2018. október 1. napján lépett hatályba a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.), amely új keretbe foglalta a gyülekezési jogot mint alapjogot és - anyagi jogi és eljárásjogi területen egyaránt - rendkívüli újításokat vezetett be. A Gytv. mellett pedig elfogadásra került két másik jogszabály[1] is annak érdekében, hogy a szabályozás egységesebb és átfogóbb legyen.
A Gytv. által bevezetett új szabályokat áttekintve megállapítható, hogy a békés gyülekezés szabályai is megújultak, különös tekintettel a békés gyülekezés jellegét biztosító korlátozásokra, ideértve az eszközhasználatot is. Új, a gyülekezési jogot veszélyeztető eszközök felsorolása jelent meg a jogszabályban, azonban a jogalkotó ismét figyelmen kívül hagyta az ezekhez az új eszközökhöz kapcsolódó büntetőjogi, szabálysértési jogi és ezekre vonatkozóan az egyes egyéb jogi fogalmakat és szabályozást.
A továbbiakban az új Gytv.-nek a gyülekezés békés jellegét biztosító korlátozásához kapcsolódó egyes eszközökkel, azok definícióival, így különösen a kapcsolódó büntetőjogi aspektusokkal foglalkozom, részletesen bemutatva az egyes fogalmakat, azok hátterét és az esetleges értelmezési és emiatt felmerülő alkalmazási anomáliákat is.
A Gytv. esetében az eszközhasználat vonatkozásában továbbra is alapelv a békés és fegyvertelen gyülekezés[2] előírása,[3] visszautalva az Alaptörvényben meghatározott békés gyülekezéshez való alapvető jogra.[4]
A korábbi szabályoktól eltérően ugyanakkor a Gytv. egyáltalán nem határozza meg a fegyvertelen gyülekezés fogalmát.[5]
A Gytv. a gyülekezés békés jellegét biztosító korlátozások körében sorolja fel a tilalmazott eszközöket, illetve magatartásokat. Eszerint tilos a gyűlésen - ideértve a gyűlésre történő eljutást és az onnan történő távozást is - lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket, a 67/548/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott veszélyes anyagot vagy ezek utánzatát magánál tartva, vagy az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal megjelenni.[6] Az egyes eszközök vizsgálata előtt azonban mindenképp célszerű azokat csoportosítani és az egyes csoportosítási lehetőségeket is megvizsgálni annak érdekében, hogy a továbbiakban az értelmezés könnyebben követhetővé váljon.
A Gytv. vonatkozó rendelkezései többféle módon csoportosítják a felhasználható eszközöket. Egyfelől megjelenik az objektív-szubjektív veszélyesség kérdésköre az eszközök vonatkozásában,[7] amely alapján a rendelkezések egymástól két, viszonylag nehezen elhatárolható eszközcsoportot különítenek el: az objektív veszélyességgel rendelkező eszközöket (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készülék, veszélyes anyag, élet kioltására alkalmas eszköz), szubjektív veszélyességgel rendelkező eszközöket (utánzat, súlyos anyagi kár okozására alkalmas dolog).
Emellett a Gytv.-ben meghatározott felsorolást áttekintve megállapítható, hogy a jogalkotó alapvetően a büntetőjogi terminológiában ismert fegyveresen és felfegyverkezve minősítések[8] körében alkalmazott eszközök egy részét szerepelteti a tilalmazott eszközök között.
Megjegyzendő azonban, hogy a jogalkotó lényesen bővítette a korábbi gyülekezési jogban elfogadott, büntetőjogban is alkalmazott fogalmakat, emellett több új csoportot alkotott meg: lőfegyverek és lőszerek, robbanóanyagok és robbantószerek és ezek felhasználására szolgáló készülékek, ezek utánzatai mellett - büntetőjogi szempontból - újdonságként értékelhetők a veszélyes anyagok, illetve meghatározott eredmények okozására alkalmas dolgok.
Az egyes eszközök alaposabb vizsgálata előtt mindenképp érdemes a Gytv. törvényjavaslatában (a továbbiakban: Javaslat)[9] foglaltakat is áttekinteni, amelyek ebben az esetben jelentős mértékben eltérnek a Gytv. által alkalmazott fogalmaktól. A Javaslatban szereplő részletes indokolás szerint a Gytv. általános jelleggel kimondja a gyűlésen fegyveresen vagy felfegyverkezve való megjelenés tilalmát, hivatkozva több alkotmánybírósági határozatban és ombudsmani jelentésben foglaltakra.[10] Ez azért is tekinthető kollíziónak, mivel a Javaslat egyértelműen büntetőjogi fogalmakra utal vissza, míg a Gytv. egyszerűen elveti azokat és saját eszközcsoportokat alkot, függetlenül azok esetleges büntetőjogi fogalmi kategóriáitól. Ez pedig eltérő jogértelmezést eredményezhet, különösen ha figyelembe vesz-
- 50/51 -
szük az Alaptörvény 28. cikkében foglalt értelmezési kötelezettséget.[11]
A Gytv. és a Btk. által említett eszközöket összevetve az alábbiak állapíthatók meg: mindkét jogszabályban szerepel a lőfegyver, a robbanóanyag, a robbantószer és a robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készülék, az utánzat, illetve az egyéb eszközök körében az élet kioltására való alkalmasság. Ugyanakkor a Gytv. tartalmazza még a lőszer, a veszélyes anyag, illetve a személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dolgot is. Tehát a Btk. ebben a tekintetben lényegesen szűkebb körben szabályozza az eszközöket, mint a Gytv., amelynek eredményeként a Gytv. alkalmazása miatt felmerülő értelmezési ellentmondások eltérő jogkövetkezmények alkalmazásához és ennek eredményeként a jogbiztonság sérüléséhez vezethetnek.
Az egyes eszközök jogszabályi hátterének értelmezése az alábbiak szerint lehetséges:
A Gytv.-ben az első, gyülekezéseken tilalmazott csoportot a lőfegyverek és a lőszerek alkotják, amelyeket a jogalkotó a Javaslat alapján a büntetőjogi fegyveresen minősítés keretében próbál elhelyezni és értelmezni. Ezen eszközcsoport szabályozása alapvetően megfelelőnek tekinthető, mivel a lőfegyvereket és a lőszereket is egyértelműen meghatározzák más ágazati jogszabályok.
A lőfegyverekre és a lőszerekre vonatkozó hatályos szabályozás elfogadására 2004-ben került sor: a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Fegyvertv.) határozza meg a lőfegyver és a lőszer fogalmát is. A Fegyvertv.-ben foglaltak szerint lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki.[12] A lőszer pedig olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz.[13]
A jogalkotó a Gytv. ezen rendelkezésében elválasztotta egymástól a lőfegyvert és a lőszert: nem pedig együttes magánál tartásukat tilalmazta, ami meglepőnek tekinthető, figyelemmel a lőfegyver és a lőszer együttes - rendeltetésszerű - használatára. Ebben az esetben tehát a jogalkotó egyértelműen a rendeltetésszerű használaton (lőfegyverből lövés leadása lőszer segítségével) kívüli, nem rendeltetésszerű használatot (lőfegyver esetében például azzal történő ütlegelés,[14] lőszer esetében pedig annak ütögetése felrobbantás érdekében[15]) tilalmazta. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy egyik eszköz esetében sem zárható ki a nem rendeltetésszerű használat, ezért tekinthető adott esetben indokoltnak a két eszköz egymástól való elkülönítése. Álláspontom szerint ebben az esetben az elkülönítésre mégis azért kerülhetett sor, mert a jogalkotó álláspontja szerint a lőfegyver vagy a lőszer látványa a békés gyülekezőkből pánikhangulatot válthat ki, illetve félelmet okozhat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
