Elhalasztotta a két országos kereskedelmi rádió - a Sláger és a Danubius - idén novemberben lejáró koncessziójának megpályáztatását a médiahatóság. Az ORTT elnöke szerint törvénysértő döntés született. A médiahatóság tagjának közlése szerint - kétharmados többséggel felkarolva a Fidesz által delegált Szalai Annamária javaslatát - úgy döntöttek: addig nem lépnek az ügyben, amíg az Alkotmánybíróság nem hozza nyilvánosságra a decemberi médiatörvény-módosítás normakontrolljának eredményét. Törvénysértőnek nevezte a döntést Majtényi László, az ORTT elnöke, aki - mint mondta - a napokban közzé is teszi az ügyben megfogalmazott különvéleményét. A hatályos médiatörvény egyetlen újrázást tesz lehetővé, valamint előírja, hogy a koncesszió lejárta előtt 12 hónappal meg kell pályáztatni a jogosultságot. Ezt tavaly november közepén meg kellett volna tennie a testületnek, de az óév utolsó napján lejárt frekvenciamoratórium miatt erre csak most lett volna mód - mondta. Majtényi László hozzátette: kezdeményezni fogja a kérdés ismételt napirendre tűzését, és nem gondolja, hogy "örökkön örökké érvényben maradna" a most hozott döntés. A parlament által négypárti egyetértésben, nagy szótöbbséggel elfogadott médiatörvény-módosítás lényege, hogy kétharmados többséggel az ORTT döntene ugyan a műsorszolgáltatási jog megújításáról, ám ezt nem a médiahatóság belső - kormánypárti és ellenzéki arányokat kiegyensúlyozó - metódusával, hanem a parlamenti frakciók létszáma alapján számítanák. További újdonság lesz a módosítás hatályba lépése esetén, hogy a súlyos törvényszegés a jogosultság megújításának kizáró körülménye lenne. Aláírás előtt a szöveget előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta december végén az államfő, aki akkor vélemény- és sajtószabadságot illető aggályait hangoztatta. (MTI)
A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) új, megbízott főigazgatója visszavonta azt a közbeszerzési kiírást, melyet a "Microsoft (vagy azzal egyenértékű) és Novell (vagy azzal egyenértékű) szoftverlicencek, valamint kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére" hirdettek meg még az év elején, 25 milliárd forint keretösszegre. A Microsoftot (MS), illetve annak stratégiai partnerét, a Novell-t "a közérthetőség kedvéért" nevesítő kiírás jóvoltából újabb huszonötmilliárd forint közpénzt költhettek volna a közigazgatási, illetve oktatási intézmények által használt számítógépes programok bérlésére, miközben még az előző közbeszerzéssel kapcsolatos jogvita sem zárult le. Többek között a jogvitára hivatkozik az új kiírást visszavonó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság is. A tavalyi tendert a Gazdasági Versenyhivatal támadta meg bíróság előtt, a pert első fokon elvesztették. A GVH fellebbezést nyújt be. A tavalyi, 25 milliárdos közbeszerzést (amelyet az előző évekhez hasonlóan, az MS beszállítói nyertek) az EU versenyjogi biztosánál támadták meg a nyílt forráskódú - azaz szabadon terjeszthető és fejleszthető, többségében ingyenes - szoftverek terjesztői, akik a szoftveróriás monopóliumának bebetonozását látták a szoftvertenderben. (NOL.hu)
Hangos felháborodást keltett Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök december eleji nyilatkozata, ami szerint az internetet szabályozni kell. A bejelentést az súlyosbítja, hogy mindehhez a világ vezető ipari hatalmait tömörítő G8 fórum elnökségi pozícióját kívánja felhasználni, írja a The Register. A Reuters értesülései szerint Berlusconi az olasz postai dolgozóknak mondta, hogy a G8 ugyan szabályozza a pénzügyi piacokat, de a következő G8 csúcstalálkozón javaslatot fog tenni arra, hogy egy nemzetközi egyezmény keretén belül miként lehetne szabályozni az internetet. Berlusconi nem tért ki arra, hogy az "internet szabályozása" pontosan mit jelent, a megjegyzés azonban annak ellenére váltott ki hangos nemtetszést a kommentátorok között, hogy az olasz média többsége a miniszterelnök zsebében van. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Olaszország 2001 után újra vezető szerephez jut a G8-országok között, így ők is fogják szervezni az ipari hatalmak csúcstalálkozóit és a napirendi pontokat is ők fogják megszabni. A baloldali L’Unita napilap szerint a miniszterelnök megjegyzése aggasztó, ugyanis az internet szűrését vagy korlátozását csak diktatórikus rezsimeknél figyelhetjük meg, így Olaszország könnyen Kína, Irán vagy Kuba sorsára juthat. A La Stampa szerint az olasz bloggerek arra készülnek, hogy tiltakozó akciókat indítsanak a kormány bármely internetkorlátozási lépése ellen, illetve weboldalaikra már Berlusconi-ellenes grafikákat helyeznek el. (HVG.hu)
Decembertől az internetszolgáltatóknak nemcsak vállalniuk és mérniük kell a csomagjaikban kínált garantált le- és feltöltési sebességet, hanem a garantált értékeket szerepeltetniük is kell hirdetésekben, amennyiben abban szerepel a csomagban elérhető "akár" sávszélesség nagysága. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről szóló szeptemberi kormányrendelet szerint a garantált sávszélesség értékét az adott díjcsomagnál, a sávszélesség megadása mellett, minden esetben, így az általános szerződési feltételeikben és a hirdetésekben is fel kell tüntetni. Korábban a szolgáltatók a garantált értékeket csak az általános szerződési feltételeikben adták meg, de ott sem feltétlenül egy helyen az elvi maximumot tükröző értékkel. A garantált sávszélesség az a le- és feltöltési sebesség, amelyet a szolgáltató az előfizetői hozzáférési pontokon az esetek 80 százalékában garantál. A garantált le- és feltöltési sebesség azonban sok esetben nagyon nagymértékben eltér az elvi maximumtól, így gyakran előfordul, hogy a fogyasztó csak az elvi maximum alapján választ és egészen más minőségű szolgáltatást kap, mint amit elvárt volna az ajánlatok, hirdetések alapján. Éppen ezért az NHH a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és a tudatos döntések érdekében is nagyon fontos adatok megjelenítését kiemelten figyeli, mint azt a közelmúltban megjelentett 2009-es piacfelügyeleti tervében is jelezte. A hatóság várakozásai szerint a garantált értékeket is tartalmazó hirdetések megjelenése, illetve az, ha az ajánlatokból kimarad az elvi maximumot jelző "akár" sávszélesség bemutatása, a szélessávú internet szolgáltatások piacán tisztább, átláthatóbb, a fogyasztók érdekeit a mainál jobban szolgáló helyzetet fog teremteni.
A svéd kormány olyan hamisítás elleni jogszabályon dolgozik, mely lehetővé tenné, hogy a szerzői jogok birtokosai könnyebben lefülelhessék azokat a felhasználókat, akik fájlcserélő rendszerek segítségével jogvédett tartalmat osztanak meg. Az új szabályozás, mely az Európai Unió szellemi tulajdonjogok védelmét előirányzó direktíváján alapul, komoly vitákat váltott ki, hiszen a svéd jogszabályok eddig nem kezelték olyan szigorúan a P2P alapon működő tartalommegosztást, mint más EU-s országok. A svéd politikusok azt remélik, hogy a 2009 áprilisában életbe lépő jogszabály, mely lehetővé tennék a számítógép IP címe alapján történő azonosítást, megkönnyíti a bíróságok és ügyvédek munkáját. Egyúttal lehetővé tenné, hogy a felhasználó által megosztott fájlok mennyisége alapján az okozott kár anyagi vonzata is megbecsülhető legyen. Habár a tervezet szerint azok a felhasználók, akik nem töltenek fel tartalmat, nem kerülnének azonosításra, az ismételt letöltést már büntetné a törvény. Az új szabályozás támogatói szerint a szerzői jogok birtokosai komoly bevételektől esnek el az illegális letöltések miatt, így nagyobb védelemre van szükségük. Az ellenzők ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a zene és filmipar képviselői visszaélhetnének a felhasználók adataival. (JogiFórum)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
