Sokakban már a tanulmány címe kapcsán megfogalmazódhat a kérdés, hogy mégis mi az összefüggés a klímaváltozás és a munkajog között, ugyanis leginkább környezetjogi vagy agrárjogi szempontból lehet megragadni a környezetváltozás és a jog kapcsolatát. Még a nemzetközi jog szintjén is több "standard" szabályozási platform létezik, mint a munka- és szociális jog e vonatkozásában. Véleményem szerint a bioszféra elmúlt években mutatott változása mind gazdasági, mind pedig foglalkoztatás- és szociálpolitikai szempontból hatást gyakorol a munkaerőpiacra és annak lehetséges alakulására.[1]
A klímaváltozás egy újabb ipari forradalom előszeleként is értelmezhető, amelyre a munkajognak érdemben reagálnia kell. Ha belegondolunk, hogy az első ipari forradalom nyomán végbement társadalmi és gazdasági hatások kellettek ahhoz, hogy kialakuljon a foglalkoztatottak és munkaadóik közötti kapcsolat jogi szabályozása, a munkavállalók szociális körülményeinek javítása, akkor a napjainkban végbemenő zöld forradalom mindenképp paradigmaváltásra kényszerítheti e jogágat is.
Kutatómunkám során tehát elsődleges célom, hogy korunk világméretű változásának a gazdaságra, iparra és ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacra gyakorolt hatását megvizsgálva olyan foglalkoztatáspolitikai és munkajogi eszközöket vázoljak fel, amelyek alapját képezhetik egy, a munkajogtudomány számára még nóvumnak számító jogintézmény gyakorlatias és korszerű alkalmazása felé. Munkám látszólag két szálon futó cselekményként ábrázolja a foglalkoztatáspolitikai és a zöld munkavégzés munkajogi kutatását, de úgy gondolom, hogy csupán elsőre tűnik két különböző vizsgálatnak, mivel a munkajog és a szociális jog egymástól elválaszthatatlan egészként jelenik meg a jogtudomány szemelvényein.
Meglátásom szerint e szakpolitikai terület feladata, hogy a munkajog számára alapot biztosítson azzal, hogy a munkaerőpiacról kiszorult aktív korú réteg minél versenyképesebb, produktívabb ismeretekkel kerüljön vissza a munka világába. Gondoljunk bele, hogy e réteg visszavezetése a munkajogi platformokra, a versenyképes munkaerőpiaci képzések szervezése, a gazdasági szempontból is rugalmas munkavállalói réteg felkészítése mind-mind a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerén keresztül valósul meg. Így tehát megállapítható, hogy az általam kutatott két témakör valójában egy nagy hipotézisként jelenik meg munkámban. Ez pedig a következő alapkoncepcióval vázolható fel.
A klímaváltozás által bekövetkező gazdasági, munkaerőpiaci forradalom miatt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet "green jobs" programja milyen irányvonalakat jelöl meg az államok foglalkoztatási rendszereinek megreformálása kapcsán? Felhasználható-e egyáltalán akár a foglalkoztatáspolitika, akár a munkajog részéről a zöld munkavégzés elmélete és ha igen, ezek milyen gyakorlati instrumentumként jelenhetnek meg a jogrendszerben? Tipikus foglalkoztatási jogviszonyt eredményez, vagy az atipikusság mezejére tereli az ezen jogviszony keretei közt munkát végzőket?
Kutatásom részegységei ezen kérdésekre keresik a választ, míg a tanulmány epilógusa részletesen összegzi a kutatásban megfogalmazott hipotéziseket. A konklúzió a "de lege ferenda" javaslataimat is tartalmazni fogja.
Kutatásomat napjaink egyik megosztó, de kétségkívül meghatározó klímavédelmi aktivistájának szavaival indítom: "Amit épp most teszünk vagy nem teszünk, az befolyásolja majd az egész életemet, és a gyerekeim és unokáim életét is. Amit épp most teszünk vagy nem teszünk, én és a generációm nem tehetjük meg nem történtté a jövőben"[2] (Greta Thunberg).
Elsőként a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által kiadott, a klímaváltozás hatásait ellensúlyozni hivatott programokat tartalmazó esettanulmányok kerülnek összefoglalásra. Ennek keretei közt több állam - főként fejlődő államok[3] - zöldmunkahely-teremtési programjainak az áttanulmányozása során szerzett tapasztalatokkal támasztom alá az általam kidolgozott "de lege ferenda" javaslatokat.
- 65/66 -
A klímaváltozásnak az államok gazdaságára és - ezzel párhuzamban - a munkaerőpiacára gyakorolt hatásának mértékét mutatja, hogy az elmúlt évtizedben az ILO által hirdetett programok száma folyamatos növekedést mutat. Ezek azonban jórészt a fejlődő államok foglalkoztatási preferenciáit érintő folyamatokat taglalnak, és főként új, a környezeti változásokhoz alkalmazkodó munkahelyek létrehozását támogatják.[4] Érdemes azonban bővebben megvizsgálni ezeket, mivel a "zöldebb" foglalkoztatáspolitikai reformtörekvések magját adhatják az esettanulmányokban leírtak. Ennek során különböző földrészek különböző földrajzi és társadalmi háttérrel rendelkező államait veszem alapul. Úgy gondolom ugyanis, hogy minél szélesebb a vizsgálat, annál színesebb lesz az a paletta, amelyet e munkaerőpiaci folyamatok során felhasználhatunk.
E fejezet keretét az ILO fejlődő országokat érintő, 2011-ben kiadott útmutatása adja.[5] Fontos leszögezni - mint ahogy a dokumentum is teszi már az első oldalakon[6] -, hogy a fejlődő országokat érintő "zöld munkahely" programok országonként specifikáltak lehetnek, leginkább a gazdasági és munkaerőpiaci eltérések miatt.[7] E differenciákon túllépve azonban úgy gondolom, hogy az országokban felhasznált, a munkaerőpiacot érintő klímavédelmi projektek érdemben beépíthetők a fejlett országok foglalkoztatáspolitikai "zöldesítéseibe" is.
A fejezet elején - a részletekbe menő elemzés előtt - fontosnak vélem a dogmatikai fundamentumokat lefektetni, ugyanis csak e fogalmak értelmezése után lehet tudományos következtetéseket levonni és releváns gyakorlati javaslatokat tenni. Rövid bevezető keretében ismertetem az ILO által kimunkált "green jobs" fogalmat, kiemelem azon folyamatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott munkavégzés besorolható legyen a definíció alá, és egy konkrét problémafelvetéssel elkezdem e jogi eszköz részletes munka- és szociális jogi szempontú értelmezését.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet mind elméleti, mind gyakorlati szinten felvázolta a "green jobs" dogmatikai alapjait. Elsőként az elméleti alapokat fektetem le, majd ezután térek rá a gyakorlati ismertetőjegyek prezentálására. Ezek pedig a következőképpen foglalhatók össze: "Zöld munka minden olyan munkavégzés, amely részese a gazdasági folyamatoknak, fenntarthatóbb, mint az adott munkavégzést tekintve bármelyik másik alternatíva, és emellett mégis az ugyanazon, tisztességes munkafeltételeket biztosítja a benne dolgozók számára, mint bármelyik másik munkavégzésre irányuló jogviszony."[8]
Érdemes megemlíteni, hogy az egyes vizsgált országok jelentéseit tanulmányozva többé-kevésbé hasonló definíciókkal találkozunk. Az ILO által kiadott útmutatás, ajánlás azonban többletelemként meghatároz a gyakorlati anomáliák kiküszöbölése végett bizonyos normatívákat, amelyeknek meg kell felelnie egy munkavégzésnek ahhoz, hogy besorolható legyen a "green jobs" fogalma alá.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
