2015. október 16-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) média- és hírközlési biztosa és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) fővédnöksége alatt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (SZTE-ÁJTK) Alkotmányjogi Tanszéke valamint Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszéke szervezésében rendezték meg az első magyar országos cyberbullying konferenciát.
A cyberbullying (magyar terminológiával a továbbiakban: cybermegfélemlítés) jelensége az internet robbanásszerű térhódításával összefüggésben jelent meg világszerte. A cybermegfélemlítés alapvetően az iskolai közegben (diák-diák vagy diák-tanár viszonylatban) előforduló probléma, de munkahelyi környezetben is kialakulhat. Magában foglal minden olyan bántalmazó, lealacsonyító, megalázó bánásmódot az áldozat ellen, amelyet a virtuális térben, bármilyen elektronikus eszközzel követnek el. Kiemelten fontos, hogy nem feltétlenül szükséges internet az elkövetéshez, hiszen az sms-ben történő megfélemlítés, ha még nem meríti ki a zaklatás törvényi tényállását, is megvalósíthatja.
A cyber-megfélemlítés egyik legnagyobb kérdése a tudományban, hogy miként definiáljuk, mivel egységes definíció megalkotására eddig nem került sor. Ugyanakkor főbb elemei körvonalazódtak, amelyek megfelelően leírják a jelenség magját, s ezek mentén elfogadottá váltak egyes tulajdonságok mint fogalmi elemek. Ezen tulajdonságok a (i) virtuális térben történő elkövetés elektronikai eszközzel, (ii) ismétlődés, (iii) támadó jellegű megnyilvánulás, s végül a legfontosabb, (iv) célja a felek közötti erőegyensúly felbontása. Amennyiben a (iv) elem nem valósul meg, úgy semmilyen körülmények között nem beszélhetünk cybermegfélemlítésről.
A konferencia előadásai között természetesen e definíciós kérdéskör mellett a prevenció, illetve a jelenség hatékony kezelése egyaránt említésre került, hiszen a definíció csupán az első lépés a megoldás felé. Miután meghatároztuk a problémát, szükséges annak megelőzése, kezelése, amelynek elősegítését céljául tűzte ki a konferencia.
A konferencia köszöntőjeként Kastory Edina, az NMHH Média- és Hírközlési Biztosa kiemelte a probléma interdiszciplináris jellegét, valamint annak a társadalom széles körét érintő jellegét. Az NMHH kiemelt szerepének hangsúlyozása mellett beszélt a Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvánnyal közösen kidolgozott kísérleti programról, a Megfélemlítés Elleni Programról. Az online bántalmazás elkerülése érdekében az ellenőrzés műszaki módjai mellett kiemelte a megelőzés szerepét és fontosságát, amelyhez jelentősen hozzájárulhat a szülő, illetve a pedagógus és a gyermekek közötti megfelelő kapcsolat.
Az SZTE oktatási rektorhelyettese, Karsai Krisztina, az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékének egyetemi tanára kiemelte, hogy a probléma több tudományterületet érintő jellege miatt lényeges a közös megoldások keresése. Beszélt az offline és az online "valóság" kapcsolatáról, valamint az egyes offline magatartásformák megjelenéséről az online környezetben, amelyek eltérő jellege miatt az ezekre irányuló társadalmi válaszoknak és jogi megoldásoknak is másoknak kell lenniük.
A konferencia nyitóelőadásában Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense, az NMHH Médiatanácsának tagja méltatta a médiajog szerepét és az állami szerepvállalást a jogellenes tartalmak szabályozásában és visszaszorításában. Két kérdéskört jelölt meg: egyrészt a médiajog gyermekvédelmi szerepét, másrészt a szabályozási lehetőségeket. A gyermekvédelemmel kapcsolatban kiemelte, hogy mivel a törvényi szabályozás még a XX. században született, egyes részei ma már inkább csak jelképes értékűnek tekinthetők. A fiatalokat érintő lehetséges károkozóként négy esetkör különböztethető meg: az over-the-top szolgáltatások, az internetes keresőmotorok, a közösségi (social) média és az internetes tartalomszolgáltatók. A szabályozási lehetőséget illetően beszélt a szólás- és sajtószabadság szétválasztásának indokoltságáról, a médiát közérdekű szolgáltatás jellege miatt megillető többletjogosultságokról, valamint annak veszélyektől megóvó szerepéről. Az állam részéről lényeges paradigmaváltásra lenne szükség, amely az internet jótékony hatásaira helyezné a hangsúlyt, káros hatásainak következményeire pedig elsősorban a szülők figyelmét hívná fel.
Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának osztályvezető-helyettese videóüzenetben beszélt a bullying (magyar terminológiával megfélemlítés) és cyberbullying (cybermegfélemlítés) programok európai adaptációs csapdáiról. Ilyenként jelölte meg például a heterogén iskolai összetételt vagy a punitív magyar oktatási struktúrát. Szükséges, hogy a pedagógusok kép-
- 65/66 -
zésébe a megfélemlítés, cybermegfélemlítés felismerését és kezelését beépítsék.
Huber Károly, a Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke "A bullying és a cyberbullying kriminológiája" címmel tartott előadást. Lényeges fogalmi meghatározásokat követően szólt a cybermegfélemlítés és az internetes zaklatás közötti alapvető különbségekről is. A cybermegfélemlítéssel kapcsolatban nem lehet cél a probléma kriminalizálása, és a megelőzésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A Megfélemlítés Elleni Program (MEP) honlapján (http://www.megfelemlites.hu/) az iskolai és cybermegfélemlítésről egyaránt hasznos információkhoz juthatunk hozzá. A MEP országos bevezetésének igényével kapcsolatban kiemelte az intézményvezetők szerepének, szakmai és kormányzati támogatásnak, valamint a jogalkotásnak a lényegességét. 2015. január 1-jétől 42 ügyvéd részvételével megalakul a Jogi Munkacsoport, amely fő feladataként a megfélemlítést megelőző, ellene fellépő törvényjavaslat előkészítését fogalmazta meg.
Szomora Zsolt, az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszékének egyetemi docense "A véleménynyilvánítási szabadság korlátozása az interneten a büntetőjog eszközeivel" címmel tartott előadást. A téma büntetőjogi kereteinek ismertetését követően vizsgálta, hogy a kép- és hangfelvételek használatával megvalósítható-e a rágalmazás, illetve a becsületsértés bűncselekménye. Kiemelte azt a jogalkalmazói megoldást, amely szerint a képfelvételt tényközlésként fogadják el, s így válik a történeti tényállás a törvényi tényállás (becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítésének, illetve nyilvánosságra hozatalának vétsége) alá szubszumálhatóvá. Konklúzióként megfogalmazta, hogy a cybermegfélemlítés elleni küzdelemben nem a büntetőjognak kell a fő megoldásnak lennie, azt csupán a legsúlyosabb esetekben szabad alkalmazni, amely megállapítás a büntetőjog ultima ratio jellegével is összhangban áll.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
