Lenkovics Barnabás 1950-ben született, jogi végzettséget az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán 1974-ben summa cum laude minősítéssel szerzett. Oktatói pályáját ugyanebben az évben kezdte az ELTE jogi karán gyakornoki beosztásban, majd 1976-ban tanársegédi kinevezést kapott. 1992-ben elnyerte a kandidátusi fokozatot, majd 1999-es habilitációs eljárása után 2000-ben egyetemi tanári címet szerzett. Kiemelkedő munkáját a színvonalas oktatásért 1994-ben Trefort Ágoston Díjjal ismerték el.
Lenkovics Barnabás kimagasló szerepet töltött be a győri jogászképzés újraindításakor. A több mint 100 év után Győrben ismét elinduló jogoktatás kezdetétől, 1996-tól a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője, a győri polgári jogi oktatás megszervezője.
Kutatási területei közé tartozik a személyi jog, a dologi jog, a tulajdoni rendszer és az emberi jogok szegmentuma. Szerteágazó szakmai érdeklődése a polgári jog iránt már korai publikációiban is megmutatkozott. A környezetszennyező magatartások polgári jogi szankcióiról 1980-ban született cikke ma is jelentős problémák magánjogi kérdéseit vizsgálja, míg egy 1982-es tanulmányában az "enyhülő" szocialista polgári jogban megjelenő új vállalkozási formáira hívja fel figyelmünket. A több mint 100 tudományos közlemény közül ki kell emelnünk a szerző kitűnő monográfiáit, melyek közül a Dialóg-Campus kiadásában 2013-ban megjelent Ember és tulajdon nívódíjban is részesült. Ebben a szigorúan, szűken vett polgári jog problémái mellé beemeli a politológia, a szociológia és a jogbölcselet több kérdését is. Számos szakkönyve közül meg kell említenünk a - 2014-ben az Eötvös Kiadó gondozásában kiadott - Székely Lászlóval írt A személyi jog vázlata című művének átdolgozott kiadását, illetve az új Polgári Törvénykönyv mélyebb megértését segítő több kézikönyvét, tankönyvét.
2001-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának választották. Feladatait egészen 2007-ig, alkotmánybírói kinevezéséig látta el. Különvéleményeiből és párhuzamos véleményeiből ugyanaz a rendíthetetlen elhivatottság tükröződik, amely egyébiránt egész életpályáját jellemzi: sine ira et studio.
Lenkovics Barnabást az Alkotmánybíróság elnökévé választották 2014. december 1-jén, hivatalát 2015. február 25-én vette át.
- 129/130 -
Ganczer Mónika az Állampolgárság és államutódlás címmel megjelent könyvének elismeréseként vehette át a Herczegh Géza Nemzetközi Jogi Emlékérmet és Ösztöndíjat. A Herczegh Géza hozzátartozói által létrehozott alapítvány az emlékérem és az ösztöndíj adományozásával azokat a fiatal kutatókat kívánja elismerni és támogatni, akik a nemzetközi jog témakörében elmélyült munkát végeznek. Az ünnepségen részt vett a hágai Nemzetközi Bíróság egykori bírája, Herczegh Géza jogtudós több családtagja, köztük magánemberként Áder János köztársasági elnök, akinek házastársa, Herczegh Anita a díj névadójának leánya.
A díjazott kötet áttekinti az állampolgárság történeti előképeit, kialakulását, fogalmát, sajátos természetét, amely kérdések napjainkban is komoly viták tárgyát képezik a tudományos és a gyakorlati életben egyaránt. Az elemzés emellett feltárja az államutódlás állampolgárságra gyakorolt hatásának elméleti alapjait, értékeli a nemzetközi dokumentumokat, rámutat azok hiányosságaira, és szabályozási javaslatokat kínál a felmerülő nehézségek megoldására. A kötetet esettanulmányok teszik teljessé, melyek az államutódlás számos példáján - köztük hazai vonatkozású eseményeken - keresztül világítják meg a téma gyakorlati jelentőségét. A hazai szakirodalomban hiánypótló munka széles körben számot tarthat a szakemberek és az érdeklődő olvasók figyelmére.
Ganczer Mónika a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszékének oktatója és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója. Az Állam- és Jogtudomány című folyóirat felelős szerkesztője, több hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. Kutatási területe az állampolgárság nemzetközi jogi aspektusaira, a kettős állampolgárságra és hontalanságra, az államutódlás és állampolgárság kapcsolatára, és a magyar állampolgársági szabályozásra terjed ki.
- 130/131 -
Deli Gergely A jó erkölcsökről című könyve, mely a Medium kiadónál jelent meg 2013-ban, a Széchenyi István Egyetem publikációs nívódíjában részesült. A 2014 szeptemberében meghirdetett pályázat célja az Egyetemen oktató, kutató szakemberek kiemelkedő publikációs tevékenységének díjazása volt. A beérkezett 20 érvényes pályamű közül tudományos monográfia kategóriában az Egyetemi Tudományos Tanács a szerző munkáját találta a legmagasabb színvonalúnak. Földesi Péter, az Egyetem rektora elismerése jeléül 2014. november 12-én adta át a díjat.
A könyvet 2013. november 21-én mutatták be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Római Jogi Tanszékén. A mű az összehasonlító magánjog módszerével nemcsak szinkrón vizsgálja a jó erkölcsöt, mint generálklauzulát, hanem annak időbeli, diakrón változásait is kiemeli. A társadalom és gazdaság változásával új értelmet nyerhet, mi a jó, mi az erkölcsös, illetve központi helyre kerül a kérdés: miként értékelhetjük a jog normatív szövedékében a tőle látszólag független tartalmi módosulást. A szerző több mint 35 tudományos közleménye között számos hasonlóan szinoptikus munkát olvashatunk. Ki kell emelnünk közülük Herbert Hart jogelméleti téziseit római jogi nézőpontból vizsgáló, a Jog-Állam-Politika 2012. évi 1. számában Mi a jog? - Hart jogelméletének kritikai aspektusai a római jog nézőpontjából címmel megjelent cikkét, illetve doktori disszertációjának esszenciájaként felfogható összehasonlító magánjogi tanulmányát (A jó erkölcsökre vonatkozó generális klauzula a francia, a német és a magyar magánjogi kódexekben. In: Sulyok Gábor (szerk.): Opus magistrale 2009. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft. 2010.) is.
Deli Gergely a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszékének docense, 2014 decemberétől az Alkotmánybíróságon tanácsadói feladatkört lát el. Több neves külföldi intézményben hallgatott jogot, 2010-ben a New York Egyetemen LL.M. fokozatot szerzett, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja. Kutatási területe nem korlátozódik a római jog vizsgálatára, érdeklődése lefedi az összehasonlító polgári jogot, a jogelméletet és a magánjog gazdasági elemzésének problémakörét is. ■
Visszaugrás
