A nemzetközi szerződések a nemzetközi jog forrásai közé tartoznak, amelyeket a Nemzetközi Bíróság Statútuma a 38. cikk első bekezdésének a) pontjában rögzít.[1] Bár a felsorolásban elfoglalt helyük nem jelenti azt, hogy e szerződések magasabb rendűek vagy fontosabbak lennének a nemzetközi jog más forrásainál,[2] mégis, bizonyos szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak. E jelentőség a nemzetközi szerződések elterjedtségének, széles körű alkalmazásuknak köszönhető, ugyanis e források a nemzetközi jog alanyai közötti kapcsolatok szabályozásának legelterjedtebb formáit képezik. Ennek oka, véleményem szerint az, hogy a felek írásos akaratának kinyilvánítására a legkézenfekvőbb a szerződéses forma alkalmazása. Ily módon ugyanis a felek az előkészítés során közvetlenül befolyásolhatják a dokumentum tartalmát, megvitathatják a köztük felmerülő kérdéseket és kifejezésre juttathatják saját érdeküket.[3] S mivel a nemzetközi közösség tagjai érdekvezéreltek, ezért előszeretettel kötnek nemzetközi szerződéseket.
A nemzetközi szerződések között is kiemelt figyelmet érdemelnek a többoldalú nemzetközi szerződések, amelyek megjelenése jelentős hatást gyakorolt a szerződések jogának fejlődésére. Jelen tanulmány azon kérdéseket veszi vizsgálat alá, hogy a többoldalú nemzetközi szerződések megközelítőleg mikor, milyen körülmények között jelentek meg a nemzetközi jogban, milyen változásokat hoztak magukkal, s e változások hogyan befolyásolták a szerződések jogának fejlődését. E kérdések az utóbbi időben viszonylag kevés figyelmet kaptak a hazai jogtudományban. Ennek egyik oka az lehet, hogy egyes szerzők - például G. J. H. van Hoof[4] - a szerződéseket a nemzetközi jog világos, letisztult forrásának tekintik, amelyekkel kapcsolatban aligha merülnek fel kérdések. Jan Klabbers azonban leszögezi, hogy a nemzetközi szerződések kategóriája korántsem annyira tisztázott, mint amennyire első ránézésre tűnhet.[5] Jómagam is azt gondolom, hogy e megállapodásokkal kapcsolatban számos problémás kérdés vethető fel. A tanulmány ezek közül vizsgál meg néhányat, s ezzel kíván hozzájárulni a multilaterális nemzetközi szerződések alaposabb megismeréséhez.
Mindenekelőtt szükségesnek tartom tisztázni, hogy mit értek nemzetközi szerződés alatt, továbbá, hogy mely megállapodások tekinthetők nemzetközi szerződésnek. Ezek feltárása ugyanis elengedhetetlen a tanulmány további kérdéseinek elemzéséhez.
A definíció szempontjából fontos rögzíteni, hogy a nemzetközi szerződésnek nincs egységes fogalma, annak pusztán bizonyos jellemzői, fogalmi elemei ragadhatóak meg. Ezek sorrendje és megfogalmazása alapján többféle fogalom létezik. Az egyik meghatározás szerint a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel rendelkező alanyai között létrejövő olyan megállapodásokról van szó, amelyeket a nemzetközi jog szabályoz és amelyek a felekre nézve nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek, módosítanak vagy szüntetnek meg.[6] Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia ehhez igen hasonlóan ragadja meg a nemzetközi szerződés fogalmát, eszerint "A nemzetközi szerződés a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel rendelkező alanyai közötti kifejezett akaratmegegyezés, amely nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul."[7] A szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény viszont némileg eltérő fogalmat alkot, ugyanis az egyezmény szerint a nemzetközi szerződés "államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több, egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt, és függetlenül a megállapodás sajátos rendeltetésétől."[8]
E fogalmakat alapul véve jómagam azon írásbeli megállapodásokat értem nemzetközi szerződés alatt, amelyeket a nemzetközi jog szabályoz, s amelyek nemzetközi jogi jogok és kötelezettségek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányulnak. A szerződéskötési képességgel rendelkező alanyokat tekintve pedig csak az államok közötti megállapodásokat vizsgálom.
A nemzetközi szerződés fogalmának tisztázását követően felvethető a kérdés: a különféle megállapodások vajon mikortól feleltek meg az ismertetett kritériu-
- 60/61 -
moknak? Azaz mikor kötötték meg az első nemzetközi szerződéseket?
E kérdés vizsgálatánál érdemes kitérni arra, hogy az írásbeliség nyújtotta előnyöket már az ókorban felismerték. Többek között Emiliano J. Buis is megállapítja, hogy ekkor már tisztában voltak a szerződések szerepével és jelentőségével.[9] Ezenfelül Buza László és Hajdu Gyula is leszögezi, hogy "Kelet- és Dél-Ázsia népei már évezredekkel időszámításunk előtt szilárd állami szervezeteket építettek ki, amelyek [...] összeköttetéseket tartottak fenn, megállapodásokat létesítettek".[10]
A legrégebbi ismert írásbeli megállapodás az időszámításunk előtti körülbelül 25. századból származik, ez Eannatum lagasi uralkodó és Enakalli(?) ummai uralkodó szerződése volt.[11] Ezen felül az i. e. 13. századból említhetjük II. Ramszesz egyiptomi fáraó és III. Hattuszilisz hettita király szerződését,[12] amely "számos, ma is ismert nemzetközi intézményt szabályozott, így rendelkezett egymás meg nem támadásáról, szövetség létrehozásáról, katonai segítségnyújtásról, követküldésről és kiadatásról is".[13]
Ismeretes továbbá, hogy az ókorban a görög városállamok is kötöttek különböző megállapodásokat,[14] amelyek egyrészt vallási szövetségek, amphiktyoniák, másrészt pedig katonai szövetségek, symmakhiák voltak.[15] Ez utóbbi kategóriában a legrégebbi megállapodás Emiliano J. Buis szerint az időszámításunk előtti 6. századból származik.[16] Ezenfelül az ókori Rómával összefüggésben is ismerünk megállapodásokat,[17] például időszámításunk előtt 493-ból a Foedus Cassianumot,[18] vagy időszámításunk előtt 508-509-ből a Róma és Carthago közötti szerződést.[19] Sőt a római jogban már találkozhatunk a pacta sunt servanda elvével, amely megállapodások létén felül arra enged következtetni, hogy a paktumok betartásának biztosítására is figyelmet fordítottak.[20]
Az eddig említett megállapodások mind kétoldalúak voltak, azonban Roswell S. Britton kutatása szerint az ókori Kínában többoldalú szerződésre is találunk példát időszámításunk előtt 546-ból.[21] Véleményem szerint azonban ez a megállapodás valószínűleg nem volt tényleges multilaterális szerződés, inkább több kétoldalú megállapodás összekapcsolásáról lehetett szó.
Az ismertetett példákból jól látható, hogy az írásban kötött megállapodások már az ókorban is jól ismert és rendszeresen alkalmazott módszert jelentettek a különféle problémák, viták rendezésére, s ezáltal kiemelt szerepet töltöttek be az egyes felek kapcsolatainak szabályozásában.[22]
Felmerül azonban a kérdés, hogy a bemutatott megállapodások vajon megfelelnek-e a nemzetközi szerződés fogalmi elemeinek? Ennek megválaszolásához az általam használt fogalomból meg kell vizsgálnunk azokat a kritériumokat, amelyek szerint a nemzetközi szerződéseket a nemzetközi jognak kell szabályoznia, s azoknak államok között kell létrejönnie.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
