Egy korábban megjelent tanulmányomban[1] részletesen foglalkoztam az európai fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő kézbesítési szabályok bemutatásával és már ott utaltam arra, hogy folyamatban van a felülvizsgálata a jelenleg alkalmazandó, a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendeletnek[2], bízva abban, hogy a kézbesítési szabályok tekintetében hatékonyabb, célravezetőbb és gyorsabb megoldások fogják megkönnyíteni a gyakorlatban a munkánkat. A revízió befejeződött. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 63. évfolyamában olvashatjuk, hogy 2020. november 25. napján az Európai Bizottság elfogadta az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1784 rendeletét[3] a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), amellyel átdolgozásra került a jelenleg alkalmazandó a 2007. évi EuKézbR. Kiemelten fontos, hogy az Új EuKézbR. hatályba lépett[4] ugyan, azonban 2022. július 1. napjától lesz alkalmazandó[5],[6].
Az 2007. évi EuKézbR. alapján összhangban az új nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény[7] 77. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal a magyar bíróságok (mint áttevő bíróságok) mindegyike 2007. óta saját maga jár el áttevő intézményként, tehát nem az Igazságügyi Minisztérium közvetítésével, hanem közvetlenül küldik meg a más EU-tagállamba irányuló kézbesítési kérelmeket a kézbesítés helye szerinti állam illetékes átvevő intézményeinek, illetve fogadják (mint magyar átvevő intézmény) a külföldi
- 36/37 -
bíróságoktól és más hatóságoktól érkező, a bírósági vagy bíróságon kívüli iratok kézbesítésére irányuló kérelmeket. Az Nmtv. hatálybalépése (2018. január 1.) óta pedig immár a hazai közjegyzők is eljárnak áttevő intézményként, azaz a saját eljárásukban keletkezett kézbesítendő iratokat közvetlenül küldik meg a kézbesítés helye szerinti tagállam átvevő intézményéhez.[8],[9]. Magyarországon a közjegyzőknek nincs hatásköre átvevő intézményként eljárni más tagállamokból érkezett kézbesítési kérelmeket befogadására. Ezt a tevékenységet a címzettnek a jogsegélykérelemben megjelölt címe szerint illetékes járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar látja el, azzal, hogy a közjegyző eljárásában keletkezett iratok esetében a kézbesítést a címzett címe szerint illetékes végrehajtó teljesíti.[10],[11]
Úgy gondolom, hogy az Új EuKézbR. elfogadásával megjelenő nóvumokra mindenképpen érdemes felhívni a kollégák figyelmét, hiszen fontos változásokat hoz a jelenleg alkalmazandó a 2007. évi EuKézbR. normáihoz képest.
A tanulmányban első ízben röviden foglalkozom azzal, hogyan is alakult a rendelet elfogadásáig vezető út, milyen célkitűzések, szempontok, indokok vezérelték a Bizottságot a 2007. évi EuKézbR. átdolgozására. Ezt követően a változások közül részletesebb ismertetést nyújtok az intézményközi kézbesítés szabályairól, említést teszek az E-IDAS és e-CODEX rendszeréről. Ezután az alternatív kézbesítési módszer bevezetésével, az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos újdonságokra hívom fel az olvasó figyelmét. Majd ezt követően a címkereséshez történő segítségnyújtás szabályaival foglalkozom és szót ejtek a kézbesítendő iratok átvételének megtagadása tekintetében megjelenő újításokról is.
Az Európai Unió feladatai közé tartozik, hogy a kölcsönös bizalom és a bírósági, valamint bíróságon kívül határozatok kölcsönös elismerésének elvei alapján kialakítsa a polgári ügyek területén az európai igazságszolgáltatási térséget. Ehhez határokon átnyúló igazságügyi együttműködésre van szükség. Ezen cél, valamint a belső piac megfelelő működésének elősegítése céljának elérése érdekében az EU jogszabályokat fogadott el többek között a bírósági iratok határokon átnyúló kézbesítéséről. A 2007. évi EuKézbR.
- 37/38 -
olyan igazságügyi együttműködésről szóló jogszabály, amely valódi hatást gyakorol az uniós polgárok - magánszemélyek és üzleti szereplők - mindennapi életére. Határokon átnyúló elemekkel rendelkező bírósági eljárásokban kell alkalmazni, és annak megfelelő működése elengedhetetlen az igazságszolgáltatáshoz való jog és a tisztességes eljárások biztosításához. Az 2007. évi EuKézbR. nem csupán a polgári bíróságok előtti eljárásokra kell alkalmazni, hanem annak hatálya a bíróságon kívüli iratokra is kiterjed, amelyek kézbesítése sokféle peren kívüli eljárásban felmerülhet, mint például közjegyző előtti öröklési ügyekben, európai fizetési meghagyásos eljárásokban vagy közigazgatási szerv előtti családjogi ügyekben.
A jelenleg alkalmazandó 2007. évi EuKézbR. gyorsított csatornákat és egységes eljárásokat ír elő az iratok kézbesítése céljából az egyik tagállamból egy másikba történő továbbítása esetében. A 2007. évi EuKézbR. egységes jogi feltételeket ír elő a postai úton történő határokon túli közvetlen iratkézbesítésre nézve, valamint a védelemhez való jog védelmére vonatkozó minimumszabályokat fogalmaz meg.[12]
Az Európai Bizottság 2013. decemberében elfogadta az iratkézbesítésről szóló rendelet gyakorlati működéséről szóló jelentést[13], amely arra a következtetésre jutott, hogy a tagállami hatóságok általában véve kielégítően alkalmazzák a 2007. évi EuKézbR.-t. Azt is megállapította ugyanakkor, hogy a tagállamok növekvő igazságügyi integrációja, amely során a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlése vált főszabállyá, feltárta annak egyes korlátait. A jelentés ezért ösztönözni törekedett a széles körű nyilvános vitákat az Új EuKézbR.-nek az EU polgári igazságügyi térségében játszott szerepéről, és arról, hogy miként lehet további javításokat eszközölni az iratkézbesítés tekintetében. Ennek megfelelően tanulmányokban, a Bizottság jelentéseiben, és az Európai Igazságügyi Hálózat vitáiban az elmúlt néhány évben részletesen elemezték a 2007. évi EuKézbR. alkalmazását. 2017-ben a Bizottság a szabályozás célravezetőségére vonatkozó értékelést végzett a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó iránymutatások szerint, hogy értékelje az eszköz működését az öt kötelező értékelési kulcskritérium - az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték - tekintetében. Az értékelési jelentést vették alapul a következtetések levonásához. Arra az eredményre jutottak, hogy a más tagállamba történő, kézbesítési célú irattovábbítás kevésbé hatékony. A rendelet 14. cikke (postai kézbesítés) népszerű, gyors és viszonylag költségbarát módja az irat címzetthez való eljuttatásának, ugyanakkor nem igazán megbízható és magas a meghiúsulás aránya.[14] Az utólagos értékelések, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a 2007. évi EuKézbR. problémákhoz vezet, például a résztvevő feleket érintő késedelem vagy bizonytalanságok tekintetében, így a rendelet nem teljes mértékben érte el az általános, egyedi és operatív célkitűzéseit. A Bizottság által végzett hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a címzett lokalizálására szolgáló, elérhető eszközök javítására irányuló intézkedéseket
- 38/39 -
építene be a jogszabályba, amely elősegíti majd a hatékony és gyors iratkézbesítést, biztosítva ezzel az igazságszolgáltatáshoz való jogot és jogbiztonságot.[15]
Az Új EuKézbR. elfogadásával kezdetét veszi a tagállamok között az elektronikus kézbesítés rendszere. Az Új EuKézbR. az 5. cikk tekintetében teljesen új rendelkezést vezet be a 2007. évi EuKézbR.-hez képest.
Az Új EuKézbR. 5. cikk (1) bekezdése értelmében az áttevő intézmények[16] és az átvevő intézmények[17] között, az említett intézmények és a központi szervek[18] között vagy a különböző tagállamok központi szervei között az I. mellékletben szereplő formanyomtatványok alapján kézbesítendő iratokat[19], megküldött kérelmeket, visszaigazolásokat, átvételi elismervényeket, igazolásokat és közléseket biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell továbbítani. Az említett decentralizált informatikai rendszer alapját olyan interoperábilis megoldásnak kell képeznie, mint például az e-CODEX.[20]
Mit is értünk e-CODEX alatt? Az e-CODEX az internetes adatcserén alapuló igazság-
- 39/40 -
ügyi kommunikációt[21] foglalja magában. Az e-CODEX-et az információk és dokumentumok határokon átnyúló polgári és büntetőeljárások során történő elektronikus továbbítására lehetne használni. Az e-CODEX lehetővé teszi a biztonságos és gyors online adatcserét. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy decentralizált architektúrán alapul, amely azt jelenti, hogy az adatok továbbítására nem egy központi egységen keresztül kerül sor. A decentralizált architektúrának köszönhetően a rendszert online kommunikáció céljából igénybe vevő szervezetek teljes mértékben kezükben tartják az ellenőrzést az adataik felett. A még javaslat formájában megjelenő e-CODEX rendelet[22] létjogosultság két ok indokolja. Egyrészt az e-CODEX rendszer létrehozása és annak hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, másrészt, hogy 2023. július hónaptól az e-CODEX rendszer kezelésével, további fejlesztésével és karbantartásával meg kell bízni az eu-LISA-t, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség. Továbbá az, hogy a rendelet közvetlenül alkalmazandó és teljes egészében kötelező, biztosítani fogja, hogy a szabályokat egységesen alkalmazzák az egész Európai Unióban és azok egy időben lépjenek hatályba. Az e-CODEX rendszer operatív kezeléséért való felelősség átvállalásával az eu-LISA fogja biztosítani a rendelet által az ügynökségre ruházott feladatok elvégzéséért szükséges személyzetet és technikai erőforrásokat.[23]
Minden megfelelő modernizált kommunikációs technológia igénybevétele szükséges ahhoz, hogy az iratok tagállamok között történő gyors továbbítása megtörténjen. Erre tekintettel minden iratközlést egy összekapcsolt és műszakilag interoperábilis nemzeti informatikai rendszerekből álló biztonságos és megbízható, decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell végezni, az ezen a téren megvalósuló további technológiai fejlődés sérelme nélkül. Ennek megfelelően az e rendelet szerinti adatcsere céljára egy decentralizált informatikai rendszert kell létrehozni. Az említett informatikai rendszer decentralizált jellege kizárólag a valamely tagállam és egy másik tagállam közötti adatcseréket tenné lehetővé, anélkül hogy ezen adatcserékben részt venne bármelyik uniós intézmény.[24]
A decentralizált informatikai rendszer fogalmát illetően az Új EuKézbR. 2. cikkének 2. pontja akként rendelkezik, hogy az egyes tagállamok felelőssége mellett és irányítása alatt működő nemzeti informatikai rendszerekből és interoperábilis hozzáférési pontokból álló hálózat, amely lehetővé teszi a nemzeti informatikai rendszerek közötti biztonságos és megbízható, határokon átnyúló információcserét.
Ezen a rendszeren keresztül továbbított kézbesítendő iratokra, kérelmekre, visszaigazolásokra, átvételi elismervényekre, igazolásokra és közlésekre a minősített bizalmi szol-
- 40/41 -
gáltatások igénybevételére vonatkozó, a 910/2014/EU rendeletben meghatározott általános jogi keret alkalmazandó. Az iratokat a 910/2014/EU rendeletben meghatározott minősített elektronikus bélyegzővel vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni.[25]
Az elektronikus okiratok joghatásai vonatkozásában az Új EuKézbR. előírja, hogy a decentralizált informatikai rendszeren keresztül továbbított iratok az eljárásban nem foszthatók meg joghatásuktól és nem tekinthetők bizonyítékként elfogadhatatlannak kizárólag azon az alapon, hogy elektronikusak.[26]
Az új informatikai rendszer telepítésével, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket, valamint a nemzeti informatikai rendszereinek létrehozásával és abból a célból történő módosításával kapcsolatos költségeket minden tagállam maga viseli.[27]
Az elektronikus aláírás kapcsán mindenképpen érdemes említést tenni röviden arról, hogy mi is az az eIDAS rendelet? Ennek az ismerete az elektronikus aláírásokat, elektronikus ügyleteket illetően rendkívül fontos újdonság. Az elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló egységes, szabványosított rendelet[28] minden EU tagállamra vonatkozik, és stabil jogi kereteket biztosít az elektronikus identitások és aláírások elfogadásához. Az eIDAS rendelet bevezeti a digitális pecsétek használatát is az üzleti entitások számára. Az eIDAS megérkezésével az európai szervezetek egymással versengve folytatják üzleti folyamataik teljes digitalizálását.[29]
Az 1. cikk értelmében a rendeletet - tárgyi hatályát tekintve - a polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon átnyúló kézbesítésére. Az Új EuKézbR-t nem lehet alkalmazni különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, illetve a közhatalom gyakorlásával összefüggő cselekményekért és mulasztásokért ("acta iure imperii") fennálló tagállami felelősségre, továbbá akkor sem, ha a kézbesítendő irat címzettjének címe ismeretlen, - ide nem értve a címkereséshez történő segítségnyújtást -, továbbá szintén nem lehet alkalmazni az eljárás szerinti tagállamban a címzett által meghatalmazott képviselő részére történő iratkézbesítésre, függetlenül az említett személy lakóhelyétől.
- 41/42 -
Az átvevő intézmény kézbesíti vagy kézbesítteti az iratot, éspedig vagy az átvevő tagállam jogának megfelelően, vagy az áttevő intézmény által kért különös módon, amennyiben ez a mód az átvevő tagállam jogával összeegyeztethető. Az átvevő intézmény minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az iratkézbesítés a lehető leghamarabb, de legkésőbb az irat átvételétől számított egy hónapon belül megtörténjen. Amennyiben a kézbesítésre az irat átvételétől számított egy hónapon belül nem volt lehetőség, az átvevő intézmény: a) haladéktalanul tájékoztatja az áttevő intézményt az I. mellékletben szereplő K. formanyomtatványon vagy - amennyiben az áttevő intézmény az I. mellékletben szereplő I. formanyomtatványon kérte a tájékoztatást - az I. mellékletben szereplő J. formanyomtatványon; és amennyiben az iratkézbesítés észszerű időn belül lehetségesnek tűnik, továbbra is megteszi a szükséges lépéseket az irat kézbesítése érdekében, kivéve, ha az áttevő intézmény azt jelzi, hogy a kézbesítés már nem szükséges.[30]
Az Új EuKézbR. az iratok kézbesítésének alábbi módjait teszi lehetővé: 1. konzuli vagy diplomáciai úton történő kézbesítés[31], 2. diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők által történő kézbesítés[32], 3. postai szolgáltatások útján történő kézbesítés[33], 4. Elektronikus kézbesítés[34], 5. közvetlen kézbesítés.[35]
Ami az iratok kézbesítésének költségét illeti, változatlanul szabály maradt, hogy a valamely tagállamból származó bírósági iratok kézbesítése nem keletkeztethet kötelezettséget az átvevő tagállam által nyújtott szolgáltatások ellenértékeként illetékek vagy költségek kifizetésére vagy megtérítésére. A kérelmezőnek meg kell fizetnie vagy térítenie a bírósági tisztviselő, illetve az átvevő tagállam joga szerint illetékes személy eljárásnak a költségét, a különös kézbesítési mód igénybevételét. A tagállamok egységes rögzített díjat állapítanak meg a bírósági tisztviselő, illetve az átvevő tagállam joga szerint illetékes személy eljárására. E díjnak összhangban kell lennie az arányosság és a megkülönböztetés- mentesség elvével. A tagállamok közlik e rögzített díjakat a Bizottsággal.[36]
- 42/43 -
Az Új EuKézbR. a jelenlegi 2007. évi EuKézbR.-hez képest további alternatív kézbesítési módként bevezeti az elektronikus iratkézbesítést.
Az Új EuKézbR. 19. cikk (1) bekezdés értelmében a bírósági iratok bármely, az eljárás helye szerinti tagállam joga alapján a belföldi iratkézbesítés céljára rendelkezésre álló elektronikus eszköz útján is kézbesíthetők közvetlenül a valamely más tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személyeknek. Ennek az a feltétele egyrészt, hogy vagy az iratok megküldése és átvétele az eIDAS rendelet által elfogadott elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazásával történjen, és a címzett előzetes, kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy bírósági eljárás során az iratokat elektronikus eszközök útján kézbesítsék részére. Vagy pedig a címzett az eljáró bíróság vagy hatóság, illetve az eljárásban az iratkézbesítésért felelős fél részére előzetes, kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy az említett eljárás során az iratokat egy meghatározott e-mail-címre küldött e-mail üzenet útján kézbesítsék részére, valamint a címzett az átvételnek az átvétel dátumát tartalmazó visszaigazolásával megerősíti az irat átvételét. A továbbítás biztonságának garantálása érdekében bármely tagállam további feltételeket határozhat meg és közölhet a Bizottsággal, amelyek teljesülése esetén elfogadja a - fentiekben említett -meghatározott e-mail-címre küldött e-mail üzenet útján történő elektronikus kézbesítést, feltéve, hogy a saját joga szigorúbb feltételeket ír elő e tekintetben vagy nem engedélyezi az e-mail útján történő elektronikus kézbesítést.[37]
Ez a rendelkezés az elektronikus iratkézbesítési típust a postai kézbesítéssel egyenértékűként kezeli[38], érvényes iratkézbesítési módszerként legitimálja a küldő felhasználói fiókjából közvetlenül a címzett felhasználói fiókjába történő elektronikus iratküldést, amennyiben a fenti alternatív feltételek egyike teljesülésbe megy.
A határokon átnyúló bírósági eljárások hatékonyságának és gyorsaságának biztosítása okán szükségessé vált, hogy a más tagállamokban lakó személyek számára történő iratkézbesítéshez közvetlen, gyorsított és biztonságos csatornák álljanak rendelkezésre. Ezért kiemelkedően fontos az, hogy olyan címzett részére, akinek ismert kézbesítési címe más tagállamban van, az iratkézbesítés közvetlenül, elektronikus eszközök útján történjen meg. Az ilyen típusú közvetlen elektronikus kézbesítés alkalmazására vonatkozó feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az elektronikus kézbesítést kizárólag olyan elektronikus eszközök útján végezzék, amelyek az eljárás helye szerinti tagállam joga alapján a belföldi iratkézbesítésre rendelkezésre állnak, és biztosítaniuk kell, hogy a címzettek érdekeinek védelmét megfelelő biztosítékok - többek között magas szintű technikai standardok és a címzett kifejezett hozzájárulásának követelménye - szavatolják.[39]
- 43/44 -
A hatályos rendelet alkalmazása kizárt abban az esetben, ha az irat címzettjének címe ismeretlen.[40] Ez a szabály akadályát képezheti a más tagállamban élő személlyel szemben történő igényérvényesítésnek akkor, ha a címzett valószínűsíthetően egy adott tagállamban él, csupán a pontos címe nem ismert a másik fél előtt. Komoly előrelépést jelent ezért az új rendelet 7. cikke, amely előírja a tagállamoknak a címkereséshez történő segítségnyújtást.
A cikk szerint ugyanis ha nem ismert annak a személynek a címe, akinek a részére a bírósági vagy bíróságon kívüli iratot kézbesíteni kell egy másik tagállamban, ezen tagállam segítséget nyújt a cím megállapításához a következő módok legalább egyikén: a) gondoskodik olyan hatóságok kijelöléséről, amelyek részére az áttevő intézmények a címzett címének megállapítása iránti megkereséseiket címezhetik; b) lehetővé teszi más tagállamokban élő személyek számára, hogy közvetlenül a lakcímnyilvántartásokhoz vagy más nyilvánosan elérhető adatbázisokhoz a címzett címére vonatkozó adatszolgáltatás iránti kérelmet nyújtsanak be, többek között elektronikus úton is, az európai igazságügyi portálon rendelkezésre álló formanyomtatvány útján; vagy c) az európai igazságügyi portálon keresztül részletes tájékoztatást nyújt arról, hogy hogyan lelhető fel a kézbesítések címzettjeinek címe.
A javaslat három alternatív lehetőséget kínál, amelyből mindegyik tagállamnak legalább egyet biztosítania kell a területen a más tagállamokból jogaikat érvényesíteni kívánó személyek számára. A három lehetőség a következő: igazságügyi jogsegély a tagállamok által kijelölt hatóságok útján; az állami lakcímnyilvántartáshoz való hozzáférés biztosítása az európai igazságügyi portálon; vagy részletes információk nyújtása az európai igazságügyi portálon keresztül a személyek területükön való lokalizálására rendelkezésre álló eszközökről. Mindegyik tagállamnak értesíteni kell a Bizottságot arról, hogy a három lehetőség melyikét fogja biztosítani a rendelet alapján.
Leginkább a tagállamok által megjelölt hatóságok útján megvalósuló igazságügyi jogsegély jelent majd nagyfokú segítséget a címzett címének felkutatásában. Ilyen jellegű segítségnyújtás a volt szocialista országokkal fennálló bilaterális egyezményeinkből ismert és az ezekben az egyezményekben meglévő mechanizmusok szolgáltak az igazságügyi jogsegély alapjául.[41] Ha a tagállamok biztosítják a más tagállambeli hatóságok számára a jogsegély igénybevételét, ez jelentősen megkönnyítheti majd más tagállamban lévő címzettek címének megállapítását.
- 44/45 -
Bizonyos változást hoz az új európai kézbesítési rendelet a kézbesítendő iratok átvételének megtagadása tekintetében.
Az alábbi szabályok alapvetően változatlanok maradtak. Vagyis a címzett továbbra is megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, egyrészt ha az nem olyan nyelven készült, amelyet a címzett megért vagy nem olyan nyelven készült, amely az átvevő tagállam hivatalos nyelve vagy - ha annak a tagállamnak több hivatalos nyelve is van - a kézbesítés teljesítési helyének hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike. Másrészt megtagadhatja a címzett akkor is, ha nem csatoltak hozzá fordítást az előbbiekben említett nyelvek egyikén.[42] A fenti két eset fennállása esetén az átvevő intézmény - mint eddig is - formanyomtatvány használatával tájékoztatja a címzettet az irat átvétele megtagadásának jogáról úgy, hogy a kézbesítendő irathoz kell csatolnia az Új EuKézbR. I. mellékletben szereplő L. formanyomtatványt a fenti nyelvek valamelyikén.
Az Új EuKézbR. immár kifejezetten szabályozza, hogy a címzettet az átvétel megtagadásának jogáról kitanító formanyomtatványnak milyen nyelvű változatát kell csatolni a kézbesítendő irathoz.[43] Ha azonban a rendelkezésre álló adatok, információk szerint a címzett egy másik tagállam valamelyik hivatalos nyelvét megérti, akkor e nyelven is rendelkezésre kell bocsátani ezt a formanyomtatványt. Sőt, előírja immár az új szabályozás, hogy amennyiben valamely tagállam fordítást készít az I. mellékletben szereplő L. formanyomtatványról egy harmadik ország nyelvére, e fordítást megküldi a Bizottságnak annak érdekében, hogy az európai igazságügyi portálon bárki számára hozzáférhetővé tegye.[44] Ez az új rendelkezés lehetővé teszi a tagállamokban élő olyan címzett nyelvismeretének figyelembevételét, aki valamely harmadik államból származik, és feltehetőleg annak nyelvét anyanyelvként ismeri (például török, orosz, szerb, valamely arab államból származó címzett).
Fontos, hogy a címzett már akár a kézbesítés alkalmával, de amennyiben ezt nem tette meg, úgy akár a kézbesítés időpontjától számított két héten belül megtagadhatja az irat átvételét akként, hogy átvétel megtagadásáról szóló írásbeli nyilatkozat tesz. Korábban erre egy hét állt rendelkezésére.[45] Ezen célból a címzett visszaküldheti az átvevő intézménynek az Új EuKézbR. I. mellékletében szereplő L. formanyomtatványt vagy egy írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a kézbesített irat nyelve miatt megtagadja annak átvételét.
Az irat átvételének megtagadása esetében az átvevő intézmény által követendő eljárás[46] lényegében nem változott az eddigi szabályozáshoz képest. Abban az esetben, ha az átvevő intézményt arról tájékoztatják, hogy a címzett megtagadja a kézbesítendő irat átvételét,
- 45/46 -
úgy az I. mellékletben szereplő K. formanyomtatvány felhasználásával a kézbesítésről vagy annak elmaradásáról szóló igazolással azonnal tájékoztatja az áttevő intézményt, valamint visszaküldi a kérelmet és - ha rendelkezésre áll - az összes olyan iratot, amelynek fordítását kérik.
Úgyszintén nem változtak érdemben az átvenni megtagadott irat újbóli kézbesítésére és a kézbesítés beálltára ilyen esetben irányadó "kettős időpontra" vonatkozó szabályok.[47]
A visszautasított irat kézbesítése orvosolható, ha az iratot a fentiekben hivatkozott valamely nyelven készült fordítással együtt kézbesítik a címzett részére. Ebben az esetben az irat kézbesítése időpontjának az a nap tekinthető, amikor az iratnak és fordításának az átvevő tagállam jogának megfelelően való kézbesítésére sor került. Abban az esetben azonban, ha valamely tagállam joga szerint az iratot meghatározott időtartamon belül kell kézbesíteni, akkor a kérelmező tekintetében az eredeti irat kézbesítésének a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott időpontját kell figyelembe venni.
Az irat átvételének megtagadásával összefüggő eljárási szabályok - az eddigi szabályokhoz hasonlóan - megfelelően alkalmazandóak azokban az esetekben is, amikor az irat kézbesítésére nem az áttevő és átvevő intézmények közötti együttműködés keretében, hanem a rendeletben előirányzott egyéb kézbesítési utak igénybevételével kerül sor.[48]
Eszerint ha a kézbesítésre diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők által kerül sor, úgy az eljáró diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők, illetve amennyiben a kézbesítés a postai szolgáltatások útján, elektronikus kézbesítéssel vagy közvetlen kézbesítéssel valósul meg, úgy a hatóság vagy személy tájékoztatja a címzettet arról, hogy a címzett megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, és hogy vagy az I. mellékletben szereplő L. formanyomtatványt, vagy az átvétel megtagadásáról szóló írásbeli nyilatkozatot meg kell küldeni az említett képviselőknek vagy tisztviselőknek, illetve hatóságnak vagy személynek.[49]
Az irat átvételének megtagadására vonatkozó elfogadott, módosított rendelkezések összhangban vannak az Európai Bíróság releváns ítélkezési gyakorlatával. Ennek kapcsán érdemes felhívni a figyelmet a Bíróság 2015. szeptember 16. napján született, a C-519/13. számú, Alpha Bank-Cyprus ügyben hozott döntésére.[50] A Bíróság az Alpha Bank Cyprus-ügyben kimondta, hogy a tagállamokban a jelenleg alkalmazandó 2007. évi EuKézbR.-t úgy kell értelmezni, hogy egyrészt az átvevő intézménynek minden körülmények között - és anélkül, hogy e tekintetben mérlegelési mozgástérrel rendelkezne - tájékoztatnia kell az irat címzettjét az irat átvételének megtagadásához való jogáról, e célból rendszeresen használva az e rendelet II. mellékletében szereplő formanyomtatványt, és az a körülmény, hogy ezen intézmény az irat címzettnek való kézbesítése során nem csatolta a kézbesítési rendelet II. mellékletében szereplő formanyomtatványt, nem az eljárás érvénytelenségi okának minősül, hanem olyan mulasztásnak, amelyet az e rendeletben szereplő rendelkezéseknek megfelelően kell pótolni.
- 46/47 -
Ezenkívül további figyelmet érdemel a Bíróság C-384/14. számú, Alta Realitat SL-ügyben[51] 2016. április 28. napján hozott ítélete. Ezen ügyben az előzetes döntéshozatali kérelem szintén a jelenleg alkalmazandó rendeletnek, az iratok átvétele megtagadására vonatkozó rendelkezés értelmezésére irányul. Ezen döntésében a Bíróság kimondta az alábbiakat:
A jelenleg alkalmazandó kézbesítési rendeletet úgy kell értelmezni, hogy egy irat másik tagállam területén lakóhellyel rendelkező címzettnek való kézbesítése során, amennyiben az iratot nem az érintett által értett nyelven, vagy az átvevő tagállam hivatalos nyelvén, vagy ha e tagállamnak több hivatalos nyelve van, úgy a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén szövegezték meg, illetve azt nem látták el ilyen nyelvű fordítással, akkor:
• az áttevő tagállamban eljáró bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az Új EuKézbR. II. mellékletében szereplő formanyomtatvány útján megfelelően tájékoztatták e címzettet ezen irat átvételének megtagadásához való jogáról;
• illetve ezen eljárási követelmény elmulasztása esetén e bíróság feladata, hogy az említett rendelet rendelkezéseinek megfelelően orvosolja az eljárási szabálytalanságot;
• az eljáró bíróság nem akadályozhatja a címzettet az irat átvételének megtagadásához való joga gyakorlásában;
• az eljáró bíróság csak az iratátvétel megtagadásához való jog címzett általi tényleges gyakorlását követően vizsgálhatja e megtagadás megalapozottságát;
• e bíróságnak e célból figyelembe kell vennie az iratanyag valamennyi releváns elemét annak meghatározása érdekében, hogy az érintett ért-e a kézbesítendő irat megszövegezésének nyelvén; valamint
• ha az említett bíróság megállapítja, hogy az irat címzettje általi megtagadás nem volt indokolt, akkor főszabály szerint alkalmazhatja a nemzeti joga által ezen esetre előírt következményeket, feltéve hogy ez nem gátolja a kézbesítési rendelet hatékony érvényesülését.
Jelen tanulmányomban arra igyekeztem felhívni a figyelmet, milyen új változásokat hoz az elfogadott, ám de jelenleg még nem alkalmazandó Új EuKézbR. A rendeletet olvasva megállapítható, hogy az iratkézbesítés a tagállamok közötti együttműködés érdekében a digitalizáció irányába veszi az irányt.
Általános összegzésképpen elmondható, hogy a Bizottság javaslatait mind az Európai Parlament mind a Tanács fenntartásokkal fogadta. Ami remélhetőleg javulni fog, az a tagállamok hatóságai közötti együttműködés az irattovábbítás előzetes területein. Ez természetesen a tagállamok hajlandóságán és felkészültségén fog múlni.
- 47/48 -
A tényleges kézbesítés tekintetében a lényeg nem változik. A tagállamok között továbbra is eltérések lesznek a közvetlen kézbesítésre vonatkozóan; az e-kézbesítés lehetősége az egyes tagállamok feltételeitől függ majd; nem lesz egységes jogorvoslati határidő sem; végül, a felperes azon kötelezettsége, hogy mindent külföldre kézbesítsen továbbra is fennmarad, kivéve a rendelet által biztosított néhány kivételt (meghatalmazott képviselő, ismeretlen lakóhely), ahogy ezt az Európai Bíróság megerősítette.[52] ■
JEGYZETEK
[1] Ld. Kézbesítés és az e körben felmerülő anomáliák az európai fizetési meghagyásos eljárásban, in: Közjegyzők Közlönye, 2020. 3. számában, 43-63.o.
[2] HL L 324., 2007.12.10., 79. o., a továbbiakban: 2007. évi EuKézbR.).
[3] Az Európai Unió Hivatalos Lapja 63. évfolyam (2020. december 2.), HL L 405., 2020.12.2., 40. o., (a továbbiakban: Új EuKézbR.).
[4] Új EuKézbR. 37. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba, azaz 2020. december 15. napján.
[5] Ld. az Új EuKézbR. 37. cikk (1) bekezdését.
[6] Az Új EuKézbR. 33. cikk (2) bekezdése értelmében azonban a tagállamok értesíthetik a Bizottságot, ha a rendeletben előírtnál korábban is módjukban áll üzembe helyezni a decentralizált informatikai rendszert, tehát korábban kívánják alkalmazni. A Bizottság ezeket az információkat elektronikus úton, különösen az európai igazságügyi portálon keresztül elérhetővé teszi.
[7] A továbbiakban: Nmtv.
[8] Nmtv. 77. § (1) bekezdése alapján a 2007. évi EuKézbR. 2. cikkének (1) bekezdése szerinti áttevő intézmény feladatait a) bírósági iratok esetében az a bíróság, amelynek eljárásában a kézbesítendő irat keletkezett, b) közjegyző eljárásában keletkezett iratok esetén az a közjegyző, akinek eljárásában az irat keletkezett, c) egyéb bíróságon kívüli iratok esetében a miniszter látja el.
[9] Így az Igazságügy Minisztérium a bíróságon kívüli iratok közül csak az egyéb hatóságok iratai tekintetében tartotta meg áttevő intézményi szerepét. In: A nemzetközi magánjogról szóló törvény kommentárja; Szerkesztette: Vékás Lajos, Nemessányi Zoltán, Osztovits András, Budapest, 2020. (a továbbiakban: Nmtv. kommentár) 374. o.
[10] Ld. az Nmtv. 77. § (2) bekezdését.
[11] Az átvevő intézmények nem az Igazságügy Minisztérium útján, hanem közvetlenül fogadják a megkereséseket. A megkereső szándékán múlik az, hogy a bíróság vagy a végrehajtói kézbesítést választja-e, így melyik átvevő intézményhez küldi meg a jogsegélykérelmeket. In: Nmtv. kommentár, 375.o.
[12] Gondoljunk itt a 8. (Az irat átvételének megtagadása) és a 19. cikkre (A megjelenést elmulasztó alperes).
[13] COM(2013) 858 final, 2013.12.4. (https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2013/HU/1-2013-858-HU-F1-1.Pdf; Utolsó letöltés dátuma: 2021. február 15.)
[14] Ezt részletesen kifejtettem korábban megjelent tanulmányomban.
[15] Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló 1393/2007/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (a továbbiakban: Javaslat) Brüsszel, 2018.5.31. COM(2018) 379 final, 2018/0204(COD) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52018PC0379&from=en (Utolsó letöltés dátuma: 2020. december 16.).
[16] Az áttevő intézmények a tagállamok által kijelölt azok a hivatalos személyek, hatóságok vagy más személyek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek más tagállamban kézbesítendő bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbítására. (Új EuKézbR. 3. cikk (1) bek.).
[17] Az átvevő intézmények a tagállamok által kijelölt azok a hivatalos személyek, hatóságok vagy más személyek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek más tagállamból származó bírósági és bíróságon kívüli iratok átvételére. (Új EuKézbR. 3. cikk. (2) bek.).
[18] Minden tagállam kijelöl egy központi szervet, amelynek feladata: a) az áttevő intézmények tájékoztatása; b) megoldások keresése a kézbesítendő iratok továbbítása során felmerülő nehézségekre; c)kivételes esetekben az áttevő intézmény kérésére kézbesítési kérelem továbbítása az illetékes átvevő intézményhez. A szövetségi tagállamok, a több jogrendszerrel rendelkező tagállamok és az autonóm területi egységeket magukban foglaló tagállamok több központi szervet is kijelölhetnek. (Új EuKézbR. 4. cikk).
[19] 'A' Formanyomtatvány: Iratok Kézbesítésére irányuló kérelem, 'B' Formanyomtatvány: Kérelem a címzett címének megállapításához, 'C' Formanyomtatvány: Válasz a címzett címének megállapítására iránta kérelemre, 'D' Formanyomtatvány: Átvétel visszaigazolása, 'E' Formanyomtatvány: Kézbesítéshez szükséges további információk vagy iratok bekérése, 'F' Formanyomtatvány: Értesítés a kérelem és az irat visszaküldéséről, 'G' Formanyomtatvány: Értesítés a kérelemnek és az iratnak a megfelelő átvevő intézményhez történő továbbküldéséről, 'H' Formanyomtatvány: Átvétel visszaigazolása az áttevő intézmény részére az illetékes megfelelő átvevő intézmény részéről, 'I' Formanyomtatvány: Az iratok kézbesítéséről vagy a kézbesítés elmaradásáról szóló tájékoztatás iránti kérelem, 'J' Formanyomtatvány: Válasz az iratok kézbesítéséről vagy a kézbesítés elmaradásáról szóló tájékoztatás iránti kérelemre, 'K' Formanyomtatvány: Igazolás az iratok kézbesítéséről vagy kézbesítésük elmaradásáról, 'L' Formanyomtatvány: A címzett tájékoztatása az irat átvételének megtagadásához való jogáról; A formanyomtatványok tartalma részletesen: Új EuKézbR. I. mellékletében található.
[20] Ld. az Új EuKézbR. 7. cikk (1) bekezdését.
[21] A rövidítés angol megfelelője: e-Justice Communication via On-line Data Exchange.
[22] Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on a computerised system for communication in cross-border civil and criminal proceedings (e-CODEX system), and amending Regulation (EU) 2018/1726; lásd: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/law/contribute_to_law-making/documents/e-codex-main-act-en.pdf; (Utolsó letöltés dátuma: 2021. január 4.).
[23] Az uniós igazságügyi rendszerek korszerűsítése - Kérdések és válaszok; lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/qanda_20_2247; (Utolsó letöltés dátuma: 2021. január 4.).
[24] Ld. az Új EuKézbR. (10) preambulumbekezdését.
[25] Ld. az Új EuKézbR. 5. cikk (3) bekezdését.
[26] Ld. az Új EuKézbR. 6. cikkét.
[27] Ld. az Új EuKézbR. 28. cikk (1) és (2) bekezdéseit.
[28] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 910/2014/EU RENDELETE (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: eIDAS rendelet).
[29] Ld: https://acrobat.adobe.com/hu/hu/sign/compliance/eidas.html#FAQS (Utolsó letöltés dátuma: 2020. december 17.).
[30] Ld. Új EuKézbR. 11. cikk.
[31] Ld. Új EuKézbR. 16. cikkét.
[32] Ld. Új EuKézbR. 17. cikkét.
[33] Ld. Új EuKézbR. 18. cikkét.
[34] Ld. Új EuKézbR. 19. cikkét.
[35] Ld. Új EuKézbR. 20. cikkét.
[36] Ld. Új EuKézbR. 15. cikkét.
[37] Ld. az Új EuKézbR. 19. cikk (2) bekezdését.
[38] Ld. az Új EuKézbR. 18. cikk szerint a bírósági iratok más tagállamban tartózkodó személyeknek közvetlenül postai szolgáltatás útján, tértivevényes ajánlott levélben vagy azzal egyenértékű küldeményben kézbesíthetők.
[39] Ld. az Új EuKézbR. (31) preambulumbekezdését.
[40] Ld. a 2007. évi EuKézbR. 1. cikk (2) bekezdését.
[41] Ld. pl. a magyar-lengyel jogsegélyszerződés (kihirdette az 1960. évi 5. tvr.) 9. cikkének (3) bekezdését, valamint a magyar-csehszlovák jogsegélyszerződés (kihirdette az 1991. évi LXI. tv.) 14. cikkét. A jogsegélyszerződéseknek e rendelkezéseit Magyarország és az érintett szerződő államok igazságügyi hatóságai a gyakorlatban az érintett államok uniós csatlakozását követően - a 2007. évi EuKézbR. szabályainak kiegészítéseképpen - továbbra is alkalmazták.
[42] Ld. a 2007. évi EuKézbR. 8. cikkének (1) bekezdését, illetve az Új EuKézbR. 12. cikkének (1) bekezdését.
[43] Ld. az Új EuKézbR. 12. cikkének (2) bekezdését. Eszerint a kitanító nyomtatványnak az átvevő tagállam (egyik) hivatalos nyelvén készült változatát kell csatolni.
[44] Ld. az Új EuKézbR. 12. cikkének (2) bekezdés harmadik albekezdését.
[45] Ld. a 2007. évi EuKézbR. 8. cikkének (1) bekezdését, illetve az Új EuKézbR. 12. cikkének (3) bekezdését.
[46] Ld. a 2007. évi EuKézbR. 8. cikkének (2) bekezdését, illetve az Új EuKézbR. 12. cikkének (4) bekezdését.
[47] Ld. a 2007. évi EuKézbR. 8. cikkének (3) bekezdését, illetve az Új EuKézbR. 12. cikkének (5) bekezdését.
[48] Ld. a 2007. évi EuKézbR. 8. cikkének (4)-(5) bekezdését és 9. cikkének (3) bekezdését, illetve az Új EuKézbR. 12. cikkének (6)-(7) bekezdését és 13. cikkének (3) bekezdését.
[49] Ld. az Új EuKézbR. 12., 17., 18., 19., 20. cikkeit.
[50] Az ügy említése a továbbiakban: Alpha Bank Cyprus-ügy.; ECLI:EU:C:2015:603.
[51] Az ügy hivatkozása a továbbiakban: Alta Realitat Sl-ügy.; ECLI:EU:C:2016:316.
[52] Apostolos Anthimos: Towards a New Service Regulation - Some reflections; lásd: https://eapil.org/2020/02/19/towards-a-new-service-regulation-some-reflections/ (Utolsó letöltés dátuma: 2020. december 14.).
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Budapest, Budaörs, Megbízott oktató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék.
Visszaugrás
