A kormány a polgári perrendtartás koncepciójában - tekintettel arra, hogy jelenleg a közigazgatási perjogi szabályok magja a polgári perrendtartás XX. fejezetében került elhelyezésre - a közigazgatási perjognak a polgári perrendtartásból való kiemelését határozta el[2] és a 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozatában elrendelte a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését, és felhívta az igazságügyért felelős minisztert a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására.[3]
A koncepció elkészítése során célszerűnek tűnt a mintakódex lefordítása, hogy az a kodifikáció során segítséget nyújthasson. A mintakódex három európai és latin-amerikai kutatószeminárium alkalmával került kidolgozásra. Ezek 2008 és 2010 között kerültek megtartásra a "Código modelo euro-americano de jurisdição administrativa" (A közigazgatási bíráskodás mintakódexe) című projekt keretében. Ezt a projektet a brazil Universidade Federal Fluminense "a jogvédelem hatékonysága" elnevezésű kutatócsoportja és a speyeri Deutsche Universität für Verwaltungswissenschaften szervezésében, Prof. Dr. Ricardo Perlingeiro Medes da Silva és Prof. Karl-Peter Sommermann vezetésével. A spanyol nyelvű referenciaszöveget 2010 szeptemberében Niteróiban (Brazília) fogadták el. A mintakódex megalkotásához kapcsolódó megbeszéléseken a koordinátorokon kívül részt vett még: Prof. Dr. Pedro Aberastury (Argentína), Prof. Dr. Her-
- 65/66 -
mann-Josef Blanke (Németország), Prof. Dr. Gabriele Bottino (Olaszország); Prof. Dr. David Capitant (Franciaország), Prof. Dr. Jesús María Casal Hernández (Venezuela), Prof. Dr. Diana-Urania Galleta (Olaszország), Prof. Dr. Ricardo García Macho (Spanyolország), Prof. Dr. Leonardo Greco (Brazília), Dr. Lorena Ossio Bustillos (Bolívia), Dr. Gilles Pellissier (Franciaország), Prof. Dr. Consuelo Sarría Olcos (Kolumbia). A mintakódex öt (angol, francia, német, olasz, portugál és spanyol) nyelvű nyomtatásban is megjelent,[4] így a közigazgatási jog iránt érdeklődők nyelvi és összehasonlító jogi készségeinek fejlesztésére is kiváló olvasmány.
A mintakódex összesen nyolc részből és hatvan szakaszból áll. Az egyes részek fejezetekre tagozódnak. A kódex nemcsak perjogi szabályokat, hanem a perjogi szabályokhoz közvetlenül kapcsolódó szervezeti szabályokat is tartalmaz. Az alábbiakban olvasható a kódex teljese szövege:
1. § (A közigazgatási bíráskodás célja)
(1) A közigazgatási bíráskodás feladata a közigazgatási tevékenység törvényességének felülvizsgálata, az alanyi jogok és a jogos érdekek védelme, valamint ezek érvényre juttatása.
(2) Közigazgatási tevékenység a közigazgatási feladatkörben eljáró tisztségviselő vagy közjogi szerv, valamint a közhatalmat gyakorló természetes vagy jogi személy minden cselekménye és mulasztása.
2. § (Befogadható kereseti kérelmek)
(1) A közigazgatási bíráskodás céljának elérése érdekében a közigazgatási bíróság különösen az alábbi kereseti kérelmekről dönt:
a) megtámadási,
b) tevőleges magatartásra kötelezés iránti,
c) magatartás abbahagyására kötelezés iránti,
d) megállapítási
kereseti kérelem.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kereseti kérelem magában foglalja a dolog kiadására és meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezést.
3. § (A közigazgatási cselekmény törvényességi felülvizsgálatának tárgyi hatálya)
(1) A bíróság vizsgálja a közigazgatás cselekményének vagy elmulasztásának jogszerűségét. A törvényesség vizsgálata magában foglalja mind a hatásköri, eljárási és formai, mind a tartalmi hibák (anyagi jogszerűség) ellenőrzését is. A tartalmi felülvizsgálat az aktus jogi indokolásának, ténybeli alapjainak vizsgálatára, valamint a tényállás jogi értékelésére terjed ki. Emellett vizsgálni kell az hatáskörrel való esetleges visszaélést is.
(2) Amennyiben a közigazgatás általános jogi fogalmakat használt, a bíróság vizsgálja, hogy azokat az jól értelmezte és alkalmazta-e.
4. § (Mérlegelési jogkörben hozott döntések felülvizsgálata)
(1) Amennyiben a közigazgatás mérlegelési jogkörben járt el, a bíróság különösen az alábbiakat vizsgálja:
a) a közigazgatás a közigazgatási cselekmény vagy annak elmulasztása során mérlegelési jogkörén túlterjeszkedett-e;
b) a közigazgatás a mérlegelést biztosító norma céljával összhangban cselekedett-e;
c) a közigazgatás megsértett-e alapjogokat, vagy olyan alapelveket, mint az egyenlőség, az arányosság elve, az önkény tilalmának elve, a jóhiszeműség és a bizalomvédelem elve.
(2) A bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási feladatkört gyakorló ténylegesen fejtett-e ki mérlegelési tevékenységet.
5. § (Tervezési cselekmények és különféle érdekek értékelésén alapuló aktusok felülvizsgálata)
A tervmegállapító aktusoknál és más olyan jellegű aktusoknál, amelyek meghozatala kapcsán sokféle érdek kerül értékelésre, a bíróságnak vizsgálnia kell az egyedi vagy általános rendelkezés törvényekkel való összhangját, valamint különösen ezek indokoltságát, továbbá, hogy a közigazgatási hatóság tevékenysége során - figyelemmel az érintett javakra, jogokra és érdekekre - mérlegelési jogkörével összefüggésben nem követett-e el hibát. Mérlegelési jogkörrel összefüggő hiba a mérlegelés elmaradása vagy a mérlegelés hiányossága, releváns javak vagy érdekek figyelmen kívül hagyása, meghatározott javak vagy érdekek okszerűtlen értékelése és az összességében történő mérlegelés során jelenlévő aránytalanság.
6. § (Személyi és intézményi függetlenség)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
