Felülvizsgálata során a Kúria 2017. november 7-én kelt határozatával[1] helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amely a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést hitelesítette,[2] és a jogalkalmazás tekintetében megerősítette az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát.[3]
A tényállás szerint az NVB a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést hitelesítette. A magánszemély kezdeményezéséhez 53 választópolgár támogató aláírását csatolta, melyből az ellenőrzéskor 41 felelt meg, így eljárása során az NVB a népszavazási kezdeményezésről - az Nsztv.[4] 11. § (1) bekezdése alapján - megállapította, hogy megfelel az Alaptörvényben, továbbá az Nsztv.-ben és a 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njt.)-ben[5] foglalt követelményeknek.
A jogszabályok tükrében az Njt. 148. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít a törvényben megnevezett tizenhárom közösség mellett további nemzetiségek honos népcsoporttá nyilvánítására, amennyiben azt legalább ezer, e nemzetiséghez tartozó, az önkormányzati választásokon szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár kezdeményezi. A kezdeményezés során az Nsztv.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, az Njt. 148. § (4) és (5) bekezdéseiben foglalt eltéréssel. Ez a fentieken túl egyetlen konkrét formai feltételt tartalmaz: eljárása során az NVB köteles kikérni az MTA elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról. Az Nsztv. 3. § (1) bekezdése és 4. § (1) bekezdése szerint a szervezőnek a népszavazásra javasolt kérdést, az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - legalább húsz, de legfeljebb harminc választópolgár támogató aláírásával ellátva kell benyújtania. Az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvény 8. cikk (2) és (3) bekezdései alapján az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, valamint nem ütközik tiltott tárgykörbe és megfelel az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint a kezdeményezést hitelesítő határozat sérti az Nsztv. 4. § (1) bekezdését, mivel a kezdeményezést támogató aláírások száma meghaladja a törvényben foglalt maximális számot, így formai okból nem megfelelő. Kifejtette továbbá, hogy a hitelesítés törvénysértő, mert az NVB eljárása során elmulasztotta beszerezni az MTA elnökének állásfoglalását. Meglátása szerint az NVB-nek érdemben kell vizsgálnia, hogy a népszavazási kezdeményezés megfelel-e a törvényi előírásoknak, amelyekben kulcsszerepet tölt be az MTA elnökének állásfoglalása, hiszen annak negatív tartalma esetén a honos népcsoportként való elismerés nem lehetséges. A kérelmező érvelésében részletesen bemutatta az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát, amelyre álláspontja szerint nem lehet támaszkodni, mivel a honos népcsoporttá nyilvánítás már nem népi kezdeményezés, hanem népszavazási eljárás keretében lehetséges.
A Kúria megállapította, hogy az NVB a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítása iránti kérelmet jogszerűen hitelesítette.
Álláspontja szerint a kérelmező tévesen értelmezte az Nsztv. 4. § (1) bekezdését. Jogértelmezése során "arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtható aláírások számának törvényi maximalizálása egyrészt a hitelesítést megelőző tömeges aláírásgyűjtés elkerülését célozza, másrészt a mennyiségi felső korlát a kezdeményezés szempontjából [...] teljesíthető (nem túlzó), [...] a kezdeményezés komolyságát tükröző számot jelent, továbbá e szabály az NVB számára lehetővé teszi, hogy a maximális mértéken túl a további aláírások megfelelőségét ne kelljen vizsgálnia" (Indokolás [15]). E szabály be nem tartása olyan formai hiba, amely a honos népcsoporttá nyilvánítási eljárás "érdemére nem hat ki, annak eredményét nem befolyásolja, ezért a hitelesítést kizárólag ezen okra hivatkozással nem lehet megtagadni" (Indokolás [15]).
A Kúria eljárása során megállapította, hogy az Njt. 148. § (5) bekezdése ugyan rögzíti, hogy az NVB eljárása során köteles kikérni az MTA elnökének állásfoglalását, azonban annak időpontját közelebbről nem határozza meg. Az NVB a honos népcsoporttá nyilvánítás iránti eljárás során "az MTA elnöke állásfoglalásának beszerzésére egyrészt a kérdés/kezdeményezés hitelesítésekor, másrészt [...] az összegyűjtött aláírások ellenőrzésekor is sor kerülhet" (Indokolás [16]).
A bírósági ítélet ezzel együtt megállapítja, hogy "ugyan a jogszabályhely közelebbről nem határozza meg, hogy az NVB az állásfoglalást a hitelesítéskor vagy az aláírások ellenőrzésekor szerezze be, de utóbbi megoldás jobban elősegíti a jogszabály céljának érvényesülését, mert így az MTA elnökének a kezdeményezésnek már a közösség által megerősített szakaszában kell csak a honos népcsoporttá nyilvánítás egyéb törvényi feltételeiről állást foglalnia" (Indokolás [18]).
A bírói testület ezt követően az Alaptörvény 28. cikkére tekintettel értelmezte a szabályozást. "[N]em tartja elfogadhatónak a kérelmező azon érveit, hogy az
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
