Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Magyarországot a Társaság a Szabadságjogokért (TASz) jogvédő szervezet beadványa kapcsán. Az ügy hazai előzményeit tekintve 2004-re nyúlik vissza, amikor Hende Csaba országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványát - amely a Büntető Törvénykönyv meghatározott szakaszai alkotmányellenességének megállapítását célozta - a TASz meg kívánta ismerni, de ezt az Alkotmánybíróság nem tette lehetővé. A TASz pert indított, mert álláspontja szerint a képviselő indítványa - amelyről egyebekben sajtónyilatkozatot is közzétett - közérdekű adatnak számít. Az ügyben eljáró elsőfokú bíróság a TASz keresetét elutasította, azzal az indokkal, hogy az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány, amely az indítványozónak az adott jogszabállyal kapcsolatos alkotmányossági szempontú véleményét tükrözi, nem tekinthető adatnak. Az elsőfokú bíróság szerint az indítványt azon az alapon sem lehet(ett) közérdekű adatnak minősíteni, hogy azt egy szintén közfeladatot ellátó személy terjesztette elő, mivel az indítványozó kiléte nem változtat az indítvány lényegén - nevezetesen azon, hogy adat-e vagy sem. A másodfokú bíróság - ugyan az elsőfokú bíróságtól eltérő tartalmú jogi érvelés alapján - az ítéletet helyben hagyta. Megállapította ennek kapcsán, hogy az indítvány önmagában, a maga egységében nem minősül adatnak, hanem olyan iratanyagnak, amely különféle adatokat, információkat tartalmaz. Kifejtette ennek kapcsán, hogy az indítványban szereplő vélemény személyes adatnak minősül, és ekként védelemben részesül; a másodfokú bíróság szerint önmagában az a körülmény, hogy az indítványt előterjesztették, nem tekinthető a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak. Utalt a másodfokú bíróság arra a körülményre is, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hozza meg határozatait, ekként az indítványozónak véleménye nyilvánosságra kerülésével nem kellett számolni, vagyis annak előterjesztése emiatt sem értékelhető hozzájárulásként. Utalt ezzel szemben a másodfokú bíróság arra is, hogy az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában szerepel az indítvány rövid összefoglalása, abból tehát kiderülnek az indítványozó jogi érvei; az információszabadság tehát nem sérül.
Az ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróságon (LB) előterjesztett felülvizsgálati kérelmet az LB elutasította, a TASz ezt követően fordult az EJEB-hez, amely elmarasztalta Magyarországot és kimondta, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés egyedülálló módon - elsőként az EJEB gyakorlatában - kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében foglalt jogot, hiszen közérdekű információ visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként. Az Egyezmény 10. cikke alapján mindenkinek joga van az információk, eszmék megismerésére és közlésére, országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv indokolatlanul beavatkozna. Az EJEB mostani döntésében kimondta, hogy a büntető jogszabályok alkotmányos felülvizsgálata - kiváltképpen, ha azt egy képviselő kezdeményezi - kétséget kizáróan közügynek minősül. A bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságára nézve "végzetes következménnyel járna, ha közintézmények cenzúrázhatnák a sajtót és a társadalmi polémiát arra hivatkozással, hogy egy országgyűlési képviselő alkotmányértelmezési álláspontjának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sérthet". Az EJEB megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság "információs monopóliumával visszaélve cenzúrát gyakorolt, és megakadályozta a TASz-t társadalmi küldetésének betöltésében". A bíróság szerint ilyen jellegű és súlyú beavatkozás nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban, mert az olyan akadályokat állítana a társadalmi kérdésekben állást foglalni kívánó újságírók és civil szervezetek elé, amely meggátolná őket abban, hogy megalapozott véleményt formálhassanak. A bíróság szerint az információ hiányában ellehetetlenült a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége. A határozatban a strasbourgi bíróság története során első alkalommal mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
