Horváth Bendegúz[1]: Az ügyfél vonatkozásában fellépő kockázatok közjegyzői kezelése és a közjegyzőt terhelő bejelentési kötelezettség (KK, 2024/3., 52-70. o.)

Bevezetés

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott kötelezettségekkel összefüggő feladatokat illetően az ügyfél vonatkozásában fellépő kockázatok mentén elkülönítjük egymástól "normál" ügyfél-átvilágítás és a "fokozott" ügyfél-átvilágítási rezsimeket.

Jelen tanulmányban amellett, hogy áttekintem az ügyfél vonatkozásában fellépő kockázatokat, ismertetem azok kezelési módozatait, valamint bemutatom az előbbiekkel gyakorta kéz a kézben járó sikertelen ügyfél-átvilágítás jogkövetkezményeit, különös tekintettel a közjegyzőt terhelő bejelentési kötelezettségre. Ezenfelül dolgozatomban a fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettség és a bejelentési kötelezettség során felmerülő, illetve azokkal közvetlen összefüggésben lévő egyes elméleti és gyakorlati kérdéseket kívánom részletesebben elemezni és megválaszolni, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról szóló 1/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szabályrendszerére figyelemmel.

Mivel Pmt. a kötelezett szolgáltatók között nevesíti közjegyzőt[1], e tanulmány keretében a "szolgáltató" megfogalmazás helyett valamennyi közjegyzőre irányadó jogszabály vonatkozásában a "közjegyző" kifejezést használom.

1. Magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek

1.1. A Szabályzat szerinti objektív kockázati tényezők

Mielőtt a közjegyző hozzálátna ügyfél-átvilágítási kötelezettsége teljesítéséhez, a kockázat alapú megközelítés szerint eljárva célszerű előzetesen arra a kérdésre választ adnia, hogy vannak-e az ügyfél vonatkozásában olyan előre detektálható kockázati tényezők, melyekre tekintettel az előtte eljáró ügyfél "magas" kockázati

- 52/53 -

szintűként kezelendő, egyúttal indokolt-e "fokozott" ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása. Az ún. kockázatalapú megközelítésnek éppen az a lényege, hogy az ügyfélhez köthető kockázatok értelemszerűen eltérőek, és mivel a közjegyző kapacitása is véges, erőforrásait a potenciálisan legnagyobb veszélyt jelentő ügyfelekre kell összepontosítania.

Az ügyfél vonatkozásában fellépő objektív kockázati tényezők lehetnek territoriális vagy/és személyhez kötött kockázati tényezők. Magas földrajzi kockázati tényező lehet például az olyan ország, amelyik nem rendelkezik pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel; vagy ahol magas szintű a korrupció, vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma; vagy az Európai Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartozik; vagy közismerten terroristák tevékenységét finanszírozza, vagy területén ismert terrorista szervezetek működnek. Az ügyfél személyéhez kötötten magas a kockázati szintje, ha önmaga vagy tényleges tulajdonosa - a többségi állami tulajdonú vállalat Pmt. 3. §-ának 38. pont f) pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa kivételével - kiemelt közszereplőnek[2], kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, továbbá ha a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) alapján "megbízhatatlan"'[3] minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatónak minősül, valamint ha olyan jogi személy vagy annak képviselője, amely jogi személy tulajdonosi szerkezete az üzleti tevékenységének jellegéhez és közjegyző gyakorlati tapasztalatához képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik.[4]

A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat a Pmt. az értelmező rendelkezései között definiálja: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok.[5] Hogy mely ország

- 53/54 -

minősül stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak, a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) Intranet felületén is folyamatosan elérhető Pénzügyi Akciócsoport[6] ("Financial Action Task Force", a továbbiakban: FATF) és az Európai Unió által közreadott lista[7] segítségével győződhet meg.

A kiemelt közszereplői státusz azonosításakor a természetes személy ügyfél nyilatkozata kétféle lehet: "kiemelt közszereplőnek minősülök" - ez esetben továbbiakban a fokozott ügyfél-átvilágítás során megszabott eljárásmód szerint kell intézkedni, és tőle a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kell kérni; "nem minősülök kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek" - ekkor a közjegyző ügyfél-átvilágítási kötelezettségeit a továbbiakban a normál ügyfél-átvilágítás mentén teljesíti. Kérdésként merült fel a gyakorlatban, hogy amennyiben a jogi személy tényleges tulajdonosaként a vezető tisztségviselő kerül megjelölésre - aki kiemelt közszereplő -, mi a teendő. A közjegyző ez esetben akkor jár el helyesen, hogyha a továbbiakban a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazza.[8] Mivel az ügyfél az előbbi esetben a jogi személy, fontos szem előtt tartani, hogy a jogi személy ügyfél tekintetében, és nem a tényleges tulajdonos (vezető tisztségviselő) kiemelt közszereplőre vonatkozóan kell beszerezni a jogügylettel érintett pénzeszköz vagy vagyon forrásával kapcsolatos információkat. Más kérdés azonban, ha a kiemelt közszereplő vezető tisztségviselő, ám az adott cégen belül nem bír tényleges ellenőrzéssel vagy irányítással, azaz nem tekinthető tényleges tulajdonosnak. Ebben az esetben a kockázat is alacsonyabbnak tekinthető, és nem feltétlenül szükséges a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazni. Az előbbiektől eltérő szabály alkalmazandó a többségi állami tulajdonú vállalatok[9] vonatkozásában, ahol leggyakrabban a vezető tisztségviselő tekintendő

- 54/55 -

tényleges tulajdonosnak. A többségi állami tulajdonú vállalkozás vezető tisztségviselői kiemelt közszereplőnek is minősülnek[10], amelyre tekintettel ezen esetben a fokozott ügyfél-átvilágítási rezsim volna alkalmazandó. Ennek ellenére a szabályozás[11] mégis kivételt képez a fokozott ügyfél-átvilágítás alól, ha a többségi állami tulajdonú vállalat tényleges tulajdonos vezető tisztségviselője a kiemelt közszereplő. A kiemelt közszereplőnek minősülő tényleges tulajdonost ebben a kivételezett esetben a normál ügyfél-átvilágítási szabályok mentén kell átvilágítani és azonosítani. Ugyanakkor, ha bármilyen oknál fogva a többségi tulajdonú állami vállalat tényleges tulajdonosa a vezető tisztségviselőtől eltérő személy, és ő egyben kiemelt közszereplő is, a közjegyzőnek fokozott ügyfél-átvilágítási szabályokat kell vele szemben alkalmaznia. Mindezen szabályokra már csak azért is érdemes különös figyelemmel lenni, mert gyakran fordul elő, hogy a közjegyzőnek aláírási címpéldányt kell készítenie többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja (vezető tisztségviselője) számára. Így például helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat ügyvezetőjeként eljáró ügyfél aláírási címpéldány elkészítése során mindig saját nevében jár el, és nem tesz nyilatkozatot a tényleges tulajdonos személyére nézve, ellenben a kiemelt közszereplői státuszáról szóló nyilatkozatának formanyomtatványon történő felvétele nem mellőzhető, hiszen az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül a Pmt. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében alkalmazandó (2) bekezdés g) pontja szerint.[12] Egyéb, a Szabályzat 4. §-a alatt meghatározott tevékenységek végzése esetében a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyfél képviselőjét vagy rendelkezésre jogosultját nyilatkoztatni kell a jogi személy valamennyi Pmt. 3. §-ának 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosáról, és amennyiben az állapítható meg, hogy a többségi állami tulajdonú vállalkozás tényleges tulajdonosa a vezető tisztségviselője - aki egyben kiemelt közszereplőnek is minősül a Pmt. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében alkalmazandó (2) bekezdés g) pontja szerint -, úgy a közjegyzőnek a normál ügyfél-átvilágítási rezsim szabályai szerint kell eljárnia a Szabályzat 13. §-ának (1) bekezdés c) pontja értelmében, azzal, hogy az ügyfél tényleges tulajdonosának (a példánál maradva vezető tisztségviselőjének) kiemelt közszereplői státuszáról szóló nyilatkozatát külön formanyomtatványon kell felvenni a Szabályzat 7. §-ának (3) bekezdése[13] alatt írtakra figyelemmel.

- 55/56 -

Szokatlan vagy túlzottan összetett a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest, ha a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai; vagy a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal.[14]

Abban az esetben hogyha az ügyfél vonatkozásában bármelyik fenti feltétel teljesül, kockázatérzékenységi alapon mérlegelésnek nincs helye, ennélfogva a közjegyzőnek automatikusan fokozott ügyfél-átvilágítási rezsim szabályai szerint kell lefolytatnia az ügyfél-átvilágítást, és az ügyfelet magas kockázati szintűként kell kezelnie.

1.2. Szubjektív kockázati tényezők

Az ügyfél kockázati csoportba sorolásához nyújtanak segítséget továbbá a cégnyilvántartás és a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatai, valamint az ügyfél által a közjegyző rendelkezésére bocsátott okiratok, illetve az ügyfél írásban vagy szóban előadott nyilatkozatai. Ezek alapján - és a kockázatalapú megközelítés alkalmazásával - elképzelhetők olyan szubjektív tényezők is, melyek fennállása esetén úgyszintén indokolt lehet az ügyfél magas kockázati szintbe sorolása. Így például indokolt lehet magas kockázati szintbe sorolni a téves, hiányos, vagy félrevezető adatokat a közjegyző rendelkezésére bocsátó ügyfelet.

Az ügyfél magas kockázati szintbe történő besorolása mindazonáltal elképzelhető a Szabályzat 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt körülmény megvalósulásával is.

1.3. Belső kockázatértékelésen alapuló kockázatok

A 2022. évben elvégzett nemzeti kockázatértékelés[15] eredményeinek figyelembevételével a közjegyzőkre irányadó belső kockázatértékelést a Szabályzat adja

- 56/57 -

meg.[16] Normarendszerét tekintve a Szabályzat következetesen sorra veszi egyrészről az ügyfél személyében rejlő kockázatokat, az ügyfél tevékenységében rejlő kockázatokat, az ügyfél működési körülményeiben rejlő kockázatokat és a földrajzi (területi) kockázati tényezőket, másrészről a normál vagy fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazásának eseteit.

A kockázatalapú szemléletmód mentén a Szabályzat 17. §-a határozza meg a Pmt. 27. §-ának (5) bekezdése szerinti belső eljárásrendet a közjegyzői eljárás vonatkozásában fellépő egyéb kockázatok csökkentése és kezelése érdekében, egyúttal ugyanezen jogszabályhelyben ölt testet a Pmt. 28. §-ának (1) bekezdése szerinti felügyeleti kockázatértékelés is. Mivel a rendelkezés (1) bekezdése visszautal az ügyfél személyéhez köthető kockázati tényezőkre és azok kezelésére, az alábbiakban kizárólag a (2) bekezdésben írtakra térek ki részletesen.

A Szabályzat 13. §-ában foglaltakkal szemben - amely kógens ismérveket állít fel az ügyfél magas kockázati szintjét illetően -, a 17. §-ának (2) bekezdése FATF 40 ajánlás 11. pontjával összhangban a közjegyző mérlegelési körébe telepíti a) a közjegyző gyakorlati tapasztalatához képest túlzottan összetett, b) szokatlanul nagy értékű, illetve szokatlan ügylettípusban végrehajtott, c) gazdasági vagy jogszerű cél nélküli Pmt. hatálya alá tartozó jogügyletek kockázati mértékének megítélését.[17]

Az adott jogügylet bonyolultságát és célját a közjegyzői tevékenység ellátásához elengedhetetlen szakmai ismeret és körültekintés mentén kell értékelnie a közjegyzőnek. Így például racionális gazdasági cél nélküli az olyan bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, melyben a vagyonrendelő és egyben vagyonkezelő 99,9% arányban kedvezményezett is. Szokatlan lehet az az ügylet, amikor például az ügyfél egy tranzakcióval, eseménnyel vagy vállalkozással kapcsolatban hamis információval szolgál, vagy hamisított okiratokat bocsát rendelkezésre; az üzleti logika alapján irracionális üzletet köt; kevéssé ismert, esetleg (pl. panamai) offshore bankon keresztül intézi az átutalást; nagy bevételt realizál nagyobb kiadások nélkül, avagy nagyon sikeres egy olyan ágazatban vagy földrajzi területen, ahol egyébként recesszió van.[18]

Amennyiben a közjegyzői eljárással érintett jogügyleteket a fenti körülményekre tekintettel a közjegyző kockázatosnak ítéli meg, úgy az eljárás későbbi szakaszában fokozott körültekintéssel szükséges eljárnia, egyben indokoltnak mutatkozhat az ügyfél magas kockázati szintbe sorolása is. A fokozott körültekintéssel való eljárás mellett, ha a közjegyző közreműködését ingatlan-adásvételhez, illetve

- 57/58 -

cégalapításhoz veszi igénybe az ügyfél, akkor a közjegyzőnek különösen azt kell felmérnie, hogy az ügyfél szándéka nem irányul-e az ügyfél fizetési számlájával való visszaélésre, túl- vagy alulszámlázásra, import- vagy exportárukhoz kapcsolódó hamis nyilatkozat kiállítására, felhasználására.[19] Bármelyik esetről is legyen szó, a közjegyző az általa azonosított magas kockázatú esetkörök vonatkozásában és saját kockázatértékelése alapján maga dönthet a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásáról, sőt az ügy összes körülményét figyelembe véve, akár a közreműködés megtagadásának és a bejelentési kötelezettség teljesítésének is helye lehet. Vagyis: az előbbi körülmények a Szabályzat 13. §-ban kötelező jelleggel meghatározott esetkörökön túlmenően megalapozhatnak fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásának törvényi felhatalmazását egyébiránt a Pmt. 16. §-ának (1) bekezdés b) pontja adja meg, amely lehetővé teszi, hogy a kockázatalapú megközelítéssel összhangban a Szabályzat egyéb magas kockázatú eseteket is rögzítsen.

További kockázati tényező, így a közjegyző fokozott körültekintéssel köteles eljárni, és indokoltnak mutatkozhat az ügyfél magas kockázati szintbe sorolása, ha a közjegyzőnek a tényleges tulajdonost nem sikerül beazonosítania. A közjegyzőnek ettől függetlenül meg kell kísérelnie beazonosítani a tényleges tulajdonost. Ehhez elsősorban az ügyfél nyilatkozatát kell alapul vennie, azonban nincs akadálya annak, hogy a közjegyző különböző tényleges tulajdonosi nyilvántartásokból végezzen lekérdezést.[20] Ne feledjük, ha ügyfél-átvilágítási intézkedésként a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának megállapítása egészében meghiúsul, a közreműködés megtagadásának is lehet helye.

2. A "fokozott" ügyfél-átvilágítás általános szabályai

A fokozott ügyfél-átvilágítás a legmagasabb szintű ügyfél-átvilágítás a Pmt. szabályozási rezsimjében. A közjegyző akkor köteles fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazni, ha a normál ügyfél-átvilágítás keretében azt állapítja meg, hogy az ügyfél kockázati szintje magas. Arról, hogy az ügyfél mely esetekben minősül magas kockázatúnak, a dolgozat előbbi fejezetében esett szó.

Az alábbi táblázat sematizáltan azt foglalja össze, hogy az egyes ügyfél vonatkozásában detektált kockázatok esetében a közjegyzőnek - a normál ügyfél-

- 58/59 -

átvilágítási intézkedéseken túlmenően - milyen fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell megtennie.

- 59/60 -

2.1. A pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz forrását, illetve a vagyon forrását igazoló eljárásrend

A fentiekben megjelölt fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések közül az alábbiakban elsőként a pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz forrását, illetve a vagyon forrását igazoló eljárásrendre térek ki részletesebben. Ezen rezsim az, amely a legtöbbször az ügyfél nyilatkoztatásán jócskán túlmutató kötelezettségeket ír elő a közjegyző információbeszerzését illetően.

Amennyiben azt az ügyfél magas kockázati szintje indokolja, a közjegyzőnek be kell szereznie a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információt is. Ennek keretében a közjegyzőnek arra vonatkozóan kell a szükséges adatot beszereznie, hogy az előtte eljáró ügyfél mivel támasztja alá, hogy az ügyletben szereplő pénzeszközök legális forrásból származnak, és azok nem kapcsolódnak bűncselekmény elkövetéséhez.[21]

Az ügyfél a pénzeszköz vagy vagyon forrásáról szóló nyilatkozatát MOKK által közzétett nyilatkozat minta felhasználásával teszi meg, azonban nincs kifejezett akadálya annak sem, hogy a nyilatkozatot maga a közjegyzői okirat tartalmazza.

A pénzeszköz vagy vagyon forrására vonatkozó információk ellenőrzése érdekében a közjegyző a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását is kérheti, amennyiben arra - megítélése szerint - a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzése érdekében szükség van.[22] A pénzeszköz vagy vagyon forrására vonatkozó dokumentum közjegyzői ügyviteli rendszerben (a továbbiakba: KÜR) való tárolására sem a Szabályzat, sem a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet nem ír elő speciális iratrögzítési kötelezettséget.

A pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz forrásának igazolására alkalmas az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum. A közjegyző fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedése során is irányadó lehet a Magyar Nemzeti Bank 14/2020. (XII.17.) számú ajánlása, mely a pénzügyi intézmények és közvetítőik részére tartalmaz előírásokat a pénzeszközök forrásának igazolását illetően. Az ajánlásban rögzítésre került, hogy a szolgáltatónak az ügyletben szereplő pénzeszközök legális forrásból való származására vonatkozóan is be kell szereznie adatot, ennek keretében azonban nem fogadhat el olyan információt, amely nem forrás eredetére, hanem a felhasználás céljára irányul; az a tény pedig, hogy a forrás megtakarításból származik,

- 60/61 -

úgyszintén nem alkalmas a forrás igazolására.[23] Hovatovább önmagában az ügyfél üzleti tevékenységére (például "használtruha- kereskedő", "ingatlanközvetítő" stb.) vonatkozó információ sem elegendő az ügyletben szereplő pénzeszköz forrásának igazolására. Pénzeszközök törvényes forrását igazoló dokumentum lehet például a jogerős hagyatékátadó végzés, munkáltatói kereset-/jövedelemigazolás, szerencsejáték szervezésével foglalkozó cég által kiállított nyereményigazolás, fizetésiszámla-kivonat, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével.[24]

Jóllehet, az ügyfél által megtett nyilatkozat valódisága a közjegyző rendelkezésére bocsátott okiratok megtekintésével ellenőrizhető leginkább, erre azonban csak abban az esetben kerülhet sor, ha a közjegyző megítélése szerint - a már rendelkezésre bocsátott adatok fényében - ténylegesen indokolt. Ezzel a megközelítéssel a szabályozás az ügyfél kizárólagos felelősségi körébe telepíti az ügyletben érintett pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz forrására vonatkozó adatszolgáltatás követelményét. Ha a jogalkotó a közjegyzőre terhelné az adott ügylethez kapcsolódó vagyon eredetének érdemi vizsgálatát, azzal a közjegyző státuszára vonatkozó hivatásrendi szabályokkal menne szembe. A közjegyzőnek a jogalkotó és az Alkotmánybíróság által definiált[25] speciális jogállásából az következik, hogy fogalmilag nincs és nem is lehet olyan tevékenysége, amely az állam igazságszolgáltató tevékenységeként végzett jogszolgáltató hatósági tevékenységen kívül helyezkedne el. Az érdemi vagyonvizsgálati, vagyonkutatási tevékenység az előbbi hatásköri meghatározáson kívül esne, vagyis ezen feladatkör a közjegyző jogállásából fakadó hatásköri keretbe semennyiben sem szorítható bele. Megjegyzem, hogy egy ilyen pluszhatáskör (kvázi nyomozati) közjegyzőkre ruházása aránytalan mértékben terhelné le az egyes közjegyzői irodák humánerőforrás-kapacitását is. Mindebből kifolyólag tehát az érdemi vagyonvizsgálati, vagyonkutatási tevékenység feladatainak elvégzésére nem a közjegyző, hanem valódi hatósági jogkörökkel felruházott hatóság jogosult.

A vagyon forrásának igazolása az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek - beleértve a materiális vagy immateriális javakat- forrását

- 61/62 -

bemutató ügyfélnyilatkozat révén történik.[26] A nyilatkoztatás célja, hogy a közjegyző az ügyfél vagyoni helyzetét illetően általánosan felmérje. Ezen speciális ügyfél-átvilágítási intézkedés keretében az ügyfél kizárólag az egyes vagyonelemek nagyságrendi kategóriák szerinti megjelölésére köteles, illetve a közjegyző is csupán ezen adatok bekérésére jogosult. Fontos hangsúlyozni, hogy az eljárás pusztán az ügyfél által tett nyilatkozaton alapul, ezáltal egyéb vagyon forrására utaló adat, dokumentum vagy igazolás közjegyzői beszerzése semennyiben sem indokolt. Így tehát míg az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrására nézve elképzelhető az okirati bizonyítás, addig a vagyon forrásának igazolása minden esetben az ügyfél nyilatkozatán alapszik.

Kérdésként merült fel, miképpen értelmezendők a fokozott ügyfél-átvilágítási szabályok aláírási címpéldány készítésekor, ha az ügyfél kiemelt közszereplő. A kiemelt közszereplőnek ez esetben annak ismeretében kellene nyilatkoznia a pénzeszköze forrásáról [Pmt. 3. § 28 a. pont] és a vagyona forrásáról [Pmt. 3. § 46. pont], hogy aláírási címpéldány készítésekor a közjegyző speciális ténytanúsító okiratot készít, előtte pedig konkrét ügyletben szereplő pénzeszköz vagy vagyonmozgás nem történik. Álláspontom szerint a pénzeszköz vagy vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatok ezen közjegyzői eljárás jellegénél fogva értelmezhetetlenek, ezért azok felvétele - a kockázatalapú megközelítést mindvégig szem előtt tartva - mellőzhető azzal, hogy nyilatkozat felvétele mellőzésének indokait és a mellőzés tényét KÜR-ben rögzíteni kell. Ugyanez az eljárásrend követhető "céges" meghatalmazások közjegyzői okiratba foglalása során is.

2.2. Szokatlan vagy túlzottan összetettnek tűnő tulajdonosi struktúra felderítése

A közjegyző gyakorlati tapasztalatához képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnő tulajdonosi struktúra esetében a közjegyzőnek meg kell kísérelnie a tulajdonosi szerkezet felderítését, melynek érdekében a közjegyző betekinthet a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba is, és egyéb, általa hozzáférhető nyilvántartásokba is. Ha az előbbiek nem vezetnek eredményre, a közjegyző felhívja az ügyfelet a jogi személy tényleges tulajdonosa írásbeli nyilatkozatának benyújtására.[27]

Fontosnak tartom e helyütt is kiemelni, hogy ha a közjegyző a felderítés keretében a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő érdemben eltérő adatot rögzít KÜR-ben, akkor köteles eltérésjelzéssel élni az Afad-törvény 10-12. §§-ai szerint.

- 62/63 -

3. A közreműködés megtagadása

Előfordulhat, hogy a közjegyző nem tudja az ügyfelet kockázati besorolásának megfelelő mértékben átvilágítani, azaz ha a Szabályzatban előírt ügyfél-átvilágítás eredménye nem áll maradéktalanul rendelkezésre, vagy az ügyfél tiltakozik bizonyos adatrögzítések ellen. Ilyenkor az ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél tekintetében meg kell tagadni közreműködést. Annak természetesen nincs akadálya, hogy valamely ügyfél-átvilágítási intézkedés meghiúsulása esetében az ügyfelet a közjegyző hiánypótlásra szólítsa fel. Ha azonban a megszabott határidőn belül az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, úgy közreműködés megtagadásának van helye jogkövetkezményként.[28]

Tekintettel arra, hogy a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket minden esetben megelőzik a normál ügyfél-átvilágításkor megtett intézkedések, értelemszerűen meg kell tagadni az eljárást abban az esetben is, hogyha valamely fokozott ügyfél-átvilágítás keretében megtett intézkedés sikeres, ám a normál ügyfél-átvilágítási intézkedés meghiúsul. Ugyanakkor, ha a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásakor az ügyfél a pénzeszköz és/vagy a vagyon forrását a közjegyző számára nem tudja megnyugtató módon tisztázni (például azért, mert a pénzeszköz vagy a vagyon forrására nézve nem tud adatot szolgáltatni, vagy a pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz forrására kétséges tartalmú nyilatkozatot tesz), úgy a közreműködés megtagadásának lehet helye önmagában is, feltéve, ha az ügyfél átvilágítása nem végezhető el egyéb módon, teljeskörűen.

Ugyancsak a közreműködés megtagadásának van helye, amennyiben a közjegyző az ügyfél azonosítása és a személyazonosság igazoló okirat ellenőrzése eredményeképpen azt állapítja meg, hogy az általa lekérdezett nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal, vagy a bemutatott igazolvány érvénytelen, és a személyazonosság igazolása más módon sem lehetséges.[29]

Köteles a közjegyző a közreműködést megtagadni továbbá akkor is, ha az ügyfél a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatos kétség esetén nem tesz ismételten írásbeli nyilatkozatot, vagy az írásbeli nyilatkozat adását megtagadja, illetőleg a közjegyző a tényleges tulajdonos személyéről egyéb módon nem tud megbizonyosodni.[30] Fontos azonban megjegyezni, hogy a közreműködés megtagadása előtt a közjegyzőnek mindenképpen újbóli nyilatkozattételre kell felhívnia az ügyfelet, vagy a rendelkezésére álló adatbázisok adattartalma alapján szükséges kísérletet tennie a tényleges tulajdonos személyének azonosítására.

- 63/64 -

Amennyiben a közjegyző a rendelkezésére álló adatok és az általa elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések alapján pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt észlel, így a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, közreműködését - bejelentési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 3. §-ának (1) bekezdésére is hivatkozással meg kell tagadnia.[31]

4. Bejelentési kötelezettség

4.1. A bejelentés általános szabályai

A Pmt.-ben és a Szabályzatban előírt második főkötelezettség a bejelentési kötelezettség, amelynek szándékos elmulasztása közjegyzői fegyelmi vétségnek, sőt akár bűncselekménynek is minősülhet.[32] Maga a "bejelentés" mint fogalom Gál István László értelmezésében "a szokatlan és rendhagyó (pénzmosásra utaló) adatok, tények, személyek, körülmények megfelelő formában történő rögzítését és nyomozó hatósághoz történő eljuttatását jelenti".[33] A szabályozás mögött az az elgondolás áll, hogy a Pmt. szerinti szolgáltatók mindennapi tevékenységük során olyan - máshonnan nem beszerezhető - információk birtokába juthatnak, amelyek nélkülözhetetlenek a legsúlyosabb bűncselekmények elleni harcban.[34]

- 64/65 -

A közjegyzői bejelentési kötelezettséget a Szabályzat 14-16. §§-ai szabályozzák.[35] A Szabályzat 14. §-a kimondja, mikor keletkezik bejelentési kötelezettsége a közjegyzőnek. Így haladéktalan bejelentési kötelezettsége van a közjegyzőnek, ha a Pmt.-ben meghatározott tevékenységi körben jár el és a) pénzmosásra, b) terrorizmusfinanszírozásra, c) dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adatot, tényt, körülményt észlel. A bejelentési kötelezettség tehát tágabb feljelentési kötelezettségnél annyiban, hogy nemcsak a pénzmosást, terrorizmus finanszírozását és dolog büntetendő cselekményből való származását, hanem már az arra utaló gyanús körülményeket is jelenteni kell, függetlenül attól, hogy egyáltalán szó van-e pénzmosásról vagy terrorizmusfinanszírozásról.[36] Ebből - álláspontom szerint - az következik, hogy a közjegyző részéről a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásainak aprólékos elemzése és az egyes törvényi tényállási elemek egyenkénti detektálása nem elvárt - ezeket majd a nyomozó hatóság fogja kivizsgálni, majd elemezni.

A legjellemzőbb, bejelentés alapjául szolgáló pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló indikátorokat a Szabályzat 15. §-ának (3) bekezdése[37],

- 65/66 -

illetve 16. §-ának (3) bekezdése[38] tartalmazza. A gyakorlatban leggyakrabban előforduló pénzmosásra utaló körülmény lehet például, ha a társaság alapítására vagy üzletrészvásárlásra vonatkozó szándék (ajánlat) olyan személy részéről, aki nyilvánvalóan képtelen vagy alkalmatlan a cégvezetésre (pl. hajléktalan), vagy aki felismerhetően kívülállók irányításával jár el (elkísérik a megbeszélésekre stb.), vagy továbbá valamelyik fél indokolatlanul ragaszkodik készpénzzel való fizetéshez, vagy az ingatlan vételára minden különösebb indok nélkül feltűnően eltér - magasabb - a helyben szokásos közismert ártól, esetleg a felek lakcíme, tartózkodási helye, illetve jogügylet tárgya nem kapcsolódik a közjegyző illetékességi területéhez.

A bejelentési kötelezettség minden esetben szubjektív: hogy az adott körülmény fennállása ténylegesen megalapozza-e az előbbi tényállások szerinti gyanút, mindig az ügyfél-átvilágítási intézkedések során megismert adatok és tények függvényében kell mérlegelnie a közjegyzőnek. Mindez azonban nem vezethet ahhoz, hogy a közjegyző bizonyos indikátorokat az ügyfél-átvilágítási intézkedéseikor ne azonosítson, vagy azokat ne vegye számításba, és ezért ne teljesítse bejelentési kötelezettségét.[39] A magam részéről e vonatkozásban egyetértek Lentner Csaba és Zéman Zoltán[40] azon megállapításával, miszerint bejelentési kötelezettség keletkezéséhez nem szükséges alapos gyanú megléte, elegendő a bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény szolgáltató (közjegyző) általi észlelése.

Hangsúlyozandó az is, hogy a Szabályzat előbbi rendelkezései pusztán példálózó jelleggel sorolják fel a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanújára utaló - és leggyakrabban előforduló - szokatlan körülményeket. Ezek az indikátorok tehát pusztán "kapaszkodók", és elsődlegesen azon célt szolgálják, hogy a közjegyző számára segítséget nyújtsanak annak megítélésében, mely esetekben kell bejelentéssel élnie. Lehetőség van ezáltal olyan esetben is a bejelentés megtételére, amely nem szerepel a Szabályzatban nevesített pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló körülményként.

Noha Szabályzat a pénzmosásra utaló kockázati indikátorként nem nevesíti azon esetet, amikor a bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú a jognyilatkozatban vagyonrendelő és egyben vagyonkezelő 99,9% arányban kedvezményezett is, mégis felmerülhet a bűncselekményre utaló körülmény, amelyből eredően a közjegyzőnek bejelentési kötelezettsége keletkezhet. Bizalmi vagyon-

- 66/67 -

kezelési jogviszonyok esetében további kockázatot jelenthet a vagyon forrásának eltitkolása. Előfordulhat ugyanis, hogy a rendelt vagyon bűncselekmény elkövetéséből származik, és annak bizalmi vagyonkezelésbe adásával a vagyon elválik a vagyonrendelőtől, és adott esetben új tulajdonoshoz, a vagyonkezelőhöz kerül.[41] Éppen ezért is indokolt, hogy a közjegyző az ilyesfajta ügyletek esetében felmerülő kockázatokat megfelelő módon mérlegelje, és fokozott körültekintéssel járjon el.

Nem keletkezik bejelentési a kötelezettsége közjegyzőnek ugyanakkor abban az esetben, ha az egyébként a területi közjegyzői kamara felé irányuló bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben a felek kioktatása során jutott tudomására.[42]

Fontos kiemelni: a bejelentési kötelezettség nem kizárólag végrehajtott ügyletekhez kapcsolódhat. Bejelentés megtételére adhat okot így az a körülmény is, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések nem voltak elvégezhetőek, és emiatt a közreműködés megtagadására került sor.

A közjegyző a bejelentést nem közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (a továbbiakban: NAV PEI)[43] részére, hanem közvetetten, a felügyeletet ellátó illetékes területi közjegyzői kamara[44] útján, míg alkalmazottja (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, ügyviteli alkalmazott) a munkáltatói jogokat gyakorló köz-jegyzőnél[45] teszi meg. Utóbbi esetben a közjegyző köteles az alkalmazottja által tett bejelentést haladéktalanul továbbítani a területi közjegyzői kamarának.[46]

A területi közjegyzői kamara a hozzá beérkezett bejelentést a NAV PEI részére védelemmel ellátott elektronikus üzenetként, elektronikus úton továbbítja. A hatóság évente átlagosan 8 000-10 000 bejelentést fogad, amely döntő

- 67/68 -

többsége a pénzügyi szolgáltatóktól (bankok, hitelintézetek, biztosítók, befektetési szolgáltatók, pénzváltók) érkezik.[47]

A bejelentést közjegyző a Szabályzat melléklete szerinti formanyomtatványon teszi meg, melynek tartalmaznia kell a) a közjegyző által Pmt. 7-14. §-a (Szabályzat 6-9. §-a) szerint rögzített adatokat, b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését, c) a bejelentést tevő közjegyző nevét, székhelyének megnevezését, d) a bejelentéssel érintett eljárás megnevezését, ügyszámát, e) a bejelentés dátumát. Az űrlapon megadott adatok helyességéért közjegyző felel.

A bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenetként, elektronikus úton kell megküldeni a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamarának. Ez voltaképpen a következőket jelenti. A Szabályzat melléklete szerinti dokumentumból pdf- formátumú iratot kell létrehozni, melyet a közjegyző hivatali elektronikus aláírásával kell ellátni. A dokumentumot a területi közjegyzői kamara biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére (rövid név: MOKKIT, KRID: 342479118) kell megküldeni, a KÜR-ön keresztül, mégpedig azon ügyszám alatt felvett ügyből, melyben a bejelentést megalapozó körülmény felmerült. A nyomtatványt gördülékenyebb eljárás és a jobb olvashatóság érdekében javasolt elektronikusan kitölteni.

4.2. Felfedés tilalma

A felfedés tilalma egy speciális[48] közjegyzői titoktartási kötelezettséget jelent, melynek személyi hatálya mind a közjegyzőre, illetve alkalmazottaira, mind pedig a felügyeletet ellátó területi közjegyzői kamarára kiterjed. Lényege, hogy a bejelentés megtörténtét, annak tartalmát, bejelentő személyét, illetve - ha a közjegyző egyben feljelentést is tett - a büntetőeljárás megindításának tényét[49] titokban kell tartani, ezzel biztosítva a bejelentő közjegyző személyének védelmét. A bejelentés teljesítéséről a közjegyző az ügyfelet, továbbá a harmadik személyt nem tájékoztathatja, annak tartalmáról csak a bejelentést kezdeményező személy, vagyis a közjegyző (és a bejelentést megtevő alkalmazottja) szerezhet tudomást, egyben az információ titokban maradásárát is biztosítani kell.[50] A tilalom értelemszerűen nem vonatkozik a felügyeletet ellátó szerv közjegyző általi tájékoztatására. A tájékoztatási tilalom nem vonatkozik továbbá az ügyfél tájékoztatására arra nézve, hogy az általa végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet

- 68/69 -

jogszabályi rendelkezések megsértését eredményezi. Utóbbiról tehát a közjegyző - erre irányuló kérdés esetén - tájékoztatást adhat az ügyfele részére.

A tilalom tárgyához tartozik az is, hogy a területi közjegyzői kamara részére történő bejelentést akképpen kell megtennie a közjegyzőnek, hogy a bejelentéséből a bejelentésre okot adó körülményt észlelő alkalmazottjának személyes adatai kiolvashatatlanok legyenek. Ugyanide kapcsolódik a bejelentő közjegyző személyének védelme is, azaz sem a területi közjegyzői kamara, sem a NAV PEI nem hozhatja nyilvánosságra, ki volt a tényleges bejelentő.

Fel kell hívni a figyelmet ezenfelül arra is, hogy a bejelentő közjegyző tekintetében - jóhiszeműsége esetén - a bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul. Ennek eredményeképpen a tévesen megtett bejelentésével a közjegyző még abban az esetben sem követ el jogsértést, ha az általa bejelentett személy semmilyen jogsértést nem követett el, és a bejelentéssel egyébként az ő gazdasági titkát sértette meg a közjegyző.[51]

Maga a közjegyző bejelentési kötelezettségének, valamint a NAV PEI megkeresésének teljesítése nem tekinthető a törvényen alapuló titoktartási kötelezettség megsértésének. A szigorú közjegyzői titoktartási szabály alóli törvényi szintű felmentést - melyet a Szabályzat is átültetett - a Pmt. 75. §-ának (5) bekezdése adja meg. Ezzel összhangban rendelkezik a Magyar Közjegyzőség Etikai Szabálykönyvéről szóló 16/2021. (VI. 28.) MOKK szabályzat is.[52]

Zárógondolatok - A nemzeti kockázatértékelés főbb megállapításai a közjegyzői tevékenységet illetően

A szigorú ügyfél-átvilágítási (azonosítási) előírások és a Kjtv. személyazonosság megállapítására vonatkozó szabályrendszere miatt a "névtelenség" nem létező fogalom a közjegyzői eljárásokban: amennyiben az ügyfél személyazonossága megállapításához adatot nem szolgáltatott, avagy ha a személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás adatai nem egyeznek meg az ügyfél által rendelkezésre bocsátott adatokkal, vagy az igazolványa érvénytelen, és a személyazonosság igazolása más jogszabályban foglalt módon sem lehetséges, úgy a közjegyző köteles - bármely közokirat-szerkesztési eljárásban - megtagadni a közreműködést.

- 69/70 -

A gazdasági társaságok tényleges tulajdonosi szerkezetének vizsgálatában a tényleges tulajdonosi adatok megismerését a MOKK által előfizetett cégtárszolgáltatás kiegészítő moduljai segítik elő.

A felügyeletet ellátó területi közjegyzői kamarák irányába tett bejelentések alacsony számát a 2022. évben elvégzett nemzeti kockázatértékelés[53] azzal indokolja, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó ügytípusokban (ingatlan- és cégügyek) a közjegyző közreműködése marginális. A kevés számú bejelentés döntő többségében kockázatként stróman személy jelenlétére utaló adatok kerültek megjelölésre. Ezen kívül kockázatként jelent meg, hogy a nyilatkozó ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára volt, illetve az is, hogy az érintett ügyletben szereplő összegek forrásigazolása nem történt meg, vagy a forrásigazolás gazdaságilag nem megalapozott.

Mindezeket figyelembe véve a nemzeti kockázatértékelés során a közjegyzői szektor a legalacsonyabb kockázati kategóriába lett besorolva.[54] Ez adódik többek között a szektor jellegéből, illetőleg abból, hogy a közjegyzők pénzmosás elleni küzdelemben betöltött szerepét és feladatait hézagmentesen szabályozzák a jelenleg hatályos jogszabályok, melyek hozzájárulnak a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási sérülékenység alacsony szintjéhez. Minderre reflektálva a nemzeti kockázatértékelés is rögzíti, hogy a közjegyzőket terhelő ügyfél-átvilágítási kötelezettség, valamint a vonatkozó szabályok és eljárásrend hatékony visszatartó erőt jelentenek elkövetői oldalon. ■

JEGYZETEK

[1] Pmt. 1. § (1) bek. l) pont.

[2] A Pmt. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A fogalommeghatározást illetően lásd továbbá Pmt. 4. § (2)-(4) bek. Fontos kiemelni, hogy a Pmt. előbbiek szerinti fogalommeghatározása nem tesz különbséget külföldi és belföldi kiemelt közszereplők között.

[3] Amennyiben 6 pont alá csökken az ún. "TT index". Az Afad-törvény szerinti bizonytalan és megbízhatatlan adatszolgáltatók listája az alábbi útvonalról érhető el:

https://nav.gov.hu/adatbazisok/afad-tv.-szerinti-bizonytalan-es-megbizhatatlan-adatszolgaltatok (Letöltve 2024. október 9. napján)

[4] Szabályzat 13. § (1) bek. A Szabályzat az ügyfél vonatkozásában fellépő objektív kockázati tényezőket az Irányelv III. számú mellékletében írtakkal egyezően szabályozza.

[5] Pmt. 3. § 31. pont.

[6] A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben a fő nemzetközi sztenderdalkotó szervezet. A pénzügyi rendszernek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázataitól való megóvása, valamint a nemzetközi küzdelem stratégiájának való hatékonyabb megfelelés érdekében, az FATF azonosítja azon országokat, melyek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás vonatkozásában stratégiai hiányosságokkal küzdenek. A szervezet felhívja ezen országok figyelmét akcióterv kidolgozására, illetve a feltárt hiányosságok határidőn belül történő felszámolására. A megtett lépéseket és eredményeket folyamatosan értékeli és ellenőrzi, valamint rendszeres jelleggel felhívásokat tesz közzé a magas kockázatú és nem együttműködő országok vonatkozásában.

[7] Az FATF nyilatkozatai az ún "public statementek". Ezen nyilatkozatokban történik meg a nagy kockázattal bíró országok megjelölése, bizonyos időszakonként. Publikálja továbbá az FAFT azon országok listáját is, melyek megerősített monitoring alatt állnak ("Jurisdiction under Increased Monitoring") A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok aktuális, illetve korábbi időszakokra vonatkozó listája a következő hivatkozáson érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A02016R1675-20220313&qid=1654077645736 (Letöltve 2024. október 9. napján) A listát a közjegyzőnek folyamatosan nyomon kell kísérnie, hiszen csak így dönthet arról, hogy alkalmaz-e fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ügyfelét illetően. Vö. Szabályzat 13. § (2) bek.

[8] Vö. Szabályzat 13. § (1) bek. c) pont.

[9] Vállalatok, melyek teljes vagy többségi mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, avagy tulajdonában álló vállalatnak minősülnek. Vö. Pmt. 3. § 38b. pontja szerinti értelmező rendelkezés.

[10] Vö. Pmt. 4. § (2) bek. g) pont.

[11] Pmt. 16. § (1) bek. d) pont, melyet szövegazonosan átvett a Szabályzat is. Vö. Szabályzat 13. §-ának (1) bek. c) pont.

[12] A nyilatkozat formanyomtatványon történő felvétele ellenére sem kell áttérni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazására. Vö. Szabályzat 13. §-ának (1) bek. c) pont.

[13] Vö. Pmt. 8. § (3) bek.

[14] A pénzmosás elleni küzdelem jegyében a Magyar Nemzeti Bank készített egy útmutatót az összetett tulajdonosi szerkezetek feltérképezéséhez. Az útmutató célja, hogy iránymutatást biztosítson a szolgáltatóknak az összetett tulajdonosi szerkezetek feltérképezéséhez és az összetett tulajdonosi szerkezetek esetén a tényleges tulajdonos megállapításához. Az útmutató segédanyag, kötőereje tehát nincs, s az valamennyi, a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató (köztük a közjegyzők) általi felhasználás céljával került megfogalmazásra. Az útmutató elérhető a MOKK intraneten a "Nemzetközi ügyek"/"Pénzmosás elleni küzdelem" szekcióban, a https://mokk.hu/dokumentumok/Komplex%20tulajdonosi%20strukt%C3%BAr%C3%A1k_final.pdf (Letöltve 2024. október 9. napján) linken.

[15] A Pmt. 3. § 24. pontja révén a nemzeti kockázatértékelés az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására.

[16] Vö. Pmt. 65. §

[17] Vö. FATF 40 ajánlás 11. pontja.

[18] Lentner Csaba - Zéman Zoltán, A pénzmosás egyes jogi és gazdasági összefüggéseiről, Miskolci Jogi Szemle, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Miskolc, 2017/1. 29. o. [a továbbiakban: Lentner - Zéman, 2017]

[19] Szabályzat 17. § (2)-(4) bek.

[20] Szabályzat 17. § (5) bek. Az Európai Unió tagállamaiban, Izlandon, Liechtensteinben vagy Norvégiában bejegyzett cég esetén a közjegyző a tényleges tulajdonos beazonosításához használhatja az európai igazságügyi portál cégkereső oldalát

(https://e-justice.europa.eu/content_find_a_company-489-hu.do?clang=hu) (Letöltve 2024. október 9. napján) is.

[21] Toronyi Zoltán, Ujváriné Fejes Renáta, In: Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerk. Papp Zsófia) 2022. július 1. időállapotú, 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2023, 7. §-hoz fűzött magyarázat, II. fejezet 2.3.2. pont a) pontja.

[22] Szabályzat 9. § (2) bek.

[23] A pénzügyi intézmények és azok közvetítői által megkövetelt, a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásáról, a bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítéséről és a magas kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 14/2020. (XII. 17.) MNB ajánlás II. fejezet 4-6. pontjai. Ugyancsak idézi: Kozák Andrea: Pénzmosás compliance az ügyvédi tevékenység körében, Miskolci Jogi Szemle, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Miskolc, 2021/1., 1/2. szám, 119. o. [a továbbiakban: Kozák, 2021]

[24] Pmt. 3. § 28a. pont.

[25] A közjegyzői jogállással kapcsolatos elvi megállapításokért lásd 108/B/1992. AB határozat, 944/B/1994. AB határozat, 575/B/1999. AB határozat és 161/B/2000. AB határozat.

[26] Pmt. 3. § 46. pont.

[27] Vö. Szabályzat 13. § (7) bek.

[28] Szabályzat 11. § (1) bek. Vö. Pintér Dániel, Pénzintézeti küzdelem a pénzmosás ellen, Büntetőjogi Szemle, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012/2. 52. o.

[29] Szabályzat 11. § (2) bek. Vö. Pmt. 13. § (8) bekezdés, valamint Kjtv. 3. § (1) bek., 5. §, 122. § (6) bek.

[30] Szabályzat 11. § (3) bek.

[31] A Kjtv. 3. §-a rögzíti a közreműködés megtagadásának fő eseteit; valamint a Kjtv. további szabályai is rendelkeznek ilyen esetekről. Így például bármely közokirat-szerkesztési eljárásban (vagyis nem kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó ügytípusokban) köteles a közjegyző megtagadni a közreműködést, amennyiben az ügyfél a személyazonossága megállapításához adatot nem szolgáltatott, avagy ha a személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartás adatai nem egyeznek meg az ügyfél által rendelkezésre bocsátott adatokkal, vagy az igazolványa érvénytelen, és a személyazonosság igazolása a Kjtv. 122. §-ának (1) bekezdése szerinti más módon sem lehetséges. Mindezen kötelezettségből kifolyólag a közjegyző előtt nem jöhet létre olyan jogügylet, melyben fedve marad bármely ügyfél tényleges személyazonossága. Előbbieken túl a Kjtv. 3. §-a az ún. aggályos körülmény esetén követendő eljárást is pontosan meghatározza, azzal, hogy a Kjtv. 121. §-a pontosítja, mi tekintendő aggályos körülménynek.

[32] Vö. Szabályzat 16. § (1)-(2) bek., Kjtv. 74/A. §-a, valamint Btk. 315. § és 401. §-a. A hatályos Btk. alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. szerint a bejelentési kötelezettség szándékos elmulasztása büntetendő. A büntetőjogi rendelkezés általános rendelkezésként kerettényállási formában került megfogalmazásra "deliktum proprium"-ként, azaz kizárólag a Pmt.-ben meghatározott szolgáltatók által követhető el. Az előbbi tényállás részletesebb elemzését lásd: Jacsó Judit, A vállalatok büntetőjogi és közigazgatási jogi felelőssége a pénzmosás elleni fellépés területén, Miskolci Jogi Szemle, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Miskolc, 2022., 3. Különszám, 119. o., továbbá Gál István László, A pénzmosás új magyar szabályozása 2021-től, Belügyi Szemle, Belügyminisztérium, Budapest, 2021/1., (a továbbiakban: Gál, 2021.) 32-33. o. és Gál István László: Dogmatikai problémák a pénzmosás hatályos magyar szabályozásával kapcsolatban Belügyi Szemle, Belügyminisztérium, Budapest, 2023/5. 757-761. o. [a továbbiakban: Gál, 2023]

[33] Gál, 2021. 32. o.

[34] Gál, 2023. 757. o.

[35] Az USA-ban született meg az első olyan törvény, amely a pénzmosással kapcsolatosan is rendelkezett bejelentési kötelezettségről. Ez volt az 1970. évi banktitok törvény (Bank Secrecy Act - BSA). A bejelentési kötelezettség további történeti előképeiről és modelljeiről részletesebben lásd Gál, 2021. 86. o. További érdekesség, hogy a nem pénzügyi szolgáltatók részéről Magyarországon az első pénzmosásgyanús tranzakció bejelentésére 1994-ben került sor.

[36] Gál, 2021. 32. o.

[37] Pénzmosásra utaló körülmény lehet:

a) társaságok alapításával, működtetésével kapcsolatban

aa) a társaság alapítására, üzletrészvásárlásra vonatkozó szándék olyan személy részéről, aki nyilvánvalóan képtelen a cégvezetésre (pl. hajléktalan stb.),

ab) a társaság alapítására, üzletrészvásárlásra vonatkozó szándék olyan személy részéről, aki nyilvánvalóan mások irányításával, strómanként jár el (elkísérik a megbeszélésekre stb.),

ac) olyan tulajdonos, aki nem tudja megfogalmazni a társaság célját, tevékenységét,

ad) nyilvánvalóan székhely nélküli tevékenység (pl. a közjegyzőt kéri meg a tulajdonos, hogy "bocsássa rendelkezésére" irodáját, lakását székhely megjelöléseként),

ae) offshore területen bejegyzett tulajdonosokkal történő cégalapítás,

af) korábban bejegyzett, de inaktív veszteséges társaság üzletrészének felvásárlása, látható üzleti cél nélkül,

ag) kézbesítési megbízott használata indokolatlanul;

b) ingatlan-adásvétellel kapcsolatban, ha

ba) valamelyik fél indokolatlanul ragaszkodik a készpénzzel való fizetéshez,

bb) az ingatlan vételára jelentősen eltér a piaci áraktól,

bc) a felek lakcíme, tartózkodási helye, illetve a jogügylet tárgya nem kapcsolódik a közjegyző illetékességi területéhez,

bd) ugyanazon ingatlan kapcsán egymást követő adásvételek során jelentősen változik az ingatlan vételára;

c) a bizalmi őrzésből felszabadított pénzösszeg feletti rendelkezés harmadik személy felé,

d) nagy összegű készpénz bizalmi őrzésbe való elhelyezése,

e) ha a jogügylet volumene, iránya eltér a megszokottól.

[38] Terrorizmus finanszírozására utaló körülmény lehet:

a) az ügyfél neve szerepel az ENSZ BT, illetve az Európai Unió által közzétett terrorista szervezetek tagjai között,

b) az ügyletben szereplő egyéb személyek, szervezetek (akár kedvezményezettként, jogosultként) szerepelnek az ENSZ BT, illetve az Európai Unió által közzétett terrorista szervezetek, illetve azok tagjai között,

c) az ügyfél szerepel az Európai Unió, illetve az ENSZ BT konszolidált szankciós listáján.

[39] Nagy Zoltán, A nem pénzügyi szolgáltatók a pénzmosás elleni intézményrendszerben. Belügyi Szemle, Belügyminisztérium, Budapest, 2023/5. 870. o. [a továbbiakban: Nagy, 2023]

[40] Lentner - Zéman, 2017. 31. o.

[41] Vö. Nagy, 2023. 879-880. o. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelők vonatkozásában fellépő kockázatokról lásd uo.

[42] Szabályzat 4. § (2) bek. a) pont.

[43] A magyar FIU és a pénzmosás elleni intézményrendszerről bővebben lásd: Simonka Gábor, A magyar FIU és a pénzmosás elleni intézményrendszer a nemzetközi együttműködés tükrében, Budapest, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., 2015, 7-18. o.

[44] Az Irányelv lehetővé teszi, hogy meghatározott szolgáltók esetében a felügyeletet önszabályozó testületek lássák el.

[45] A közjegyző a Pmt. szóhasználatával élve kvázi "pénzmosási felelős", habár ezt így ebben a formában a Szabályzat nem mondja ki.

[46] Szabályzat 14. § (2) bek. A "kétlépcsős" szabályozást Nagy Zoltán komoly kritikával illeti: "Ez a kétlépcsős közvetett kommunikáció egyrészt lassítja a bejelentési folyamatot, másrészt hátráltatja a pénzügyi információs egység és a bejelentő közötti, esetlegesen szükséges kommunikációt." "További nehézséget okoz, ha egyes szolgáltatók felügyeletét olyan szervek végzik, amelyek egyben érdekképviseleti funkciót is ellátnak. Ilyenek az ügyvédek és közjegyzők esetében a területi kamarák, illetve a könyvvizsgálók tekintetében az országos kamara. A kamarák egyik fontos funkciója tagjainak érdekképviselete, így felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet hatékony a felügyelet, amely egyszerre érdekképviseleti funkciókat is ellát." Álláspontja szerint mindez közrejátszhat abban, hogy a nem pénzügyi szolgáltatók számukhoz viszonyítottan rendkívül alacsony számú bejelentést tesznek a NAV PEI irányába. A kérdésről bővebben lásd Nagy, 2023.: 875-877. o. Egyébiránt azt, hogy alacsony a nem pénzügyi szolgáltatók bejelentéseinek a volumene, a Moneyval is jelentős hiánynak tekintette 5. körös 2016-os országjelentésében.

[47] A NAV PEI által közzétett éves statisztikai adatok az alábbi linkről érhetők el: https://pei.nav.gov.hu/eves-jelentesek (Letöltve 2024. október 9. napján)

[48] Szemben az általános titoktartási klauzulával; vö. Kjtv. 9. §

[49] Vö. Be. 376. § (2) bek.

[50] Szabályzat 14. § (6) bek.

[51] Szabályzat 14. § (7) bek., továbbá: Kozák, 2021. 120. o., valamint Gál, 2023. 758. o.

[52] A Magyar Közjegyzőség Etikai Szabálykönyvéről szóló 16/2021. (VI. 28.) MOKK szabályzat 27-28. §

[53] A Pmt. 3. § 24. pontja révén a nemzeti kockázatértékelés az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására.

[54] A 2022-es nemzeti kockázatértékelés elérhető a MOKK intraneten a "Nemzetközi ügyek"/"Pénzmosás elleni küzdelem" szekcióban.