https://doi.org/10.59851/KJSZ.2025.4.01
Az Alaptörvény tizenötödik módosítása (2025) és annak nyomán az állampolgársági jogszabályok megváltoztatása vezette be a magyar állampolgárság felfüggesztését a kettős állampolgárok számára, számos alkotmányjogi és emberi jogi aggály ellenére, valamint közbiztonságra vonatkozó hatékonysági bizonyíték nélkül. Noha nemzetközi kitekintéssel sem szerezhető konkrét adat a felfüggesztésről, mivel az nem ismeretes sehol, ám a céljában és veszélyeiben a felfüggesztéssel egylényegű állampolgárságtól megfosztásra igen sok szabályt megvizsgáltak a nemzetbiztonság védelmében. Ezekből kitűnik, hogy kevés példa van az alkalmazásukra, mert kivételesek. Bár eddig nem tudunk egyetlen hazai esetről sem, a nemzetközi kritikák már megérkeztek. A szerzők a hazai jogtörténetre és a nemzetközi tapasztalatokra figyelemmel teszik a magyar kuriozitások gyűjteményébe az állampolgárság felfüggesztését.
Kulcsszavak: állampolgárság felfüggesztése, többes állampolgárság, állampolgárságtól való megfosztás, állampolgársági eljárás, emberi jogok
The introduction of the suspension of Hungarian citizenship for dual citizens by the fifteenth amendment to the Fundamental Law (2025) and subsequent changes to citizenship legislation raised numerous constitutional and human rights concerns, despite a lack of evidence regarding its effectiveness in terms of public safety. Although no specific international data on suspensions is available, as they are unknown elsewhere, many rules that are essentially equivalent to suspensions in terms of their purpose and dangers have been examined in the name of national security. These demonstrate that there are few examples of their implementation because they are exceptional. While we are not aware of any domestic cases to date, international criticism has already been voiced. Considering domestic legal history and international experience, the authors add the suspension of citizenship to the collection of Hungarian curiosities.
Keywords: suspension of citizenship, multiple citizenship, deprivation of citizenship, citizenship procedure, human rights
A hungarikum gyűjtőfogalom, amelybe beletartoznak az olyan értékek, amelyek megkülönböztetésre, kiemelésre méltóak a magyarságra jellemző tulajdonságukkal, egyediségükkel, különlegességükkel és minőségükkel, azaz a magyarság csúcsteljesítményei. Idekerülhet be a kiemelkedő nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. A kiemelkedő nemzeti értékek adatainak nyilvántartása a Magyar Értéktárban történik, és ezeket lehet hungarikummá nyilvánítani.[2] Ezt a bonyolult eljárást megkerülte az Alaptörvény tizenötödik módosítása, amikor az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta a magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló betoldást a G) cikk (3) bekezdésébe.
Ha szétnézünk a világban, hol használják az állampolgárság felfüggesztését, akkor azt vesszük észre, egyedül vagyunk. A "függőben lévő státusz" kifejezés ugyan ismert, amikor az USA állampolgárság megszerzési kérelmét valaki beadja, vagy a zöld kártya (állandó tartózkodás) iránti kérelmét a bevándorlási hatóságnak (USCIS), és várja a döntést. Esetleg akkor emlegetik, ha várja a kérelmező, hogy a hatóság felülvizsgálja az ügyét.[3]
Már két szerző is felfigyelt a magyar közjognak erre az újítására, vagy Szigeti Péter szerint a "példa nélküli és alig érthető" jogintézményére. Ennek homályos és tág kritériumai hatékony eszközt biztosítanak, hogy a következő általános választások előtt megfoszthatók legyenek a politikai ellenfelek a szavazati joguktól. Mészáros Gábor egyfajta jogi senki földjének nevezi a felfüggesztést, mert a befogadás és a kirekesztés közti zónában helyezkedik el, az állampolgárság és a nem-állampolgárság között. Ugyanakkor ezek a "jogfosztott állampolgárok" névlegesen továbbra is állampolgárok maradnak, mivel a jogfosztás időszaka nem haladhatja meg a tíz évet. Ám ez a jogi limbo gyakorlatilag kiüresíti az állampolgárság alapvető demokratikus funkcióit, és a törvény lehetővé teszi a Kormány számára, hogy formális állampolgárság-megvonása nélkül, és a törvényesség látszatát felhasználva elnyomja az ellenzéket, megsértve számtalan emberi jogi rendelkezést.[4] Egy másik szerző pedig abban látja a különlegességét, hogy a módosított állampolgársági törvény ördögi részleteiből derülnek csak ki a felfüggesztés leginkább aggályos indokai és kivételei, az illetékes miniszter diszkrecionális jogköre és az arányosság vizsgálata közötti törékeny egyensúly, valamint a jogállamiság tartalmi és eljárási garanciáinak kétséges hatékonysága.[5]
Az Országgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának tagjai 2025. március 11-én beterjesztették az Alaptörvény tizenötödik módosítására vonatkozó törvényjavaslatukat (T/11152. számon). A javaslatot az Igazságügyi Bizottság megtárgyalta, majd a vitát lezárta. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (HHSZ) 58. § (2) bekezdése alapján a törvényjavaslatot 2025. április 11-én 23:59 óráig kellett tárgysorozatba venni,[6] ám a parlamenti vita már március 18-án megkezdődött. A javaslat elfogadásához az Alaptörvény S) cikk (2) bekezdése alapján, az országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazatára volt szükség, amely a beterjesztők létszámára tekintettel biztosítva volt.
A módosító javaslatnak a magyar állampolgárság felfüggesztésével összefüggő 1. cikke a következőképpen szólt.
Az Alaptörvény G) cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. Tilos a csoportos felfüggesztés."
Vagyis a korábbi első mondat megmaradt, csak hozzátoldottak még kettőt.
- 1/2 -
A törvényjavaslat indokolásából nem volt megállapítható, hogy a magyar állampolgárság felfüggesztésével az előterjesztők konkrétan milyen célt kívánnak elérni. Az idevonatkozó szövegrész mindössze annyit tartalmazott, hogy "[a]z Alaptörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező - ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait - magyar állampolgárnak a magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen". Az indokolás tehát - az előterjesztés okának, céljának ismertetése helyett - megismételte a jogszabályi szöveget. Az indokolás elején az előterjesztők aggodalmukat fejezték ki azokkal a tendenciákkal kapcsolatban, amelyek "a társadalmi működés ma ismert formáinak visszafordíthatatlan lerombolásához vezetnek, melynek jelei egyes országokban már mutatkoznak"; továbbá "a nemzeti identitás szerepének újraértelmezése, valamint az egyéni és közösségi jogok közötti egyensúly eltolódása" miatt. Azt nehezményezték, hogy egyes nemzetközi törekvések "a nemzeti kormányok jogköreit szűkítenék, illetve a döntéshozatali folyamatokat a helyi közösségek érdekeitől távol eső nemzetközi szervezetek befolyása alá helyeznék". Azt nem fejtették ki, hogy egyesek magyar állampolgárságának tíz éven át való felfüggesztése mennyiben járul hozzá a kifogásolt befolyás megszüntetéséhez és az áhított közállapotok eléréséhez. Milyen módon akadályozza egy-egy ember állampolgársága - miután a csoportos felfüggesztést a módosító javaslat kizárta - a nemzeti érdekek érvényesítését? Hogyan veszélyezteti valaki a nemzeti identitás eddigi szerepét, és szűkíti a nemzeti kormányok jogkörét? A törvényjavaslat olvasója méltán érezte úgy, hogy az előterjesztők valóságos szándékait nem ismerheti meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
