A következőkben a magyarországi bírósági tolmácsolás gyakorlatának bizonyos aspektusait szeretném áttekinteni. A világjárvány előtti időszak a kiindulási helyzet: Magyarországot Ausztriával összehasonlítva mutatom be az egyes szempontokat. Ezután rátérek azokra a változásokra, amelyek főleg a 2020 tavaszán kitört pandémia hatására a nemzeti bíróságokon történtek. Megváltoztak a munkakörülmények és a munkavégzés módja is, a cikk további részében ezeknek a változásoknak a bírósági tolmácsolásra gyakorolt hatását elemzem.
A koronavírus előtti időkben a bírósági tárgyalások - néhány kivételtől eltekintve- egyféle módon zajlottak: az idegen nyelvű felek a helyszínre utaztak, és személyesen vettek részt a tárgyaláson. Ebben a fejezetben még a járványhelyzet előtti szituációból indulok ki.
A bírósági tolmácsolás nyelvi és nem nyelvi tényezőit vizsgáló kutatásom során nyolc ország gyakorlatát tekintettem át egy nemzetközi összehasonlító táblázat formájában (bővebben lásd Puklus 2019: 38-44). Ebből most - szomszédos országként - Ausztriát szeretném kiemelni, és az egyes szempontokat a magyarországi helyzettel összevetni. Az alábbi táblázatrészben azok az aspektusok szerepelnek, melyek a bírósági tolmácsolás kommunikációs kontextusában fontos szerepet töltenek be. Ezek a szempontok a következőek: Tesznek-e esküt a tolmácsok az adott ország bíróságain? Biztosítanak-e felkészülési lehetőséget a tolmács számára? Szakértői státusszal rendelkeznek-e a tolmácsok az országban? Van-e kijelölt helye a tolmácsnak a tárgyalóteremben, és ha igen, hol foglal helyet a tolmács? Milyen tolmácsolási módot alkalmaznak a tolmácsok a tárgyalás során? Létezik-e az adott országban jegyzéke a bírósági tolmácsoknak? Rendelkezésre áll-e tolmácsberendezés a tárgyalóteremben? Ausztria és Magyarország gyakorlatát összevetve e hét szempont alapján szembetűnőek a különbségek.
| Eskü | Felkészülési lehetőség | Szakértői státusz | A tolmács helye a tárgyaló- teremben | Tolmácsolási mód | Bírósági tolmácsok névjegyzéke | Tolmács- berendezés (kabin) | Hivatkozás | |
| AUSZTRIA | Van | Van | Vagy tolmácsként, vagy nyelvi szakértőként van jelen | A bíró mellett (többnyire) | Többnyire konszekutív módon (összefoglalóan) | Van | Nincs | Kadrić, M. 2009, 2012. |
| MAGYAR- ORSZÁG | Nincs | Nem jellemző | Igen/Nem (a szakértőre vonatkozó szabályok érvényesek a tolmácsra, de bizonyos jogok nem illetik meg) | Az idegen nyelvű fél mellett | Többnyire konszekutív és chuchotage, az iratokat blattolva | Nincs | Nincs (2018-ban távmeghallgatási rendszer bevezetése országszerte több helyen) | Horváth I. 2013, a kutatási kérdőívre adott válaszok és saját tapasztalat alapján |
1. táblázat (részlet a kutatás során készített táblázatból, Puklus 2019: 39)
Elsőként az esküről: van-e eskü az adott ország bíróságain? Magyarországon nem tesznek esküt a tolmácsok. Általános nemzetközi gyakorlatnak mondható, hogy a bírósági tolmácsok már a szakképzettséget igazoló sikeres tolmácsvizsgát követően, tevékenységük megkezdése előtt esküt tesznek. Ausztriában ugyan sok esetben tartományonként változó a felesketés mikéntje, de a rendszeresen tárgyalótermi környezetben dolgozó általánosan felesketett bírósági tolmácsoknak elég hivatkozniuk korábban letett esküjükre. Így az általánosan feles-
- 34/35 -
ketett bírósági tolmács elnevezés egyfajta védjegyet, minőségi garanciát is jelent. Ha az adott tárgyalásra a bíróság nem tud felesketett tolmácsot kirendelni, akkor viszont az alkalmi tolmácsnak a tárgyalás megkezdésekor kell esküt tenni arra, hogy hűen és lelkiismeretesen ülteti át a tárgyaláson elhangzottakat. Ausztriában minőségbiztosítási okokból 1999-ben az eskün túl még bevezették a tanúsítást is. A bírósági tolmácsok regiszterébe csak esküt tett és bíróság előtt tanúsított tolmácsok kerülhetnek, akik minőségbiztosítási eljárás keretében igazolták szakképzettségüket. A magyarországi tárgyalások elején a bíró ugyan figyelmezteti a tolmácsot a hamis tanúzás és a hamis fordítás következményeire, de a tolmácsoknak nem kell esküt tenniük, és többnyire nem kérik végzettségük igazolását sem.
A második szempont, hogy biztosítanak-e felkészülési lehetőséget a tolmács számára. A bírósági tolmácsok presztízse a legtöbb országban alacsonyabb a konferenciatolmácsok presztízsénél (Dam-Zethsen 2013; Pataky 2016). Ezt támasztja alá az is, hogy míg a kabinokban dolgozó szinkrontolmácsok a legtöbb esetben alaposan felkészülhetnek a tolmácsolási eseményre, addig a bírósági tolmácsok számára ezt sok országban nem teszik lehetővé. A táblázatban ugyan Ausztriánál is az szerepel, hogy van lehetőség a felkészülésre, de sokszor ez attól is függ, hogy milyen ügyről van szó, melyik bíróságon és mely bírónál. Előfordul, hogy titoktartásra vagy adatvédelmi okokra hivatkozva nem kapja meg a bírósági tolmács az eljárás iratait, és így hátrányba kerül a per többi résztvevőjével szemben. Ebben az esetben csupán nyelvi kompetenciájára és általános felkészültségére tud hagyatkozni.
Harmadik szempontként azt vizsgáltam, hogy a tolmácsra szakértőként tekintenek-e. Ausztriában, ha az eljárásban részt vevő idegen nyelvű félnek tolmácsol a tolmács, akkor nem szakértőként van jelen a tárgyaláson. Adott esetben ugyanakkor - egy nyelvi kérdés tisztázásához - felkérhetik nyelvi szakértőnek (Kadrić 2009). Magyarországon a szakértőre vonatkozó rendelkezések irányadóak a tolmácsra, a szakértőket megillető jogok viszont - például a betekintés az ügy irataiba - nem minden esetben érvényesíthetők.
A táblázatbeli negyedik szempont a tolmács tárgyalóteremben elfoglalt helye. Első olvasatra talán nem tűnik fontos szempontnak a tárgyalótermi ülésrend. Két okból is jelentőséggel bír azonban, hogy hol foglal helyet a tolmács. Egyrészt a tárgyalásnak igen kötött a rendje, ahol pontosan meg van határozva a felek elhelyezkedése. Ha ebbe a rendbe "belép" a tolmács, és nincs számára meghatározott hely, máris befolyásolhatja a kommunikációs helyzetet. Másrészt a tolmács számára a nyelvi közvetítés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy hol helyezkedik el, hogyan hallja a forrásnyelvi szöveget, hiszen ez hatással lehet a célnyelvi megfogalmazás minőségére és a tolmácsolás módjának kiválasztására is. A chuchotage, azaz fülbesúgásos vagy suttogó szinkron tolmácsolásra csak abban az esetben van lehetősége, ha az idegen nyelvű fél mellett állva vagy ülve tud tolmácsolni. A járvány előtti időkben a tolmács legtöbbször az idegen nyelvű fél mellett foglalt helyet. Ausztriában többnyire a bírói pulpituson, a bíró mellett ül a tolmács (erről lásd Kadrić 2009, 2012). A 2017. március végén Bécsben rendezett EULITA-konferencia egyik napján a résztvevőknek alkalma nyílt részt venni tolmácsolással zajló tárgyalásokon. Ekkor valóban azt láthattuk, hogy a tolmácsok a bíró mellett ülnek. Az egyik tolmács viszont kifejezetten kérte, hogy az idegen nyelvű fél mellé ülhessen le, és az eljáró bíró helyt adott kérésének (erről lásd Farkasné Puklus 2017).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
