2017. március 30-31-én rendezték meg Bécsben a The Many Facets of Legal Interpreting and Translation (A jogi tolmácsolás és fordítás sokoldalú megközelítése) elnevezésű konferenciát az EULITA (a jogi fordítással foglalkozó intézményeket, tolmácsokat és fordítókat tömörítő európai szervezet) és az ÖVGD (az Osztrák Bírósági Tolmácsok Szövetsége) közös szervezésében. Az EULITA 2011 óta évente rendez konferenciát a bírósági és hatósági fordítás és tolmácsolás témakörében. Hannover, Prága, London, Krakkó, Opatija és Strasbourg után most Bécs adta a helyszínt - nem véletlenül, hiszen az EULITA-elnöki posztot 2017. április elsejéig betöltő és Bécsben élő Liese Katschinka asszony itt akarta átadni a stafétabotot a következő elnöknek.
Az esemény több részből állt: az első napon a résztvevők betekinthettek az egyik bécsi körzeti bíróság tárgyalási gyakorlatába, délután az Európai Unió Fordítási Főigazgatóságának bécsi kirendeltsége szervezésében workshopon vehettek részt, majd a második napon következtek a konferencia-előadások. Az EULITA ernyőszervezetének tagjai a konferencia harmadik napján új tisztségviselőket is választottak.
Justizzentrum Wien Mitte - A bécsi igazságügyi központ épülete
Forrás: https://structurae.de/fotos/59615-city-tower-1-wien
A konferencia elnevezésében megjelenő sokszínűség a programok sokféleségében is megmutatkozott. A bécsi kerületi bíróság központi, leginkább egymásra rakott legodarabkákra vagy dobókockákra emlékeztető épületében olyan nagy volt az érdeklődés a látogatható tárgyalások iránt, hogy a konferencia résztvevőit két csoportra kellett bontani, s a csoportok még így is megtöltötték a mintegy 60 főt befogadó tárgyalótermet. Mint utóbb kiderült, az ítélkező Koller bíró számára nem volt szokatlan a résztvevők sokasága, hiszen a Bécsi Egyetem Fordítástudományi Központja aktívan részt vesz a bírósági tolmácsképzésben, s a hallgatók a képzés során többször látogatnak bírósági tárgyalásokat.
Mivel a konferencia végig három nyelven zajlott, ezért a bíróságon is igénybe lehetett venni (az egyik csoportnak angol, a másik csoportnak francia nyelvű) fejhallgatós szinkrontolmácsolást. Ez azt jelentette, hogy a konferencia résztvevői számára biztosított folyamatos szinkrontolmácsolás mellett az egyes ügyekben segédkező bírósági tolmácsok is jelen voltak. Ilyen jellegű párhuzamos tolmácsolás nem túl gyakori: a tolmácsok professzionalizmusának köszönhetően bábeli zűrzavar helyett gördülékenyen folyt a kommunikáció.
Az egyes tárgyalások szinte futószalagon következtek egymás után, s ez nem a konferencia miatt volt így, hanem a résztvevők elmondásai alapján ez a mindennapos ítélkezési gyakorlat. A tárgyalásokat nem óránként-kétóránként tűzik ki, ahogyan az nálunk szokás, hanem egy adott délelőtt folyamán akár 5-8 tárgyalást is lebonyolítanak egymás után. Az iratanyagokat mind leteszik a bíró asztalára, aki a mellette helyet foglaló jegyzőkönyvvezető segítségével egymás után hívja be a tárgyalások résztvevőit. A tanúpad és annak német elnevezése Zeugenstand (stand, ahol a tanúk elvileg állnak) teljes képzavarról árulkodik. Az elnevezések éppen fordítva igazak: hiszen Magyarországon a bíróság többnyire állva hallgatja meg a terhelteket és a tanúkat, akik nem ülnek le a tanúk padjára, Ausztriában (ahogyan Németországban is) pedig leülnek a stand melletti székre, hiszen ezt a jogot biztosítja számukra a törvény.
A kevéssé tekintélyt parancsoló tárgyalóteremben a büntetőtárgyalások menete is eltért az itthonitól. A talárban lévő bíró az ügyeket nagyon röviden, összefoglalva ismertette, pusztán amennyire a tanúkihallgatás vagy a felek meghallgatása szempontjából erre szükség volt. A tolmácsok nem az idegen nyelvű fél mellett, hanem többnyire a bíró bal oldalán foglaltak helyet.
- 37/38 -
A szűk kétórás jelenlét alatt négy ügyet tárgyalt a bíróság. Az első ügyben egy fiatalkorú szír férfi ült a vádlottak padján, aki egy családi vita hevében megütötte a lánytestvérét. Ausztriában külön jogi segítséget nyújtanak a fiatalkorúaknak (14-18 éveseknek, Jugendgerichtshilfe néven) annak érdekében, hogy a konfliktusokat bíróságon kívül lehessen megoldani. A bíró mellett ülő, arab nyelvről és nyelvre tolmácsoló hölgynek nem jutott nagy szerep ezen a tárgyaláson, mert a vádlott jelezte, hogy érti a bíró által elmondottakat. A talár nélküli ügyész ülve mondta el a vádat. Ezt követően a bíró röviden meghallgatta a vádlottat, majd behívta a családot, s ítélet helyett szinte nevelési célzattal bíróságon kívüli megegyezést szorgalmazott.
A második ügy tárgya egy lopott rendszámú személygépjármű eladása, valamint a rendszám eltulajdonítása volt. Az ügyben részt vevő csecsen tolmács megkérte a bírót, hogy hadd üljön a bírói pulpitus helyett inkább bal oldalra (a bíró felől nézve), azaz az osztrák tárgyalótermi ülésrend szerint a védői oldalra. A bíró minden további nélkül - sőt azon viccelődve, hogy a tolmács esetleg nagyobb távolságot akar tartani a bírótól - helyt adott kérésének. Kihallgatták a vádlottat, és miután kiderült, hogy a vádlott a lopott rendszámmal közlekedő autót három nap alatt háromszor próbálta meg eladni, felmerült az okirat-hamisítás gyanúja is. A bíróság meghallgatta azt a hölgyet is, akinek az autójáról ellopták a rendszámot. A hölgy szinte nem is tudta, miért idézték be, kedélyesen eltársalgott a bíróval. A bizonyítási eljárás lezárása után a bíró ítéletet hirdetett, melyet a tárgyalás résztvevői állva hallgattak meg.
A harmadik ügyben a tárgyalást elnapolták, mert a testi sértés bűntettében beidézett tanú nem jelent meg a bíróság előtt.
Az utolsó tárgyalt ügynek magyar vádlottja volt: bolti lopás vétsége miatt nyomoztak a hatóságok. A szálak magyarokhoz vezettek, közülük hallgatták ki az egyik vádlottat. Érdekes volt hallgatni a forrásnyelven és a kitűnő, tapasztalt tolmács segítségével a célnyelven is elhangzó beszélgetést. A bíró mellett ülő tolmács számára nem jelentett gondot a szokványos jogi megfogalmazások átültetése, ugyanakkor érezhetően formálisabban fogalmazott. Előfordult, hogy éppen ezért a bíró viccnek szánt megjegyzését (B: Miből gondolja, hogy a memóriazavara erre a betegségre utal? Beütötte a google-ba?) - melyen a hallgatóság hangosan nevetett - nem is fordította a kihallgatás során a vádlottnak.
Az ügyek tárgyalását követően kérdéseket tehettünk fel a bírónak: többek közt felmerült a bíróságok leterheltsége, a tárgyalások informális stílusa, és az ülve történő kihallgatás szinte - a bíró kifejezésével élve - "kávéházi" jellege is.
Ezek után a konferencia résztvevői a délutánt a bécsi Európa Házban töltötték, ahol az Európai Unió Fordítási Főigazgatósága, és a bécsi nyelvi tisztviselő, Achim Braun szervezésében különböző előadásokat hallgathattak meg. Az első három előadás elsősorban európai uniós szempontból tekintette át a jogi fordítás és tolmácsolás témakörét. Európai bizottsági tisztviselők és egyetemi kutatók közös munkájaként bemutatták a mesterséges intelligencia kutatását és a gépi fordítás lehetőségeit összekapcsoló nyelvi koordinációs rendszert (ELRC, European Language Resource Coordination). Betekinthettünk az e-Justice portál 2017 júliusában megújult, 28 tagország jogrendszerét 23 nyelven felvonultató internetes felületébe, és szó esett arról is, hogy sok esetben nem lehet megteremteni a teljes ekvivalenciát az egyes országok jogi terminusai között. Érdeklődéssel fogadták a résztvevők a 2010/64-es irányelv egyes tagállamokra gyakorolt hatásáról készített jelentést (mely elérhető az alábbi linken: http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra_uploads/fra-2016-right-to-information-translation_en.pdf). Az egyes közokiratok Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások, a fordítások, valamint a hiteles másolatok készítésének egyszerűsítéséről szóló 2016/1191-es EU rendeletről is hallhattunk. A 2019-ben hatályba lépő rendelet célja, hogy a jövőben egyes közokiratok (pl. a születésről, a házasságkötésről, az állampolgárságról szóló) többnyelvű mintadokumentum formájában álljanak rendelkezésre, és az Európai Unión belül a belső piaci információs rendszer ("IMI") segítségével adminisztratív együttműködés valósulhasson meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
