A magyar hatásvizsgálati rendszer létrejötte óta hiányosságoktól szenved. Ennek eredménye gyakran rosszul kigondolt, nem hatékony vagy egyenesen végre nem hajtott jogszabályokban jelentkezik, melyeket aztán a jogalkotó sokszor és gyors ütemben módosít. Ez természetszerűleg felvet a jogbiztonsággal és ezen keresztül a jogállamisággal kapcsolatos problémákat. Mindezek ellenére az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a hatásvizsgálat elmaradása nem vezet közvetlen alkotmányellenességhez, hiszen az legfeljebb a jogszabály társadalmi hatékonyságát csökkenti.
Bár az alkotmányellenesség kimondása a hatásvizsgálat elmaradása miatt talán nem indokolt, az Alkotmánybíróság gyakorlata egy olyan gondolkodásmódnak ágyaz meg, melyben a hatásvizsgálat egy jelentéktelen, felesleges és elhagyható elemmé, egyfajta "obskúrus társadalomtudományi eszközzé" minősül a jogalkotási folyamatban. Ez a gondolkodásmód napjainkban is visszatükröződik a hatásvizsgálatokkal kapcsolatos gyakorlatban.
Tanulmányomban áttekintem a hazai hatásvizsgálati rendszerben régóta fennálló problémákat, valamint az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében felvázolt reformtörekvéseket. Ezt követően végigkövetem a reformfolyamat lassú kudarcát, és bemutatom hogyan merültek utolsó elemei is feledésbe. A múlt áttekintése után a rendelkezésre álló adatok segítségével képet adok a hatásvizsgálati rendszer jelenlegi működéséről. Ezt követően egy esettanulmányon keresztül felhívom a figyelmet a hatásvizsgálat egy olyan területére, mely régóta komoly problémákkal küzd és amelyre a 2011-es reformfolyamat sem tudott semmilyen hatást gyakorolni: a társadalmi hatások vizsgálatára.
A problémák felvázolását követően rövid és hosszú távú megoldási javaslatokat fogalmazok meg. A rövid távú javaslatot az ÁROP megoldásaira alapozom, így olyan reformtervet kínálva, melynek egyes elemei már ki lettek dolgozva és bizonyos mértékig ki is lettek próbálva, továbbá a központi kormányzat számára sem idegenek és gyorsan implementálhatók. A hosszú távú javaslat ezzel szemben nagyobb erőforrás-ráfordítást igényel, ugyanakkor segítségével a hatásvizsgálatok köre kibővíthető és az egyes elemzések minősége jelentős mértékben javítható.
A hatásvizsgálat egy jelenleg kihasználatlan eleme a magyar jogalkotásnak, holott hatalmas potenciált rejt magában. Segítségével mind a jogalkotás minősége, mind a jogbiztonság minősége is javítható lenne. Az ezen potenciál kiaknázásához szükséges eszközök egy része már megalkotásra került, használatukhoz csak döntéshozói akarat és elhivatottság szükséges.
The regulatory impact assessment system of Hungary suffers from deficiencies since its inception. This often results in ill-thought out or inefficient legislation that needs to be amended quickly and needs to be amended often. This consequently raises issues with regards to legal certainty and ultimately to the rule of law. Despite this, the Constitutional Court of Hungary held in 1996, that skipping over the regulatory impact assessment step during the preparation of legislation does not lead to unconstitutionality as it only affects the social efficiency of the statute. While a declaration of unconstitutionality based on the absence of regulatory impact assessment may not be warranted, the Constitutional Court's approach swings towards the other extreme and cements the view that regulatory impact assessments are inconsequential and unimportant and thus can be skipped without issues. This view forms the basis of how impact assessments are seen today.
After evaluating how the regulatory impact assessment of Hungary works and what can be the causes of some of its biggest ailments, I propose a workable, and to an extent tried solution, that bases itself largely in the reform initiative of 2011. This way I not only propose a short-term solution, but a workable solution which does not sound foreign to the current executive. Coupled with this I also draw up a possible long-term proposal for the improvement of the regulatory impact assessment system, which while requires a considerable undertaking has the potential to widen the range of the system and improve the quality of the assessments.
Regulatory impact assessment in Hungary is a tool with yet untapped potential, capable of improving the quality of legislation. The solutions for utilizing this potential have been developed to a degree and with small adjustments and more dedication on the part of the executive could make a real difference when implemented.
Keywords: regulatory impact assessment, legislation, decision making process, legislative process, policy process
- 83/84 -
Az előzetes hatásvizsgálat kiemelt fontosságú eleme a jogszabály-előkészítésnek. A megfelelő módszertannal és minőséggel elvégzett elemzések lehetővé teszik a jogalkotással elérni kívánt cél pontosabb meghatározását, az eléréséhez alkalmazható egyes eszközök feltérképezését és az azokhoz tartozó előnyök és hátrányok bemutatását. A jogrendszerbe való illeszkedés vizsgálatán keresztül pedig elősegítik az alkotmányellenességhez vezető jogalkotói hibák elkerülését. Ahhoz azonban, hogy ezen funkciók betöltésére alkalmas hatásvizsgálatok szülessenek, szükséges a megfelelően felépített szervezetrendszer, a stabil szakmai háttér és a jogintézmény fontosságának felismerése. A következőkben a magyar hatásvizsgálati rendszerről, annak problémáiról nyújtok rövid áttekintést a rendelkezésre álló adatok alapján.
A hazai hatásvizsgálati rendszer vizsgálata problémáinak sokrétűsége és egymással összefonódó jellege miatt komplex elemzést igényel. Ebből kifolyólag a rendszerrel kapcsolatos kutatási projektem során mind kvalitatív, mind kvantitatív elemzést kívánok végezni.
A hazai hatásvizsgálati rendszer felépítéséről, működéséről rendkívül kevés információ áll rendelkezésünkre. A hatásvizsgálati lapok az esetek túlnyomó többségében nem nyilvánosan hozzáférhetők, míg a hatásvizsgálati beszámolóknak a közérdekű adat jellege is vitatott.[1] Az elemzésekhez szükséges adatok összegyűjtése érdekében közérdekű adatigénylést nyújtottam be az egyes minisztériumokhoz, valamennyi, 2016 és 2018 között, a Kormány által benyújtott törvényjavaslat hatásvizsgálata és a 2014 és 2019 között elkészült hatásvizsgálati beszámolók iránt.[2]
Az igényelt adatok köre lefedi azon dokumentumokat melyeket, az egyes minisztériumok hatásvizsgálati tevékenységük körében jogszabályi rendelkezések alapján előállítani kötelesek. A beszámolók tekintetében a vizsgált időszak meghatározásának alapját az jelenti, hogy 2014 jelölte az utolsó olyan évet, melynek legalább egy részében létezett a 2011-es Államreform Operatív Program (továbbiakban: ÁROP) keretében kialakított hatásvizsgálati rendszer.[3] 2014 novemberével megszűnt az Igazságügyi Minisztérium Hatáselemzési Osztálya, 2016 áprilisával hatályát vesztette a reformokat megalapozó, az előzetes és utólagos
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
