61/2011. (VII. 13.) AB határozatában az Alkotmánybíróság az alkotmánymódosítások alkotmányosságával kapcsolatban kialakított eddigi gyakorlatát követve, az e tárgyban született indítványokat hatáskörének hiányában visszautasította, ugyanakkor jelezte az alkotmányozó hatalom felé, hogy az alkotmány egyes rendelkezései között olyan ellentmondások feszülnek, amelyek az alkotmányozó hatalom beavatkozását teszik szükségessé. Ugyanebben a határozatban az Alkotmánybíróság az alkotmánymódosítások közjogi érvénytelenségére vonatkozó indítványokat elutasította.
Az Alkotmánybírósághoz számos indítvány érkezett a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Alkmód.) alkotmányellenességének megállapítására és jellemzően ex tunc hatályú megsemmisítésére, valamint ehhez szorosan kapcsolódóan az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Abtvmód.) egésze, illetve annak egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozóan. Az indítványozók egy része az Alkotmány módosult 32/A. §-a, illetve 70/I. § (2) bekezdése, más részük az Alkmód. 1. és 2. §-a felülvizsgálatát kérte; ugyanígy érkezett indítvány az Abtv. módosult 40. §-ának második mondata, illetve 43. § (5) bekezdése felülvizsgálatára csakúgy, mint az Abtvmód. 1. és 2. §-ának, valamint 3. §-ának vizsgálatára.
Az Alkotmánybíróság az indítványok kapcsán először azt vizsgálta, hogy hatásköre kiterjed-e az Alkotmány, illetve az Alkotmányt módosító törvények felülvizsgálatára. A testület a nemzetközi példákat követően saját precedens határozatait tekintette át, s megállapította, hogy eddigi gyakorlata töretlen abban a vonatkozásban, hogy hatásköre sem magának az Alkotmánynak, sem az Alkotmányt módosító törvényeknek a felülvizsgálatára nem terjeszthető ki.
Az alkotmánymódosítások közjogi érvénytelenségének felülvizsgálhatóságával kapcsolatban megállapította, hogy hatásköre e vonatkozásban nem zárható ki, hiszen az alkotmányellenesen létrejött jogszabályok semmisek, vagyis olyannak tekintendőek, mintha azok létre sem jöttek volna. Az Alkmód. létrejöttének körülményeit vizsgálva megállapította, hogy bár a demokratikus jogállamiság követelményeit nem elégíti ki teljes mértékben, az eljárás formailag megfelelt az Alkotmányban, illetve a jogalkotási törvényben lefektetett követelményeknek, ezért a közjogi érvénytelenség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
A testület azt is megvizsgálta, hogy az alkotmánymódosítások alkotmányos felülvizsgálatával kapcsolatos eddigi gyakorlatának megváltoztatása szükséges és lehetséges-e. Megállapította, hogy ha az alkotmánybíróságok előzetes vagy utólagos normakontroll hatáskör keretében felülvizsgálhatják az alkotmánymódosításokat, akkor ezt a hatáskört vagy maga az Alkotmány biztosítja számukra, vagy abból közvetlenül levezethető az alkotmánybíróság előzetes vagy utólagos alkotmány-felülvizsgálati jogköre. Hangsúlyozta, hogy a hatályos Alkotmány nem rendelkezik ilyen jellegű hatáskörről, és nem tartalmaz olyan, az alkotmányozó hatalom által kiemelt, megváltoztathatatlannak tartott rendelkezéseket sem, amelyek alkotmányos mérceként kötelezően figyelembe veendőek lennének akár a hatályos Alkotmány módosításának, akár egy új Alkotmány elfogadásának esetén. Ilyen utólagos mérceként szolgálhatnak azonban a nemzetközi jog ius cogens normái, valamint alapelvei és az ún. általánosan elfogadott jogelvek, továbbá azok a nemzetközi szerződések, amelyeknek Magyarország is részese.
Az Alkotmánybíróság saját álláspontja szerint nem alkothatja, és nem változtathatja meg az Alkotmányt, amelyet erősít, hogy mindvégig következetesen elhatárolódott az Alkotmány, és annak rendelkezései vizsgálatától. A testület megállapította, hogy ha önmaga terjesztené ki hatáskörét az Alkotmány vagy az azt módosító törvények alkotmányossági felülvizsgálatára, az olyan hatalomkoncentrációt és hatalmi túlerőt jelentene, amely felborítaná a kialakult hatalmi egyensúlyok és korlátok demokratikus rendszerét. Ugyanakkor a testület kiemelte, hogy az alkotmányos jogvédelem egyszer már elért szintje és garanciális rendszere nem csökkenthető, alapelemeinek köre nem szűkíthető, csak egészen kivételes esetben más alapjog védelme érdekében, a szükségesség-arányosság mércéjének figyelembevételével és úgy, hogy az érintett alapjogok lényeges tartalma ne sérüljön. Az ennek nem megfelelő alkotmányvédelmi szint csökkentése ellentmond az alkotmányos jogállam követelményének. Az Alkotmánybíróság utalt korábbi gyakorlatára is, amely szerint az alkotmányozó hatalom akarata ellenére nem állapíthatja meg önmaga számára az Alkotmány felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét. Az Alkotmánybíróság végezetül azt állapította meg, hogy nem élhet az Alkotmányban foglalt rendelkezések megsemmisítésének a jogával, de jelezheti, sőt különösen szélső esetben jelezni is köteles ezt a tényt még az alkotmányozó hatalom számára is. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a támadott alkotmánymódosítások - alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat - és ebből okszerűen következő módon az Abtvmód. megsemmisítésére irányuló indítványokat is visszautasította.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
