A még meg nem született emberi lény életének jogi védelme rendkívül jelentős, aktuális téma. Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Legfelső Bíróságának 2022. június 24-én kihirdetett Dobbs v. Jackson ítélete kapcsán magyarországi viszonylatban is felvetődött a magzatvédelemre vonatkozó alkotmányos hatáskör kérdése, vagyis az, hogy az Alkotmánybíróságnak vagy az alkotmányozó hatalommal rendelkező Országgyűlésnek volt-e és - az alaptörvényi változásokra is figyelemmel - van-e hatásköre dönteni az ún. abortuszkérdésben. Az is felmerült többek között, hogy az USA Legfelső Bíróságának nagy horderejű döntése, az abortuszválasztás szövetségi védelmének megszüntetése milyen tanulságokat szolgáltathat a magyar jogalkotók és jogalkalmazók számára, az Alkotmánybíróság határozataira és az Alaptörvény rendelkezéseire is figyelemmel.
The legal protection of the life of unborn human beings is a highly topical and significant issue. As a result of the US Supreme Court's decision in the Dobbs v. Jackson case of 24 June 2022, questions have also been raised in Hungary in connection with the constitutional competence in relation to the protection of the foetus, i.e. whether the Constitutional Court or the National Assembly, which holds the constitutional power to legislate, has the competence to make a decision on the so-called abortion issue. What conclusions will Hungarian lawmakers and law enforcement agencies draw from such a landmark decision of the US Supreme Court, which removes federal protection of the right to abortion, in relation to the decisions of the Hungarian Constitutional Court and the provisions of the Fundamental Law of Hungary?
Tárgyszavak: magzatvédelem, jog, alkotmánybírósági határozatok, Alaptörvény, emberi méltóság
Jelen cikknek több előzménye is megjelölhető.[1] Mindezek közül Jogtudományi Közlöny 2023/5. számának 235-240. oldalain megjelent vitacikkemben jeleztem a folytatást, és így a következőkben e vitacikk szerinti, Alkotmányt és Alaptörvényt is érintő kérdések[2] mentén tárgyalom, elemzem és reflektálom a magyar Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait, az Alaptörvényt, az általam relevánsnak tekintett szakirodalmat és az alkotmányos lehetőségek területeit. Ezt amiatt is tartom indokoltnak, mert a 13/2013. (VI. 17.) AB határozat szerint az Alkotmánybíróság felhasználhatja és hivatkozhatja a korábbi gyakorlatában kidolgozott érveit.
Miután megkerülhetetlen legalább valamelyest azon alapokig visszanyúlni, amelyek magáról a jogról, az emberről, az emberi méltóságról szólnak, először ezeket érintem. A terjedelmi keretekre is tekintettel a következtetések levonása, a feltett kérdések további megválaszolása külön cikkben jelenik meg, a diskurzusban publikálásra kerülő írásokban foglaltakra is kitérve.
- 346/347 -
A témakörnek az is részét képezi, hogy az Alkotmánybíróság lehet(ett)-e "aktivista", mennyiben lehet(ett), az Alkotmánybíróságnak mire volt, illetve van hatalma, felhatalmazása, hatásköre, jogköre, e testület alkothat(ott)-e, alkotott-e jogot, ráadásul alapjogot (az abortuszhoz), és ha igen, akkor mennyiben; felhatalmazás nélküli bírói hatalomról, hatalommal való visszaélésről, hatáskörtúllépésről, nem megfelelő hatalommegosztásról (önkényességről, alkotmányellenességről), "hübrisz"-ről volt-e, van-e szó? E tekintetben a - 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban és a 48/1998. (XI. 23.) AB határozatban is többször hivatkozott[3] - "jog" fogalma és a halálbüntetés alkotmányellenességéről szóló 23/1990. (X. 31.) AB határozat is érintett (lásd például jogi ember fogalom, élethez való jog, önrendelkezési jog). A megfogalmazott megannyi kérdés is alapvetően mind összefügg a jog fogalmával, a válaszok függenek a jogról vallott felfogásoktól,[4] az értékválasztásoktól, amelyekről a citált alkotmánybírói vélemények is tanúskodnak. A reflexiók eszerint is (várhatóan) sokszínűek, de jogállamban - tiszteletben tartva, hogy másnak más a véleménye, mértékletesen, érveléssel, az érvek erejével - előadhatók.
A hatáskör tekintetében a többségi (ún. pozitivista) álláspont szerint - a halálbüntetés vonatkozásában - két alkotmányi rendelkezés, az Alkotmány 8. § (2) bekezdése és 54. § (1) bekezdése közötti összeütközés, ellentét esetéről volt szó. E többségi állásponthoz képest felmerül(t), hogy az Alkotmánybíróság feloldhatta-e az ellentmondást, lehetett-e annyira aktív, hogy az összeütközést megszüntesse, volt-e erre hatalma, felhatalmazása, hatásköre, jogköre, vagy nem, és ekkor az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatáskörének megsértéséről, alkotmányellenességről, jogsértésről van-e szó?[5] Továbbá, a művi abortusz állapotos nő életveszélyének esetén túli alkotmánybírósági megengedése körében: a 64/1991. (XII. 17.) AB határozat és a 48/1998. (XI. 23.) AB határozat szerinti "abortuszjog"[6] biztosítása jelent-e, jelentett-e elfogadhatatlan aktivizmust, hatalmon, felhatalmazáson, hatáskörön túli buzgóságot, alkotmányellenességet, jogellenességet?
A jog fogalmának meghatározása önmagában is kereteinket szétfeszítő, hatalmas anyaggal bíró téma. Ez azonban a nagyon különböző (például természetjogi és ún. pozitivista, egymással nehezen kibékíthető, szerteágazó irányzatokból[7]) alapokból táplálkozó definícióeltérések ellenére, véleményem szerint - miként a hivatkozott diskurzusra felhívásban is utalás van rá - megkerülhetetlen (lásd például élethez való jog, önrendelkezési jog[8] - és határai - az abortusszal összefüggésben).[9] A korlátokat szem előtt tartva, röviden gondoljunk például arra, hogy "Kant híres megállapítása", miszerint "[a] jogászok még mindig keresik a jog fogalmának meghatározását", és amely "[m]áig is érvényes",[10] feltételezi a jog annál tágabb fogalmának ismeretét, minthogy lecövekeljünk az írott jognál (ezt az alkotmánymagyarázatok is alátámasztják).[11] Ennek bővebb kifejtése most meghaladja lehetőségeinket, de - a jog, a jogalanyiság, az ember és az emberi méltóság jogi fogalmáról továbbgondolkodva - a rendelkezésre álló forrás- és szakirodalmi anyag gazdag kárpótlással szolgálhat, amelyből kiemelem, nézetem szerint nem jog az, ami nem igazságos, a jog fogalmilag csak azt foglalja magában, ami igazságos, ami méltó az emberhez.[12] A jóból származó jog fogalmának meghatározása
- 347/348 -
nélkül aligha helyezhető el a jogban az abortusz és az önrendelkezés. Ezért a következő definícióval élek: a jog leginkább külső, (jórészt) alanyok közti viszonyokat szabályozó, kötelező erővel bíró magatartási normák összességeként, rendszereként ragadható meg, amely a jóra, a helyesre, az igazra irányul, hozzájárulva mind az egyéni, mind a közösségi élet megfelelő, objektíve helyes, arányos kiteljesedéséhez, igazságos rendjéhez, belső békéjéhez, örök boldogságához (e kötelező erőhöz általában kényszerítő erő is társul); az életvédelmi hatáskört is ennek tükrében szemlélem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
