A még meg nem született emberi lény életének jogi védelme Magyarországon és más államokban is rendkívül aktuális, jelentős téma. Legutóbb hazánkban a 2022. szeptember 15-én hatályba lépett 29/2022. (IX. 12.) BM rendelet, az Amerikai Egyesült Államokban szövetségi szinten a 2022. június 24-én kihirdetett Dobbs v. Jackson legfelső bírósági ítélet érintette a vonatkozó szabályozást. Mindkét aktus érthető okoknál fogva jelentős érdeklődéssel, diskurzussal jár. Kérdés például, hogy az USA Legfelső Bíróságának nagy horderejű döntése, az abortuszválasztás szövetségi védelmének megszüntetése milyen tanulságokat szolgáltathat a magyar jogalkotók és jogalkalmazók számára, az Alkotmánybíróság határozataira és az Alaptörvény rendelkezéseire is figyelemmel.
The legal protection of the lives of unborn human beings is an extremely topical and significant issue both in Hungary and other states. In Hungary, the most recent development affecting the relevant legislations is Decree No. 29/2022 (IX. 12.) of the Ministry of Interior entered into force on September 15 2022, while in the United States of America it was the decision of the US Supreme Court in Dobbs v. Jackson made on June 24 2022 that affected the relevant regulations at the federal level. For obvious reasons, both acts provoked a great deal of interest and discussion. For instance, it is a matter of question what conclusions will be drawn by the Hungarian law-makers and law enforcement from such landmark decision of the US Supreme Court and the elimination of the federal protection of the right to abortion with respect to the relevant decisions of the Constitutional Court of Hungary and the provisions of the Fundamental Law of Hungary.
Tárgyszavak: életvédelem, emberi méltóság, Dobbs v. Jackson ítélet, alkotmánybírósági határozatok, Alaptörvény
Álláspontom szerint az emberi lény élete alapvető, kiemelkedő értékénél fogva a születés előtt is védendő. Az oltalom mértéke azonban - bel- és külföldön egyaránt, a szóba kerülő források szerint is - meglehetősen kérdéses. A jelen írásban egy aktuális tanulmánnyal is párosuló diskurzusra felhívás kapcsán - jó néhány további kérdésfeltevéssel is - gondolkodom újfent erről.
A Jogtudományi Közlöny 2022/7-8. számának 265. oldalán, az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Legfelső Bírósága 2022. június 24-én kihirdetett Dobbs v. Jackson ítélete nyomán megjelent diskurzusra felhívást követően látott napvilágot a magyar magzati "szívhangrendelet", a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 32/1992. (XII. 23.) NM rendelet módosításáról szóló 29/2022. (IX. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet), amely megalkotásának mozgatórugói között valószínűleg jelentős mértékben jelenhettek meg nemcsak a magyarországi előzmények,[1] hanem az USA tagállamainak a körében az
- 235/236 -
utóbbi években megszületett "szívhangos", "első szívdobbanásos" jogszabályok,[2] amelyek vélhetően a magyar jogalkotó számára is a Dobbs v. Jackson döntésben csúcsosodhattak ki. A BM rendelet meghozatalát a vonatkozó lengyelországi aktusok, például a 2020. október 22-i lengyel alkotmánybírósági határozat is inspirálhatta.[3]
A BM rendelet szerint: "A bemutatott orvosi lelet rögzíti, hogy az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta." Az Egészségügyi Közlöny 2022/15. számában megjelent belügyminisztériumi egészségügyi szakmai irányelv VII. 1. 1.3. alpontja tartalmazza, hogy: "Nem kívánt terhesség esetén biztosítani kell, hogy a várandós nő a magzatot, annak az adott terhességi korra jellemző életfunkcióit, szívműködését észlelje (például a magzat ultrahang képét, a szív pulzációját, ha technikailag lehetséges, egyértelműen azonosítva meg kell részére mutatni, illetve a szívhangot meghallgattatni, amennyiben annak orvosi ellenjavallata nem áll fenn)." A BM rendelet, a belügyminisztériumi egészségügyi szakmai irányelv idézett részének és bizonyos mértékű visszhangjának elemzése külön tanulmányban szerepel,[4] ezért jelen írásomban erre nem, hanem a Dobbs v. Jackson határozat (egyéb) magyarországi "szálaira" térek ki.
A Jogtudományi Közlöny említett számában Udvary Sándor Hübrisz helyett hatalommegosztás. A Dobbs v. Jackson döntés az abortusz kapcsán címmel magyar vonatkozásokat is keresve publikálta tárgybani elemzését, gondolatait.[5] A diskurzusra, "további értelmezésre" felhívás szerint is "nemcsak angolszász környezetben való érvényesség"-ről van szó. Az egyik ilyen kérdésfelvetést mindjárt az szolgáltathatja, amit az USA legfőbb bírói fóruma eme ítéletében kimondott: "az Alkotmány nem tartalmaz jogot az abortuszhoz" (az abortuszhoz nincsen alkotmányos jog); azaz "Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) vajon tartalmaz-e jogot az abortuszhoz?" - mondhatni, "Vissza az alapokhoz?", ismét citált főszerkesztői megfogalmazással élve például a "jog mibenlétének, értelmezésének" "alapkérdéseihez", a "jog" fogalmához (?).[6]
Tekintettel a téma jelentőségére,[7] az emberi élet és méltóság alapvető, kiemelkedő értékére, különösen arra, hogy élet nélkül önrendelkezés, szabadság, jog sincsen, a jelenlegi helyzetre is figyelemmel, nagyon egyetértek a megfelelő diskurzus szükségességével.[8] A mai állapotokat illetően gondolhatunk például a magyar bírósági gyakorlatban évtizedek óta fennálló, nagy viharokkal járó, jogegységi határozattól sem mentes széttartóságra, sőt jogegységhiányra is,[9] amelyhez a magzati élet védelméről
- 236/237 -
szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 6. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló fővárosi törvényszéki bírói indítvány visszautasításáról rendelkező, 2021. március 9-én kelt, III/1838/2020. számú, négy alkotmánybíró különvéleményével meghozott alkotmánybírósági végzés ugyancsak kapcsolódik,[10] és az Alkotmánybírósághoz fordulás - véleményem szerint fennálló - szűkös volta is hozzátartozik.[11] A gazdag szakirodalomból Benke József nagy kutatómunkáról tanúskodó, vonatkozó bírósági gyakorlatot feltérképező, 2022-ben megjelent tanulmányában olvasható, Mvt. 6. § (3) bekezdésével kapcsolatos javaslataira is utalok.[12]
Udvary Sándor a hivatkozott tanulmányában, a 278. oldalon idézi Scalia főbíró nézetét, amely szerint "a társadalmi mérnökösködés helyett a SC tagjainak az alkotmány eredeti értelméből kell kiindulnia. Az abortuszról alkotott nézete szerint, ha az alkotmányozó nem tette azt a kérdést a szöveg részévé, akkor bírói hatalommal való visszaélésnek tekintendő azt mintegy beleolvasni a szövegbe, új alapjogként megteremteni." Ennek kapcsán is felelevenedhet előttünk mind a halálbüntetés alkotmányellenességéről szóló 23/1990. (X. 31.) AB határozat, mind az első abortuszhatározat, a 64/1991. (XII. 17.) AB határozat (például "az alkotmány eredeti értelme" és a többségi álláspont szerinti - két alkotmányi rendelkezés közötti - "összeütközés", "összhanghiány", "ellentmondás", illetve két egymással ellentétes tendencia miatti hatáskörhiány-kérdés szempontjából). Vajon a magyar Alkotmánynak mi volt az "eredeti értelme", tartalma a művi abortusz tekintetében? Vajon tényleg levezethető volt az első abortuszhatározat szerinti mindkét álláspont, illetve a két egymással ellentétes álláspont közül az egyik, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a művi abortusz - az állapotos nő életveszélyének esetét nem számítva - alkotmányellenes (függetlenül a "magzat" jogalanyiságának kérdésétől)? Egyáltalán, az Alkotmánybíróságnak mire van hatalma, felhatalmazása, e testület alkothat-e jogot, ráadásul alapjogot (például az abortuszhoz) - "valódi alkotmányos alapjog" hiányáról, "felhatalmazás nélküli bírói hatalom"-ról, hatalommal való visszaélésről, nem megfelelő hatalommegosztásról, "hübrisz"-ről, "túltengő önbizalom"-ról, "önhittség"-ről, "felfuvalkodottság"-ról van-e szó (vagy ki mit ért "hübrisz" alatt)?[13] Ha az Alkotmánybíróság eltérne az első abortuszhatározatban és a második abortuszhatározatban, a 48/1998. (XI. 23.) AB határozatban foglaltaktól - miként az utóbbiban némileg eltért az előbbiben foglaltaktól -, akkor azt mivel indokolhatná, mi a kellően alapos indokolás mércéje, szempontrendszere? Arra is gondolva, "[e]llenben nem is szabad visszariadni attól, hogy rossz döntés esetén megváltoztassuk a korábbi gyakorlatot - így a többségi vélemény",[14] lehet-e "aktivista", mennyiben lehet "aktivista" az Alkotmánybíróság?[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
