2025. január 27. napján került megrendezésre az ELTE ÁJK-n a váltott gondoskodásról szóló kerekasztal-beszélgetés Váltott gondoskodás. Pro és kontra II. elnevezéssel. Az eseményen mind szakértők, mind érintettek részt vettek és megosztották a tapasztalataikat. A kerekasztal-beszélgetést Prof. Dr. Szeibert Orsolya egyetemi tanár, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének vezetője, az ELTE ÁJK családjogi szakjogászképzésének szakmai vezetője nyitotta meg. Kiemelte, hogy az esemény nem előzmény nélküli, tekintettel arra, hogy 2024 áprilisában már rendeztek ebben a témában egy kerekasztal-beszélgetést bírók, igazságügyi pszichológus szakértők, valamint ügyvéd közreműködésével.[1]
A kerekasztal-beszélgetést dr. Haász Diána ügyvéd, családjogi szakjogász, ELTE ÁJK doktorandusz hallgatója moderálta. Az esemény elején leszögezte, hogy a váltott gondoskodás kapcsán a főszereplő a gyermek, és legtöbbször éppen rá nem figyelünk eléggé. A kerekasztal-beszélgetés célját akként jelölte meg, hogy a társszakmák valamint a szülők bevonásával megtapasztalhassuk azt, ki hogyan lát rá erre a gondoskodásformára.
Az esemény résztvevői között jelen volt Hunyadi Krisztina mediátor, gyermekvédelmi szakértő, Pallagi Péter, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Gyámügyi és Szociális Felügyeleti Osztályának vezetője, valamint két édesanya, akiknek a családját érinti a váltott gondoskodás. A beszélgetés a szülők rövid bemutatkozásával kezdődött. Az egyik édesanya mozaikcsaládban él, a férje előző házasságából származó, valamint a közös gyermekükkel együtt. Elmondta, hogy a váltott gondoskodás a férje előző házasságából származó gyermekeket érinti. Ezt a gondoskodásformát a gyermekek választották akként, hogy hetente változik a tartózkodási helyük. A másik édesanya a gyermekét váltott gondoskodásban neveli. Elmondta, hogy eleinte ez a gondoskodásforma 2-2, majd 5-5 nap váltással kezdődött, de ma már egy-egy hét váltással működik. A kapcsolatot harmonikusnak nevezte. Kiemelte, hogy a nyár a nehezebb időszak a megvalósítás szempontjából.
Pallagi Péter hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint váltott gondoskodás esetén kiemelt jelentőséggel bír az, hogy milyen messze élnek egymástól a szülők. Ennek kapcsán a felmerülő problémák tekintetében három csomópontot nevezett meg: jelentőséggel bír a lakóhely, az iskola, valamint az egészségügyi szolgáltatás elérhetősége is. A váltott gondoskodás megfelelő működéséhez - álláspontja szerint - fontos az érzelmi intelligencia, a rugalmasság, valamint az együttműködési hajlandóság.
Hunyadi Krisztina kiemelte, hogy amikor a válási folyamat elindul, a szülők minél többet "meg akarnak tartani" a gyermekből. A felek a válás során empátiavesztett állapotba kerülnek, "leoldódnak" egymásról. Fontos, hogy a sok indulat elvesszen, hiszen látniuk, látnunk kell azt, hogy mi szól valójában a gyermekről. Hangsúlyozta, hogy sokszor azt vizsgáljuk, hogy mitől nem működik a váltott gondoskodás, de azt is fontos lenne megvizsgálni, hogy mi az, amitől működik. Hiányolta a társszakmák bevonását, valamint azt, hogy nincs protokoll arra vonatkozóan, kit, mikor vonjanak be az eljárásba. Elmondta, hogy az anyai és az apai kompetenciák is jelentőséggel bírnak a váltott gondoskodás kapcsán. Az apákat a rendszer nehezen tudja "hova tenni", ők komoly akadályokba ütköznek, a társadalom nem feltétlenül támogatja őket, például akár a munkából való idő előtti eltávozásuk kapcsán.
A gyermekét mozaikcsaládban nevelő édesanya kiemelte, hogy nagyon gyakori és világos kommunikáció kell ahhoz, hogy ez a gondoskodásforma működőképes legyen, és ne legyen a szülők között félreértés, hiszen annak végső soron a gyermekek isszák meg a levét. A beszélgetés és a kommunikáció napi szinten is rendkívül fontos. A gyermekét váltott gondoskodásban nevelő anya kiemelte, hogy az elengedés is jelentőséggel bír, lényeges azzal tisztában lenni, hogy mi az, amihez ragaszkodik az ember, és mi az, amiből tud engedni. Mind a gyermekre, mind pedig egymásra tekintettel kell lenni. Ezen felvetésekre reflektálva Pallagi Péter rámutatott, hogy folyamatosan új kihívásokkal kell szembe nézni és súlya van annak, hogy a társadalom hogyan kapcsolódik ehhez. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a jogalkotás "előrefutott" a téma kapcsán. Hozzátette azt is, hogy jelentőséggel bír az anyák szempontjából az is, hogy hogyan sikerül visszaállniuk a munkába.
- 44/45 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
