A "Contemporary Legal Challenges: EU - Hungary - Croatia" elnevezésű nemzetközi konferencia a SUNICOP project (HUHR/1001/2.2.1) keretében 2012. február 16-18. között Eszéken került megrendezésre az eszéki J. J. Strossmayer egyetem jogi kara és a PTE ÁJK közös szervezésében. A SUNICOP projekt keretében végzett munka egyik legjelentősebb eredménye egy olyan közös regionális jogi kutatási térség létrehozása, amelynek középpontjában magyar és horvát tudósok közös kutatómunkája áll. Annak érdekében, hogy a kutatási eredmények a lehető legszélesebb körben hasznosulhassanak, a konferencián elhangzott előadások publikálásra kerülnek egy angol nyelvű kötetben, valamint horvát és magyar nyelvű e-könyvben, amelyek a http://sunicop.eunicop.eu/index.php honlapon lesznek elérhetőek. Szintén ezen az oldalon található meg a konferencia programja, amely tartalmazza az előadók nevét és az előadások címét is.
1. A konferencia első plenáris előadásában az előadó megkérdőjelezte, hogy a nemzeti alkotmányos identitás megfelelő eszköz-e a tagállamok számára hatáskörük megőrzéséhez. Arra a kérdésre, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta történt-e jelentős változás az Európai Bíróság nemzeti identitással kapcsolatos esetjogában, az előadó azt a választ adta, hogy nem tapasztalható lényeges változás, majd leszögezte, hogy az EUMSz 4. cikkéhez kapcsolódó főbb változások színtere nem az Európai Bíróság, hanem a nemzeti jogi fórumok. A konferencia következő témája az élethosszig tartó igazságügyi képzés volt, amelynek középpontjában a bírák és ügyészek képzésére hivatott intézmények szerepe állt; gyakorlati szempontú elemzések világítottak rá a kérdés fontosságára különösen a délkelet-európai országokban. Hallhattunk a Horvát Bíróképző Akadémia szervezetéről, projektjeiről és tevékenységéről. Végül az előadó kiemelte, hogy mind az Európai Unióban, mind régiónkban meghatározó jelentőségű a bíróképző intézmények közti együttműködés fenntarthatósága, függetlensége és szükségessége az igazságszolgáltatásba vetett bizalom kialakulásának folyamatában.
Ezt követte az Európai Unió jogával foglalkozó panel, amelyben négy előadás hangzott el. Az első a Lisszaboni Szerződés által létrehozott Európai Külügyi Szolgálat szervezetét és működését mutatta be. A szerzők több elképzelést is bemutattak arról, hogyan fogják a külkapcsolatokért korábban felelős szereplők összehangolni politikájukat az új szolgálat politikájával, végül a Szolgálat lehetséges jövőbeli hatását vázolták fel. Az uniós polgárság jogi természetével foglalkozó előadás bemutatta az uniós polgárság eszméjének elméleti hátterét, kialakulását, valamint a hozzá kapcsolódó európai bírósági esetjogot. Az előadó leszögezte, hogy a Bíróság az uniós polgárságot dinamikusan értelmezi, és fokozatosan autonóm hivatkozási alapnak tekinti saját jogi érvelésében. Az Európai Unióban a letelepedés szabadságával foglalkozó előadás rámutatott, hogy a vonatkozó rendelkezések célja az volt, hogy lehetővé tegyék és elősegítsék a vállalkozások szabad mozgását a belső piacon, habár ez az előremutató törekvés még mindig sok akadályba ütközik a gyakorlatban. A panelt a nyilvános könyvtárakban folytatott uniós információs tevékenységről szóló előadás zárta. A szerzők bemutatták az UNESCO közkönyvtárakra vonatkozó irányelveit, valamint az Európa Tanács/EBLIDA vonatkozó jogszabályainak és politikájának irányelveit. Ezek az "eszközök", különösen a könyvtárak, alkalmasak arra, hogy mind Magyarországon, mind a tagjelölt Horvátországban megbízható általános és konkrét információt szolgáltassanak az Európai Unió jogáról és szakpolitikáiról mind a tudományos élet szereplői, mind a nagyközönség számára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
