A bíróságoknál tapasztalható működési zavarok közismertek: gyakoriak az elfogadhatatlanul hosszú eljárások, nagy a bírósági alkalmazottak túlterheltsége, sok az adminisztrációs hiba, nehéz beszerezni a szükséges információkat. Mindezt tetézi a létszámhiány és a szűkös technikai erőforrások problémája is. Gyorsabb és jobb minőségű igazságszolgáltatásra van szükség. emellett a költségtakarékosabb működés elvárásának is meg kell felelni, a pazarlást racionalizálással, a rossz hatékonyságú folyamatokat hatékonyabb megoldásokkal kell kezelni.
Az alábbi példa jól mutatja az "olcsó állam" koncepcióját: A Btk. XVI. fejezete szerinti eljárásban az ügyészségnek 15 napja van arra, hogy a tetten ért elkövetőt a bíróság elé állítsa, ugyanakkor köteles ekkor az összes bizonyítékot egyidejűleg bemutatni. Előfordult, hogy két rendőr szolgálati gépkocsival csak azért utazott Budapestről Salgótarjánba, hogy a Salgótarjáni Városi Bíróságról elhozzon egy, a vádlott előélete szempontjából releváns ügyiratot. Valójában ezekre a költséges utazásokra nem lenne szükség, ha bármely bíróság bármely más bíróság ügyiratába (a teljes ügyiratba, tehát a vádba, jegyzőkönyvekbe és a határozatokba is!) a hálózaton keresztül betekinthetne, és onnan hiteles másolatot készíthetne.
A példa rámutat arra a problémára is, hogy az információk összegyűjtése nehézkes, ami nem csupán jelentős költségeket okoz, hanem a bírósági munka pontosságát, az igazságszolgáltatási munka minőségét is károsan befolyásolja - ugyanis lényeges tények, információk kallódhatnak el.1
Az ítélkezés minősége azért sem garantálható, mert az eljárásrend ugyan jogilag szabályozott, a munkafolyamat azonban teljesen manuális, az emberi hibák és mulasztások kivédésére nincs érdemi lehetőség, az ítélkezési munka folyamatának menedzselése nem megoldott. Az eljárások átláthatósága is javítandó lenne.
Az Európa-konformitás és a technológiai-szervezeti-társadalmi környezettel való lépéstartás is jelentős átalakulásokat követel meg a bíróságok munkájában, ami csak fejlett információrendszerek megvalósításával teljesíthető.
Az alapvető cél az igazságszolgáltatási munka polgárbarát, gyors és költséghatékony megoldásainak megvalósítása. Az egységes iratkezeléssel meglepően nagy hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érhető el. Ennek elérése érdekében a következő területeken lehet az informatika eszközeit felhasználni:
• egységes adatbázis létrehozása az ügyiratok kezelésére;
• jogszabály-alkalmazási segédlet, egységes és magaszínvonalú jogi szakértelem elérhetőségének biztosítása;
• az ügymenettel kapcsolatos feladatok automatizálása, adminisztratív teendők egyszerűsítése (workflow - munkafolyamat automatizálás).
A bírói munkát tehát három pillér támogatná: az ítélkezési folyamatot egy szakértő rendszer, az adminisztratív folyamatokat egy workflow rendszer, a hatékony információcserét pedig egy egységes adatbázis. Ezek megvalósítása összességében hatalmas feladatot jelent. Jelen kutatás elsősorban a vázolt problémakör egy részterületére koncentrál, és azt vizsgálja, hogy az igazságszolgáltatás terén keletkező adatok és ismeretek tárolásának, kezelésének, felhasználásának hatékonyabbá és eredményesebbé tételét és minőségi javítását milyen új műszaki megoldásokkal lehet megvalósítani. Ennek eredménye egy a bírót segítő tanácsadó rendszer prototípusa.
A fejlesztés során figyelembe vettünk különböző társadalmi-gazdasági hatásokat, amelyek közül kiemelkedő az a hatás, amit az alakilag és tartalmilag pontosabb, a tényállást a törvényi előírásokhoz pontosan igazító elsőfokú ítélkezés a magasabb fokú ítélkezésre gyakorolhat. Ma a fellebbezések jelentős hányada támaszkodik elsőfokon elkövetett formai hibákra, bírói tévedésekre. Emellett az alábbi - bíróságok működésére gyakorolt - hatásokat vettük figyelembe:
• költségcsökkentés;
• minőség javulása;
• az igazságszolgáltatási tevékenységek menedzselhetősége, kontrollja;
• a bírói munka körülményeinek javulása;
• a bíróságok imázsának jelentős javulása;
• a bírói/igazságszolgáltatási munkával kapcsolatos tudásmenedzsment feladatok hatékonyabb ellátása.
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy az igazságszolgáltatási folyamatok feltérképezése mellett kialakításra kerüljenek az ítélkezés folyamatát támogató szakértő rendszer alapjai. Az így készült prototípus a gyakorlatban alkalmazható tudásmenedzsment eszköz, ami a tudásintenzív bírói feladatok hatékonyságát és eredményességét is jelentősen javítja. A megvalósított pilot rendszer lehetővé tette a koncepció kiérlelését, kipróbálását, tesztelését, így az itt elért eredményekre alapozott, a problémakör megoldását célzó későbbi nagy erőforrás- és időigényű projektek biztonságosabban megvalósíthatóak.
Az igazságszolgáltatás területén jelenleg nem létezik alkalmazásban lévő szakértő rendszer, a korszerű tudásmenedzsment technológiák új eredményei azonban lehetővé tették, hogy a gyakorlatban alkalmazható szakértő keretrendszer hozzunk létre. A terület részletes vizsgálata, a lehetőségek feltárása a kutatást megelőzően még nem történt meg, és a megvalósítás alapját képező, továbbfejlesztésre vagy bevezetésre alkalmas megoldás sem létezett. A megvalósított kutatás átfogóan kezeli ezt a kérdéskört, mivel olyan megoldást fejlesztett ki, amely alapját képezheti későbbi kiterjedt, gyakorlat-orientált informatikai projekteknek.
A kutatást négy munkaszakaszra osztottuk a következők szerint.
1. Megvalósíthatósági tanulmány készítése. A helyzetfelmérés során a részletes koncepció megalkotásához szükséges volt a szakterületi feladatok, folyamatok felmérése, elemzése és azok modellezése, majd ezek alapján a megvalósíthatóság célterületeinek meghatározása, továbbá az ítélkezési folyamat ügymenetének feltárása, a manuális folyamatok feltérképezése, a megfigyelt problémák rendszerezése. A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, amely magába foglalta az infrastrukturális peremfeltételeket, a meglévő és hiányzó szabályozási peremfeltételeket, kitért az alkalmazás humán erőforrás-feltételeinek rendelkezésre állására és a szükséges teendők felvázolására. Ennek keretében behatároltuk a fejlesztendő pilot rendszer, valamint az ítélkezést és az ügymenetet támogató informatikai alkalmazások körét és jellemzőit.
2. Koncepcióterv és prototípus készítése. A koncepcióterv tartalmazza azt a joganyagot, amelyre a szakértő rendszer épül, azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a tudásalapú rendszerben megjelenítettünk, illetve azokat a folyamat-szakaszokat, amelyekben a szakértő rendszer alkalmazásra került. Ebben a szakaszban a joganyag részletes feldolgozása, a rendszer működésének alapját képező szabályok formalizálása és az alkalmazás működési kontextusának tisztázására került sor. A rendszertervezés során a koncepciótervből rendszerterv készült, a megvalósítandó feladatok, majd ennek megvalósítására egy pilot (próba) rendszert hoztunk létre. Ezt a pilot rendszert egy szakértő keretrendszer felhasználásával implementáltuk.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
