"Az törvény tudás pedig Isteni és emberi dolgoknak értelme, az Igaznak és Hamisnak tudása: Igaznak, hogy azt cselekedjék, Hamisnak pedig hogy azt távoztassák. Mert nem elég csak azt tudni mi légyen az igaz, avagy az hamis, hanem egyik dolog az másikkal voltaképpen és valóban mint ellenkezzék, meg kell érteni, mely ellenkezéshez való képest, az mint az dolognak módja mutatja az szerint kell arról különb különb-féle törvényt szabni."1
Werbőczi Tripartitumának a jogtudomány ("törvény tudás") szerepét napjainkig találóan kifejező soraival köszöntjük a HVG-ORAC Kiadó negyedévenként megjelenő, új szakmai folyóiratának, a Közjogi Szemlének Olvasójaként. A Hármaskönyvből származó csaknem fél évezredes idézet jeleníti meg lapunk küldetését.
Első lapszámunk megjelenése nem csak Werbőczi feltételezhető születésének (1458) 550. évfordulójához, hanem a magyar közjogtörténetben kiemelkedően jelentős szerepet játszó március hónaphoz is kapcsolódik. 1848/49 közjogi hagyománya forrást jelentett az 1989/90-ben zajlott jogállami fordulathoz és a közjog megújulásához. A rendszerváltozás óta eltelt közel húsz évben számos alkotmányos intézmény működésének tapasztalatai vetik fel a felülvizsgálat igényét, és a fejlődési trendek gyakorlat-orientált, ám tudományos igényű vizsgálatának szükségességét. Közjogunkban reformra, a közjogtudományban vitára van szükség. Úgy, mint Molnár Kálmán, Faluhelyi Ferenc, Eckhart Ferenc és Magyary Zoltán idejében, amikor a tudományos karriert értékelő "véleményesek jelentései" közkinccsé váltak, a tudomány és a szakma képviselői között pedig intenzív és termékeny párbeszéd folyt.
A Közjogi Szemle korszakunk követelményeihez igazodva ehhez a megújuló párbeszédhez kívánja biztosítani a nyilvánosságot.
Lapunk egyfelől általános periodika kíván lenni a közjog egy-egy területére koncentráló speciális szakfolyóiratok mellett. Másfelől integráló igénnyel lépünk fel, mivel korszakunkban a köz- és a magánjog határai nem élesek, a jogviszonyok vegyesek, a globalizációból és a tömegesedéből adódóan újszerű jogi válaszok szükségesek, új jogterületek sejlenek fel, s a specializációból adódóan ("mint az dolognak módja mutatja") jelentőségük egyre nő.
Törekvésünk az aktualitás és a prognosztizálás. Az aktualitás azt jelenti, hogy a res publicae körében felmerülő, tényleges, megoldásra váró problémákra fókuszálunk. A prognosztizálás pedig a felmerülő kérdések jövő-orientált megoldási lehetőségeinek feltárását fejezi ki. A lap foglalkozni kíván a társadalom széles körét érintő stratégiai jelentőségű kérdésekre adandó közjogi válaszokkal és a minőségi jogalkotás ("különb különb-féle törvényt szabni") kérdéseivel is.
Koncepciónk, hogy a lap a gyakorlat számára hasznosítható módon tudósítson az alkotmányosság és az önkormányzatiság komplex követelményeiről. A folyóirat célja, hogy a közjog tárgykörében született tudományos eredmények, és a gyakorlat által felvetett szükségletekre adott válaszok áramlását megteremtse. Prioritásunk a tehetséggondozás, vagyis az, hogy a lap fiatal szakembereknek is állandó publikációs lehetőséget biztosítson.
A lap a következő rovatokat kínálja Olvasóinak és leendő Szerzőinek. A Fókusz a legaktuálisabb közjogi problémát elemző tanulmányt közli, a Figyelő pedig az alkotmányjog, a közigazgatási jog és a nemzetközi közjog témaköréhez kapcsolódó írásokat, vitacikkeket tartalmaz. A Futurum fiatal szakemberek, kutatók tanulmányait várja. A Faktum rovatban a közjogi jogalkalmazást érintő döntések összefoglalói kapnak helyet. A Fórum pedig azt a célt szolgálja, hogy az Olvasókhoz eljussanak az aktuális eseményekkel kapcsolatos beszámolók, hírek, pályázati felhívások, sőt akár tudományos eredményeket értékelő opponenciák is.
Ajánljuk a folyóiratot mindazoknak, akik az államigazgatásban, az önkormányzati igazgatásban, az igazságszolgáltatás szerveinél, a jogalkotásban vagy a civilszférában napi kapcsolatba kerülnek a közjog aktuális problémáival, vagy "nem hivatásszerűen" érdeklődnek a hírek mögött húzódó lényeg, azaz a (bel- és világpolitikai) aktualitások, közügyek jogi hátterének megismerése ("Isteni és emberi dolgoknak értelme") iránt. ■
JEGYZETEK
1 Werbőczi István: Opus Tripartitum Juris Consuetudinarii Inclyti Regni Hungariae (Nemes Magyarország szokásjogának hármaskönyve) Lőcse, 1637. (Reprint: Budapest, 2005) Prologi Titulus IV. Az vitézlő igazságról és az törvény tudásról
Visszaugrás
