Járdán Tamás: Útmutató jogászoknak az elektronikus beadványokhoz (IJ, 2009/4. (33.), 173-174. o.)

Gál Judit-Vanczák József: E-cégeljárás a gyakorlatban

2008. július elseje kiemelt jelentőségű mérföldkő a cégadminisztrációban: ekkortól vált kötelezővé az elektronikus cégeljárás minden cégforma esetén. Ez a modernizációs lépés gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a társaságok alapításával és változásbejegyzésével kapcsolatos feladatokat. Számos publikáció, fórum és oktatás foglalkozott és foglalkozik e fontos változással. A jogi szabályozás részletes ismerete azonban önmagában nem elegendő az e-cégeljárással kapcsolatos feladatok elvégzéséhez, igen sok információs technológiai fogalom, hardvereszköz és szoftverrendszer ismerete vált ekkortól szükségessé. Ezt a két szakmaiságot - a jogit és az informatikait - kapcsolták össze a szerzők, Gál Judit és Vanczák József, a HVG-ORAC Kiadó gondozásában megjelent könyvükben.

A szerzőpáros kézikönyve "…a cégek bejegyzésének, változásbejegyzésének elektronikus eljárásával, illetve a cégek beszámolóinak letétbe és közzétételre történő benyújtásával foglalkozik. Segít a kapcsolódó fogalmak közti eligazodásban, az e-cégeljárás technikai feltételeinek megismerésében és átláthatóbb képet kíván adni az elektronikus cégeljárással kapcsolatos kötelezettségekről és a megoldandó feladatokról."

Gál Judit a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese, több cégjogi témájú szakkönyv társszerzője. Vanczák József a Microsec Kft. vezetője, amely 2005 óta fejleszti és üzemelteti az elektronikus cégeljárás rendszerét, így az e-cégeljárás szoftverkörnyezetének egyik legjelentősebb szakértője.

A kézikönyv két részre tagolódik. Az első rész a 2008 júliusától hatályossá váló jogi környezet rövid, lényegi kivonatát ismerteti, rámutat a szabályzás elmúlt években bekövetkezett fejlődésére, változásaira és néhány ponton a meglévő hiányosságaira.

A második, tartalmilag meghatározó rész, az e-cégeljáráshoz kapcsolódó fogalmak és értelmezések gyűjteményén túl a szoftverek felhasználói leírásának stílusát követve funkcióleírásokon keresztül lépésről-lépésre mutat be - képernyőképekkel és példákkal illusztrálva - több az e-cégeljáráshoz kapcsolódó szoftvert.

A közel húszoldalnyi cégjogi összefoglaló a cégeljárás 2008 júliusától hatályos új szabályait, a bekövetkezett változásokat és azok következményeit taglalja. A Ctv. 35. § (1) bekezdésének új szövege 2008. július 1. napján lépett hatályba. Eddig - a korábbi rendelkezések szerint - választható volt a kérelmek papír alapú vagy az elektronikus benyújtása. A módosítás alapján azonban "a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell … előterjeszteni", azaz a papír alapú előterjesztésre többé nincs lehetőség.

A jogalkotói azon szándéka ellenére, hogy a cégeljárások teljes egészében elektronikusak legyen, a szabályozás mégis tartalmaz kibúvót - mutat rá a szerzőpáros. A hiánypótlási dokumentációt például nem kötelező elektronikusan beadni, a cégbíróságok a papíron érkező hiánypótlást nem kötelesek digitalizálni, így bizonyos bejegyzési kérelmek jelentős mellékletei (például társasági szerződés) akár ki is kerülhetnek az elektronikus cégnyilvántartásból.

Az új szabályozás nem teszi teljes egészében elektronikussá a cégbíróságok hatáskörébe tartozó, cégekkel kapcsolatos eljárásokat. Az olyan iratbenyújtási és nyilatkozattételi kötelezettségek teljesítése, amelyek nem cégbejegyzésre vagy változásbejegyzésre irányulnak, továbbra is papíralapon történik, így a cégeknek nemcsak elektronikus, hanem valóságos aktái is kell, hogy legyenek, ahol a szükséges iratok lefűzhetők és nyilvánossá tehetők.

A fejezet kitér az elektronikus kézbesítés jogi alapjaira, majd a határidő változási és a határidő-számítási kérdésekre is. Összefoglalásra kerülnek a bejegyzési nyomtatvány-kérelem és a mellékletek aktualitásai. Ezután az elektronikus aláírás és az időbélyegzés alkalmazását szabályozó törvényi rendelkezések fejlődését mutatják be a szerzők. Az egyszerűsített bejegyzési és változásbejegyzési eljárást érintő változások elemzése után a jogorvoslati eljárás módosulásainak ismertetésével zárul a fejezet.

A mű második fejezete, mely a "Bejegyzési/változásbejegyzési kérelmek és a beszámoló benyújtásának elektronikus eljárása" címet viseli, a releváns jogi háttér felsorolása után betűrendben tartalmazza annak a több mint száz fogalomnak a meghatározását, illetve ahol szükséges, a magyarázatát, amelyek ismerete nélkülözhetetlen fontosságú az elektronikus cégeljárás egy-egy feladatának gördülékeny végrehajtásához.

E definíciós lista a könyv egyik leglényegesebb része, amely egyébként letölthető a www.eszigno.hu honlapról Az elektronikus aláírásról menüpontban a fogalmakra kattintva is.

A definíciók részletezését követően a három lényegi e-cégeljárási művelethez kapcsolódó, különböző szempontok szerint összegyűjtött követelmények találhatók, kezdve a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokhoz kapcsolódó követelményektől a beszámolók letétbe helyezésének és közzétételre történő benyújtásának követelményein át a céginformáció kéréséig. A könyv szerkezetét tekintve talán logikusabb és könnyebben érthető lett volna, ha az itt tárgyalt követelményeket a szerzők az első fejezet tartalmával egybeszerkesztik.

Az e-cégeljárásban való részvétel technikai feltételeinek ismertetése három részből áll:

- az alkalmas személyi számítógép és operációs rendszer,