A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek Országgyűlés munkájában való részvétele, országgyűlési képviselete - számbeli arányukat figyelembe véve - kizárólag a részükre nyújtott választójogi kedvezményekkel biztosítható.[1] Tekintettel erre, szakmai viták tárgyát képezi, hogy az egykamarás törvényhozásban a választási alapelvekben megfogalmazott követelményeket szem előtt tartva, hogyan valósítható meg a nemzetiségek Országgyűlés munkájában való részvétele, országgyűlési képviselete. A képviselet megvalósítása Magyarországon - akárcsak számos más közép- és kelet-európai országban - a választójogi szabályozás egyik központi kérdéseként jelenik meg.[2]
Hazánkban a nemzetiségek kedvezményes parlamenti képviseletének biztosítására a rendszerváltást követően számos javaslat készült,[3] azonban az Alaptörvény hatálybalépésével "a hangsúly jóval inkább az Országgyűlés munkájában való részvételre helyeződött".[4] A vonatkozó jogszabályi környezetet vizsgálva megállapítható, hogy ennek ellenére a jogalkotó a választási rendszerbe integráltan helyezte el a nemzetiségi közösségek érdekeit az Országgyűlésben megjelenő nemzetiségi szószólók, képviselők megválasztására irányadó szabályokat, amelyeknek hangsúlyos elemét képezik a nemzetiségi listaállításra vonatkozó szabályok.
A nemzetiségi közösség országgyűlési képviselők választásán való részvételének szükséges előfeltétele a nemzetiségi listaállítás, amely kizárólagos jelölőszervezetként az országos nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik.
A nemzetiségi listaállítás szabályait vizsgálva érdemes kiemelni, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) - e tanulmányban is elemzés alá vont - 117/A-117/B. §-ainak[5] 2021. június 26-ai hatálybalépése előtt az országos nemzetiségi önkormányzatoknak a nemzetiségi listaállítás során irányadó eljárására vonatkozó szabályokat sem az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (Vjt.), sem az Njtv. rendelkezései nem tartalmaztak.
Ezzel szemben az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának kezdeményezésére[6] az Njtv. korábban hivatkozott rendelkezési az országgyűlési képviselők választásán indított nemzetiségilista-állításának garanciális jelentőséggel bíró szabályait kívánják rendezni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az új szabályozás ellenére az Njtv. továbbra is meglehetősen diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz. Tekintettel erre, a nemzetiségi listán szereplő jelöltek kiválasztásának és a lista összeállításának eljárási szabályait valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatában állapíthatja meg. Ennek megfelelően, a nemzetiségi listaállításról szóló közgyűlési döntésre vonatkozó szabályok kizárólag e jogforrások együttes vizsgálata alapján határozhatóak meg.
Kiemelendő továbbá, hogy a garanciális és valamennyi országos nemzetiségi önkormányzatra irányadó, meglehetősen szűkszavú kógens rendelkezések meghatározása mellett az Njtv. lehetőséget teremt a nemzetiségi listaállításra vonatkozó törvényi szabályok megsértése esetén az országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állító közgyűlési döntésével szembeni bírósági jogorvoslatra.
E tanulmány aktualitását az adja, hogy az Njtv.-t kiegészítő, a nemzetiségi listaállításra vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazására első alkalommal az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán került sor. Figyelemmel erre, jelen tanulmányban e rendelkezések gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait az Alkotmánybíróság, a Kúria és a Fővárosi Törvényszék releváns joggyakorlatának felhasználásával kívánom vizsgálat alá vonni. Megítélésem szerint, ennek keretében fontos kitérni az országgyűlési képviselők 2022. április 3-án tartott általános választását megelőző nemzetiségi listaállítás jellemzőinek bemutatására is.
A Magyarországon élő nemzetiségek Országgyűlés munkájában való részvételére az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése teremt lehetőséget, e rendelkezés tartalmának részletes kifejtését sarkalatos törvényre bízza.
Az Alaptörvény szóhasználata többféle megoldási lehetőséget magában foglalhat.[7] Erre mutat rá, hogy jogalkotó a hivatkozott rendelkezés kibontása érdekében
- 75/76 -
megalkotott sarkalatos törvényekben szűk körben a nemzetiségi közösségek országgyűlési képviselete irányába mozdult el, a hangsúly azonban az Országgyűlés munkájában való részvételre helyeződött.
A választójogot és a választhatóság jogát az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése tartalmazza. E rendelkezés értelmében minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.
A nemzetiségi közösség országgyűlési választásokon való részvételének passzív választójogi oldalát vizsgálva elsődlegesen a nemzetiségi listaállítás szabályait meghatározó rendelkezések hívhatóak fel.
A Vjt. 7. §-a alapján országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. A nemzetiségi listaállítás jogát a Vjt. 9. § (1) bekezdése az országos nemzetiségi önkormányzatok kizárólagos feladat- és hatáskörébe utalja, számukra tartja fenn. A Vjt. szövegének nyelvtani értelmezéséből ugyanakkor egyértelműen kiolvasható az is,[8] hogy a nemzetiségilista-állításra az országos nemzetiségi önkormányzatnak lehetősége van, ugyanakkor a listaállítás nem kötelezettsége. Az országos nemzetiségi önkormányzatok jelölőszervezet minőségét, passzív választójogát emellett a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 3. § (1) bekezdés 3. pontja is megerősíti.
Az országos nemzetiségi önkormányzatnak a nemzetiségilista-állításról szóló döntése meghozatalának garanciális szabályait az Njtv. rendelkezései tartalmazzák.
Az Njtv. 117/A. § (1) bekezdése alapján az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése legkorábban az országgyűlési képviselők általános választását megelőző naptári év október 1-jén, legkésőbb az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követő húsz naptári napon belül, át nem ruházható hatáskörében határozatban dönt a nemzetiségi lista állításáról. Fontos egyúttal kiemelni, hogy a nemzetiségi listán szereplő jelöltek kiválasztásának és a lista összeállításának eljárási szabályait valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatában állapíthatja meg.[9] Tekintettel erre, a nemzetiségilista-állításról szóló döntésre vonatkozó szabályok kizárólag e jogforrások együttes vizsgálata alapján határozhatóak meg.
A nemzetségi listaállításról szóló közgyűlési döntésnek az Njtv.-ben megjelölt egyéb feltételeken túl az Njtv. 117/A. § (3) bekezdése értelmében tartalmaznia kell a) a jelöltek nevét és a listán elfoglalt helyük sorszámát, továbbá b) a jelöltek személyi azonosítóját. A listát állító országos nemzetiségi önkormányzat döntése az Njtv. 117/A. § (4) bekezdése szerint - a személyi azonosító kivételével - nyilvános, amelyet legkésőbb a döntést követő naptári napon írásba kell foglalni és - a személyi azonosító kivételével - az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A döntésről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a döntést követő harmadik naptári napig kell írásba foglalni és az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak megküldeni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
