Napjaink egyik sokat emlegetett kérdése az állami és a lokális kormányzatok közötti hangsúlyok és erőviszonyok átrendeződése. Azon beül is a közfeladatok és közszolgáltatások ellátásának, nyújtásának kérdése különös hangsúlyt kap, nemcsak tudományos körökben, hanem a politikai életben is. Ez a tendencia ugyanakkor nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is megfigyelhető. Különösen az ezredfordulótól, majd a gazdasági válság hatására élénkebben jelentkezett a közkiadások csökkentésének igénye, a helyi szinten nyújtott szolgáltatások költségvetési vonzatának felülvizsgálata, racionalizálása. E folyamat mellett, mondhatni jelenségeként a különböző, nem helyi költségvetésből finanszírozott, de helyi közösségi feladatot megvalósító szereplők újraértékelése is zajlik, gondolva itt például az egyházak vagy magánvállalatok szerepére. Így aligha értelmezhető pusztán állami vagy önkormányzati szinten a közszektor igazgatása. A megjelenő más szereplők együtteseként, az egyes igazgatási határokat átszelő kooperációs hálózat alakult ki, különböző megjelenési formákban. E viszonyok vizsgálata nem pusztán létezésük fennállása szempontjából fontos, hanem annak tartalma és igazgatási szempontjából is.
2013 őszén a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán tartott könyvbemutatón látott napvilágot a Horváth M. Tamás által szerkesztett "Jelenségek" című tanulmánykötet, amely e témához kíván tematikus tartalommal hozzájárulni. A kötet az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram által támogatott kutatás keretében valósult meg.
A kötet sok tekintetben a hazai szakirodalom hiányosságát igyekszik pótolni. A közigazgatás és szolgáltatásszervezés ilyen irányú megközelítésére, kutatására ritkán kerül sor, a kötet témája széles skáláját fedi le a tudományterületnek. A tanulmányok alapjául szolgáló kutatás több hazai jogi kar együttműködésével, gyakorlati szakemberek és egyetemi hallgatók bevonásával valósult meg, ezzel is növelve a könyv tudományos értékét, gazdagítva annak személetmódját.
Kétszázhetvennyolc oldalon tizenhárom tanulmány
- 71/72 -
olvasható, amelyek három nagyobb részbe tagozódnak, ugyanazt a kérdéskört vizsgálva. Ez a tartalmi megbontás nem töri meg a kötet egységét, épp ellenkezőleg, kiegészítik egymást a tanulmányok és az adott kérdéskör többirányú megközelítésének adnak helyet, így válik igazán koherenssé a kötet.
Az elméleti keretek meghatározása után három tematikus rész következik. Az első rész az erőforrás-problémák címet viseli, amely keretében a pénzügyi föderalizmus, az állami funkciók elméleti kérdéseinek gyakorlati megvilágítására kerül sor. Így különösen a köz- és magánberuházások, azaz a PPP-konstrukciók,2 a szociális igazgatási rendszer, az önkormányzati adósságrendezés és a különböző lokális társulási formációk hazai és nemzetközi tendenciái vizsgálatára kerül sor. Ezek a témák nagyon is aktuálisak, a napi politika és a tudományos kutatások meghatározó elemei. A második rész a globális hatások elnevezést viseli, utalva ezzel a világméretű tendenciákra és a sokszor kibontakozó reformhullámokra. Elemzés tárgyát képezi az önkormányzatok közfeladataik ellátása során kötött magánjogi szerződéseinek tapasztalatai nemzetközi összehasonlításban, a gazdaság élénkítéséhez kapcsolódó magánberuházások nemzetközi szabályozási (beruházásvédelmi) megoldásai, valamint a helyi közszolgáltatások egy speciális esete, a vízgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások hazai és nemzetközi tapasztalatai. A harmadik részben egy speciális szereplő, az egyházak által ellátott közfeladatok, így különösen a közoktatási tevékenység állami finanszírozásának tapasztalatai és általánosságban az egyházak számára nyújtott költségvetési támogatások rendszere kerül bemutatásra. Mindezt a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház példáján keresztül szemléltetve.
A tanulmányok olvasmányos és számtalan példával illusztrált jellege, valamint az elmélet és a gyakorlat megfelelő aránya mind a szakmai olvasóközönség, mind pedig az egyetemi oktatás igényeit kielégítik. Számos jogág, így különösen a közigazgatási jog, a pénzügyi jog, a nemzetközi jog, az Európa-jog, a környezetjog és a polgári jog egyes összefüggései találkoznak.
A kötet témája tehát az állami, magán- és közösségi szereplők földrajzi és közigazgatási határokat is átívelő kapcsolatrendszerére épül, a közfeladatok ellátása és nyújtása tekintetében. Röviden azt mondhatjuk, hogy a területi kormányzás kérdésköréről van szó. A feldolgozott témák jóllehet, hogy számos szakpolitikához kapcsolódnak, de egy közös vezérfonal mégis felfedezhető, amelyre felfűzhetőek az egyes elemek. Ez nem más, mint az állami és önkormányzati pénzügyi kapcsolatok rendszere, a közszolgáltatások finanszírozásának és ellátásának alternatív megoldásai. Ugyanis, ha e szempontból tekintünk a kötetre, megtalálhatjuk azt a mögöttes tartalmi pontot, amely valójában eredője a jelenségeknek. A közpénzek szűkössége, a közszolgáltatások mennyiségének növekvő igénye, az erőforrások optimális felhasználása mind arra késztetik az egyes szereplőket, hogy céljaik elérése végett kooperáljanak egymással. Ezt az általános közgazdaságtani jelenséget nem lehet a közigazgatás egységre szabott kereteihez igazítani, természeténél fogva túllép azon. A helyi szintre telepített feladatok és a közszolgáltatások ellátójának és igénybevevőinek köre meghaladja a már említett kereteket. A fogyasztó lakosok oldaláról ugyanis nem a közigazgatási hatáskör számít, hanem a közszolgáltatás elérhetősége, közelsége, minősége. Ennek szemléltetéseképpen a kötettől némiképp elrugaszkodva gondoljunk csak a felsőoktatás példájára. Az egyes egyetemek vonzáskörzetet hoznak létre maguk körül, hálózat alakul ki a hallgatók és városok között. Egy színvonalas felsőoktatási intézmény városi, megyei és országhatárokat is átívelve vonzza a hallgatókat, pólusként működik. Ennek megfelelően a finanszírozástól az együttműködési rendszereken át a közösségi közlekedésig számtalan módon kapcsolatrendszereket hoz létre. Természetesen ez a közigazgatási és jogi kereteket nem bontja le. Megmarad a közfeladat gazdája, felelőse, finanszírozója, azaz a feladat- és hatáskörök kevésbé rugalmasak a hálózatokhoz képest. De ugyanez a jelenség megfigyelhető az egészségügyben is, hogy csak a másik nagy közszolgáltatást említsem. Tehát nagyon is aktuális folyamatok vizsgálatáról van szó, amelyek láthatatlanul is a szemünk előtt zajlanak.
E keretek közé illeszkedik a városi kormányzás elmélete és irányzatai, amelyek a kötet első tanulmányában kerülnek áttekintésre, így a hálózatos kormányzás, a helyi gazdaságfejlesztés, a léptékelméletek és a corporate governance3 önkormányzati relációban történő értelmezése. Ezeknek az elméleti irányzatoknak a fontosságát az adja, hogy számos helyi jelenség magyarázatául szolgálnak, amelyek a jelenlegi változó világban más megvilágítást kapnak. Még akkor is, ha minden helyi kormányzáshoz köthető elmélet tekintetében léteznek érvek és ellenérvek. A kontinensen, különösen az Európai Unióban lelhetőek fel e hagyományok, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozási megoldások sokszor más logikát követnek.4
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
