Megrendelés
In Medias Res

Fizessen elő az In Medias Resre!

Előfizetés

Halász Csenge[1]: A sharenting személyiségi jogi kérdései (IMR, 2025/1., 166-175. o.)

https://doi.org/10.59851/imr.14.1.9

Rendkívül elterjedtté vált, hogy a szülők fényképeket, videófelvételeket tesznek közzé a gyermekükről a közösségimédia-oldalakon. Mikor válik a szülők gyermekükkel kapcsolatos közlési kényszere sharentinggé? Egyáltalán meghatározható-e, mit jelent pontosan ez a kifejezés? Ebben a tanulmányban a sharentinget a gyermekek személyiségi jogai szempontjából vizsgáljuk. A témakör bár számos, a családi jog területét is érintő hatással rendelkezik, azokkal a terjedelmi korlátok miatt csak a szükséges mértékben foglalkozunk. A jelenség elemzéséhez először a fogalmat vizsgáljuk, majd felvázoljuk a gyermekek személyiségi, különösen a magánélethez való jogának szabályozási keretrendszerét. E körben a klasszikusnak tekinthető személyiségi jogi kihívások mellett néhány adatvédelmi kérdéskört is érintünk. Végül bemutatjuk a vonatkozó külföldi joggyakorlatot és szabályozási modelleket, amelyek akár előképül is szolgálhatnak a jövőbeli hazai jogalkotás számára.

Kulcsszavak: sharenting, gyermek, magánélethez való jog, személyiségi jog, képmáshoz való jog

Personal rights issues of sharenting

It has become very common for parents to post photos and videos of their children on social media sites. When does the compulsion of parents to share their children become sharenting? Is it even possible to define what exactly this term means? In this paper, sharenting is examined from the perspective of children's privacy rights. Although the topic has a number of implications for the field of family law, it will be dealt with only to the extent necessary due to the limitations of the scope. In order to analyse the phenomenon, the concept is first examined and then the regulatory framework for children's rights to privacy, in particular their right to private life, is outlined. In this respect, some data protection issues will be addressed in addition to what can be considered as classical challenges in the field of privacy law. Finally, relevant foreign case law and regulatory models are presented, which may serve as a model for future domestic legislation.

Keywords: sharenting, children, right to privacy, personality rights, portrait rights

1. Bevezetés

"Megosztani", "posztolni", "kommentelni" - főként ezek a kifejezések írják le a közösségi oldalakat használók online tevékenységét, akik immár a materiális valóságtól elszakadva, különböző online felületeken nyilváníthatnak véleményt, tehetnek közzé szöveges vagy audiovizuális tartalmakat, és maguk is szinte felfoghatatlan mennyiségű, folyamatosan változó tartalmat ismerhetnek meg. A 2024-es statisztikák szerint a globális közösségi oldalak világszinten több

- 166/167 -

mint ötmilliárd felhasználóval rendelkeznek.[1] E platformok jelentősége társadalmi, gazdasági és jogi szempontból is egyértelmű, hatásuk a jog közel minden területén érezhető. A jelen tanulmányban a gyermekek személyiségi jogainak oltalmát tesszük vizsgálat tárgyává a sharenting szempontjából.

2. Sharenting - kísérlet egy új fogalom meghatározására

Egy tengerparton készült fotó, amelyen egy gyermek fürdőruhában látható, egy születésnapi fénykép, amelyen maszatos az arca, egy felvétel arról, hogy éppen abbahagyja a sírást. Egy influenszer videója, aki bevételszerzési céllal a gyermeke segítségével mutat be különböző gyermekjátékokat. Csupán néhány példa, amely reményeink szerint rávilágít az itt vizsgált problémakör jellegére, és arra a tényre, hogy a gyermekek rendkívül jelentős mértékben kitettek a szülők online tevékenységének. Egy 2022-ben készült kutatás szerint a képek megosztásához használt három legnépszerűbb közösségimédia-oldal a Facebook (54 százalék), az Instagram (16 százalék) és a Twitter (12 százalék) volt.[2] Egy 2023-as tanulmány szerint Európában a szülők fejenként évente átlagosan háromszáz fotót osztanak meg a gyermekükről a különféle internetes felületeken.[3]

A kiskorúak képmása és a róluk szóló személyes információk gyakori megosztásának számos oka lehet. Egyrészt a szülők számára a közösségi média használata és az online felületeken történő megosztás az önkifejezés egyik eszköze. A kutatások kimutatták, hogy az olyan megosztott tartalom, amelyben gyermek szerepel, növeli a többi felhasználó interakciójának a számát, vagyis erőteljes pozitív visszajelzésre számíthat az a szülő, aki a gyermekéről tesz közzé tartalmat. Az efféle tevékenység pozitív megerősítésként is funkcionálhat a tartalmat közzétevő szülő számára, hiszen pozitív visszajelzéseket kap gyermekének külsejére és egyéb tulajdonságaira vonatkozóan.[4] Tehát a gyermekekkel kapcsolatos online tartalommegosztás felfogható a szülők önkifejezési szabadságának gyakorlásaként is, amely kollízióban áll az érintett gyermek magánélethez való jogának érvényesülésével.

A pozitív visszajelzések megerősítő jellege miatt is rendszeressé válhat a gyermekekről szóló személyes információknak vagy a gyermekek képmásának szülők általi megosztása. Egy 2018-as írás szerint mire egy gyermek eléri a 13 évest kort,[5] mintegy 1300 bejegyzés kerül nyil-

- 167/168 -

vánosságra róla az interneten.[6] Friss kutatások azt is kimutatták, hogy a közösségi médiát használók 74 százaléka ismer olyan szülőt, aki túlzott mértékben osztja meg a gyermekéről készült felvételeket és egyéb személyes adatokat a közösségi platformokon.[7]

A kiskorúakról készült felvételek és személyes adatok nagy mennyiségű közzétételére először 2012-ben használta Steven Leckart az oversharenting szót a "túlzott megosztás" (overshare) és a "szülőség" (parenting) kifejezés összevonásával.[8] Maja Damkjær egy tanulmányában népszerű gyakorlatként írja le a sharentinget a szülők által a gyermekeikről szóló hírek és az őket ábrázoló fényképek megosztásaként,[9] míg Stacey Steinberg[10] olyan tevékenységként azonosítja, amelynek során a szülők a "családi körön" kívül tesznek közzé információkat a gyermekeikről. Ilyen lehet például egy blogbejegyzés a közösségi médiában, fotók, videók posztolása vagy azok továbbítása üzenetküldő alkalmazáson keresztül.[11] Alicia Blum-Ross és Sonia Livingstone 2017-ben megjelent tanulmánya a szülők önreprezentációjának egyik formájaként azonosítja a sharentinget.[12] Charlotte Kay szerint a sharenting felülete tipikusan a Facebook és az Instagram.[13] Egyetértve Anna Brosch 2018-as meghatározásával a sharentingre olyan jelenségként tekintünk, amelynek során a szülők vagy a hozzátartozók az érintett gyermekről nagy mennyiségű részletes információt közölnek a közösségi média felületein fényképek, videók vagy szöveges bejegyzések formájában, úgy, hogy ezekből a gyermek beazonosítható, és ez sérti a gyermek magánélethez való jogát.[14]

- 168/169 -

3. A gyermekek személyiségi jogi védelme

A magyar jogrendszernek is részét képező ENSZ Gyermekjogi Egyezménye[15] szerint "gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri" (1. cikk). A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a kiskorú fogalmát használja, és kimondja, hogy kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be, azonban a kiskorú házasságkötéssel nagykorúvá válhat (2:10. §). Kiskorú házasságkötésére a gyámhatóság engedélyével a 16. életév betöltését követően kerülhet sor [4:9. § (2) bekezdés]. A hatályos polgári jogi szabályozás a 14. életév betöltéséhez is jelentős jogkövetkezményeket fűz,[16] ugyanis az annál fiatalabb kiskorú még cselekvőképtelennek számít (2:13. §). A 14 évnél fiatalabb gyermekek önállóan tett jognyilatkozatát a Ptk. semmisnek tekinti, ami alól expressis verbis a csekély jelentőségű, a mindennapi életben előforduló ügyletek esetében ad felmentést, ha a nevükben törvényes képviselőjük jár el [2:14. § (1)-(2) bekezdés]. A 14 és 18 év közötti kiskorúak korlátozott cselekvőképességgel rendelkeznek (2:11. §). Főszabályként az általuk tett jognyilatkozatok érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges, ami alól meghatározott esetekben kivételt enged a Ptk.[17]

A személyiségi jogokat tekintve a Ptk. generális szabállyal, az emberi méltóság oltalmából levezetve rendezi a személyiség általános oltalmát, majd kiemel egyes nevesített jogokat is, végül a személyiségvédelem szankciórendszerét határozza meg (2:42-2:54. §). A személyiségi jogokról a Ptk. kimondja, hogy azokat minden jogalany személyesen érvényesítheti. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a személyiségi jogai védelmében önállóan is felléphet, a cselekvőképtelen kiskorú személyiségi jogainak védelmében a törvényes képviselője jogosult fellépni [2:54. § (2) bekezdés]. A sharentinggel kapcsolatban megjegyzendő - bár kissé életszerűtlennek tekinthető -, hogy ha a szülő és a gyermek között személyiségi jogi per folyik, akkor a szülő nem képviselheti a gyermekét az ügyben, mivel a Ptk. rendelkezése alapján nem járhat el olyan perben, amelyben ő maga, a házas- vagy élettársa, az egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél [4:163. § (1) bekezdés]. Ilyen esetben a gyermek érdekeit eseti gyám képviseli, akit a gyámhatóság rendel ki [4:163. § (2) bekezdés].

A magánélethez való jog a jogrendszer alapvető értékét jelenti - a hatályos Ptk. a nevesített személyiségi jogok körében a személyes szabadsággal és a magánlakás oltalmával egy pontban említi [2:43. § b) pont]. Ezzel a Ptk. első ízben szabályozza nevesített személyiségi jogként a magánélet védelméhez fűződő jogot, amely a személyiség általános oltalmát deklaráló szabály mellett szintén generális normának tekinthető. E két generálklauzula eltérő célokat szolgál, il-

- 169/170 -

letve az általános személyiségvédelmi normából levezethető a magánélethez való jogot oltalmazó szabály. Az emberi méltóságból fakadó általános klauzula célját a fentebb említett általános értékminőség oltalma jelenti, míg a magánélethez való jogot oltalmazó szabály a privát szféra védelmére hivatott.

A magánélethez való joggal kapcsolatban a Ptk. sem a jogosultság definícióját nem adja meg, sem a megsértésének jellegzetes eseteit nem sorolja fel, csupán általános szabályozással részesíti oltalomban a jogosultságot. A Ptk. nem tartalmaz olyan rendelkezést sem, amely kifejezetten a kiskorúak magánélethez való jogának oltalmát lenne hivatott biztosítani, az általános szabályok vonatkoznak e személyi körre is.

A vonatkozó hazai esetjog alapján az eljáró bíróságok a magánélethez való jog értelmezésekor annak lényegi elemét abban látják, hogy akarata ellenére mások ne hatolhassanak vagy tekinthessenek be az érintett magánszférája területére.[18] A magánszférába való beavatkozás akkor valósíthatja meg a személyiségi jog sérelmét, ha a beavatkozás önkényesnek, indokolatlannak és szükségtelennek tekinthető.[19] A bírói gyakorlat e kikristályosodott alapelve lényegében levezethető az Alkotmánybíróság által kialakított gyakorlatból, amely szintén az illetéktelenek általi behatolást, betekintést tartja a magánélethez való jogot sértő magatartások tipikus esetének.[20] A magánélethez való jogot a bírói gyakorlat olyan jogként azonosítja, amely biztosítja az egyén számára, hogy szabadon eldönthesse, mit tesz magával és a rá vonatkozó információkkal.[21] Ehelyütt fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ezeknek a bírói gyakorlat által kimunkált elveknek a kiskorúak magánélethez való joga oltalmával kapcsolatban is érvényesülniük kell, ugyanis minden gyermeket megillet a magánélethez való jog és szelvényjogai oltalma, akkor is, ha azok a szülői magatartásra visszavezethetően sérülnek.

Az esetjogi döntések sajátossága, hogy a magánélethez való jog jellemzően nem önállóan, hanem valamelyik másik nevesített személyiségi jog mellett kerül megállapításra, tehát egyfajta szubszidiárius, hézagkitöltő szereppel bír a többi személyiségi jog mellett.[22] Ezt támasztja alá az a 2016-os döntés, amelyben a Miskolci Törvényszék kimondta, hogy a magánélethez való jog elsősorban a magánlakás, a képmás, a hangfelvétel, a személyes adatok és a magánkommunikáció oltalmát foglalja magában.[23] Ez a kijelentés párhuzamba állítható a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (Mavétv.) vonatkozó szabályával, amely a magánélet oltalmához való jog égisze alá vonja a nevezett személyiségi jogokat, továbbá az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Alkotmánybíróság gyakorlatában is e szemlélet tükröződik vissza.[24] A sharenting során tipikusan a gyermekek képmáshoz való jogának sérelme valósul meg a közösségimédia-platformokon.

- 170/171 -

Tehát a gyermekek személyiségi jogait nem védik speciális szabályok a hatályos magyar polgári jogban, és a jogszabályi környezet a magánélethez való jog általános, minden személyre kiterjedő oltalmát határozza meg. Azonban a gyermekek jogainak érvényesülésében kiemelt szerepe van a felettük szülői felügyeletet vagy gyámságot gyakorló személy akaratának [Ptk. 4:146. § (1) bekezdés]. A Ptk. előírja továbbá a gyermek érdekének elsődlegességét, ami - a személyiségi jogi szabályok mellett- a sharenting jelenségének korlátját jelentheti (4:2. §).

4. Esetjogi döntések és szabályozási modellek - nemzetközi kitekintés

Habár hazánkban ez idáig nem, külföldi bíróságok gyakorlatában már több olyan eset is akadt, amelynek tárgyát a sharenting okozta jogsértés képezte. Például egy osztrák lány beperelte a szüleit őt ábrázoló, a Facebookra feltöltött kínos fotók miatt, amelyekről a tinédzser csak azután szerzett tudomást, hogy ő maga is regisztrált a közösségi oldalra. Elmondása szerint a szülei több mint ötszáz képet osztottak meg róla jogellenesen. A lány kérte a szüleit, hogy a töröljék a tartalmakat, ők azonban nem tettek eleget a kérésének.[25] Az ügyben eljáró bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szülők megsértették a gyermekük magánélethez való jogát, és kötelezte őket a jogsértő magatartás abbahagyására.

De nemcsak a szülők, hanem a nagyszülők és más hozzátartozók is elkövethetnek hasonló jogsértést. 2020-ban például egy holland nagyszülőt kötelezett a bíróság arra, hogy törölje az unokáiról a Facebookra és a Pinterestre általa feltöltött képeket. A keresetet a nagymama lánya nyújtotta be, hivatkozva a GDPR[26] vonatkozó rendelkezéseire, mert nem szerette volna, ha a gyermekei szerepelnek az interneten. Az anya a kereset benyújtását megelőzően többször kérte a nagyszülőt arra, hogy távolítsa el az unokákról feltöltött képeket, sőt több mint egy évig nem is beszélt vele az ebből adódó viták következtében. A bíróság az anya javára döntött, és napi 50 euró bírságot szabott ki mindaddig, amíg a jogsértés fennáll. Az ítélet azért is érdekes, mert a GDPR általánosságban nem alkalmazható a személyes célú adatfeldolgozásra, azonban a bíróság úgy találta, hogy a Facebookon történő közzététel már sokkal szélesebb körű közönség számára tette lehetővé a képek megismerését, így alkalmazható rá az adatvédelmi rendelet.[27]

Egy olaszországi jogesetben egy 16 éves fiatal indított peres eljárást az anyja ellen, aki az apjától való válást követően a gyermekéről készült fényképfelvételek megosztásában keresett vigaszt. A felvételek nagy számban történő megosztása komoly lelki problémákat okozott a tinédzsernek, aki ezért a lakóhelyétől minél távolabb lévő intézményben kívánta végezni felsőfokú tanulmányait annak érdekében, hogy elkerülje a róla szóló érzékeny információk megosztását.[28] A bíróság kötelezte az anyát a közzétett fényképek törlésére, a rendelkezés nem teljesítése esetére

- 171/172 -

pedig 10 ezer euró összegű bírságot helyezett kilátásba. E döntés alapját is a GDPR, mégpedig annak 17. cikke képezte, amely a törléshez, vagyis az elfeledtetéshez való jogot hivatott biztosítani. E jogot elsőként az Európai Unió Bírósága ismerte el, kifejezetten a keresőmotorok felületein található információk törlése érdekében.[29] Ez a jogosultság alkalmas lehet a szülők által megvalósított jogsértések utólagos orvoslására, azonban az érvényesülése szűk keretek közé szorított, és nem kifejezetten a gyermekek magánélethez való jogának oltalmára hivatott.

A szabályozási hiátust próbálta kitölteni a francia jogalkotás egy 2024-ben elfogadott törvénnyel, amely a francia büntető és polgári törvénykönyvet is módosította, kifejezetten a gyermekek képmáshoz való jogának erőteljes és szigorú oltalma érdekében.[30] A törvény értelmében a polgári törvénykönyv szabályanyaga rögzíti, hogy a szülők kötelezettsége közösen védeni a gyermekük képmáshoz és magánélethez való jogát. E jogok hatékony érvényesülése érdekében a szülőknek be kell vonniuk gyermeküket e jogai gyakorlásába az életkorának és az érettségi szintjének megfelelő mértékben (2. cikk). Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülők között nézeteltérés alakul ki a gyermek képmáshoz való jogának gyakorlásával kapcsolatban, akkor a bíróság eltilthatja a szülőt attól, hogy a másik szülő hozzájárulása nélkül közzétegye a gyermek képmását (3. cikk). A törvény 4. cikke értelmében ha a szülők által közzétett képmás súlyosan sérti a gyermek emberi méltóságát vagy az egészséges erkölcsi fejlődéshez való jogát, akkor e jogok gyakorlása akár állami gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményre is átruházható. Ez a rendelkezés erőteljesen érinti a szülők gyermekük feletti felügyeleti jogainak gyakorlását. A törvény elfogadásában részt vevő egyik francia képviselő is hasonlóképpen fogalmazta meg az elfogadott módosítások célját: biztosítani a kiskorúakat arról, hogy a szüleik nem rendelkeznek felettük abszolút joggal.[31]

Francia mintára Olaszországban is a gyermekek jogait erőteljesen védő szabályozási javaslatot fogalmaztak meg.[32] Az Europa Verde és a Sinistra Italiana koalíciója által benyújtott, három cikkből álló törvénytervezet nem tiltja meg a szülőknek, hogy megosszák gyermekeik képeit az interneten, hanem a kockázatok mérséklését célozza. Az 1. cikk értelmében a szülőknek hivatalosan nyilatkozniuk kell az olasz hírközlési hatóságnak (AGCOM) gyermekeik képének online felhasználásáról. Ha ezekből a tevékenységekből közvetlen haszon származik, a szülőknek át kell utalniuk a pénzt a gyermek nevén vezetett bankszámlára, amelyhez a gyermek 18. életévének betöltése után hozzáférhet.[33] A törvénytervezet elismertetné a törléshez való jogot is, amely minden 14. életévét betöltött személyt is megilletne a róla a közösségi médiában közzétett tartalom vonatkozásában.[34]

A francia és az olasz szabályozási modell a korábbiaknál szűkebb keretek közé kívánja szorítani a szülők gyermekükkel kapcsolatos online tevékenységét. A gyermek törvényes felügyeletével

- 172/173 -

rendelkező szülő felügyeleti joga is korlátozható, ha ő maga sérti meg a gyermek magánélethez való jogát. A francia törvény és az olasz javaslat arra a társadalmi igényre is reflektál, hogy a gyermekek jogainak védelme az online térben kiemelt jelentőséggel bír, még akkor is, ha a jogsértés elkövetője az érintett gyermek szülője. Szupranacionális szinten jelenleg nincs olyan szabályozás, amely kifejezetten a sharenting tilalmát mondaná ki, azonban az Európai Unió gyermekjogi tervének egyik fontos alappillérét jelenti a gyermekek jogainak oltalma az online térben.[35]

Véleményünk szerint a gyermekek személyiségi jogainak oltalma szempontjából - a jelenségre reflektáló jogi szabályozás mellett - kiemelt jelentősége van az edukációnak. Ez egyrészt irányulhat a gyermekekre, másrészt a szülőkre és a pedagógusokra. Az egyes állami szervek által kifejtett edukatív és konzultatív tevékenységek segíthetik a sharenting visszaszorítását, például tájékoztató anyagok kibocsátásával, amelyek felhívják a szülők figyelmét a veszélyekre.

Hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egyik kiemelt programja a kiskorúak jogvédelmének az elősegítése az online térben. Ennek megvalósítása érdekében jött létre a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal 2014. március 1-jén.[36] A 21 tagból álló kerekasztal feladata az, hogy ajánlásokat és állásfoglalásokat dolgozzon ki, ezzel segítve az NMHH elnökének munkáját. A testület célja olyan dokumentumok kibocsátása, amelyek növelik a gyermekbarát internethasználatot és elősegítik a gyermekek és a szüleik tudatos internethasználatát. A szakmai testületben az állami szervek képviselői mellett civil szervezetek munkatársai és a médiában tevékenykedő szakemberek is helyet kaptak.[37] Az NMHH médiatudatosság-növelő tevékenysége körében szintén említést érdemel, hogy számos ismeretterjesztő dokumentumot tesz hozzáférhetővé a weboldalán, amelyek tájékoztatást nyújtanak gyermekeknek, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt.[38]

Az állami jogvédelem körében 2017-ben indult el a Digitális Jólét Program 2.0, amely a lakosság internethasználatának és internettudatosságának növelését tűzte ki egyik legfőbb céljaként. A program 2023. március 31-én megszűnt, de égisze alatt 2016-ban jogszabályi keretet öltött Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája, amely jelenleg is hatályban van.[39] A kormányhatározat rögzíti, hogy a kormány elkötelezett a digitális gyermekvédelem mellett, amelyet többek között szűrőszoftverek fejlesztésével és a lakosság széles körű tájékoztatásával kíván támogatni.

Ezenkívül említést érdemel a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány is, amely civil szervezetként végzi tevékenységét 2015 óta, számos alprogramot működtetve. Ezek közül két projekt emelhető ki: a "Gyermekbarát média és reklám" és a "Digitális szülő" program. Ez utóbbi keretében a szülők médiatudatosságának növelése a fő cél, elősegítve a szülők jogkövető magatartását és visszaszorítva a sharentinget.[40]

- 173/174 -

5. Következtetések

Magyarországon számos jogszabály oltalmazza a gyermekek jogait. A jogalkotó a gyermek fogalmát az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez igazítja, azonban az egyes ágazati szabályok - az életkori sajátosságokat is figyelembe véve - differenciálnak a gyermekek jogai között. A gyermekek jogai az online világban is sérülhetnek, akár a szülők vagy a közeli hozzátartozók online tevékenységével is. A sharentinghez egyértelműen kapcsolódnak családjogi kérdések is, különösen a szülők felügyeleti jogának gyakorlását illetően. A gyermekek fotóinak és a róluk szóló információknak a rendszeres nyilvánosság elé tárása aligha minősül a gyermek érdekét szolgáló magatartásnak. A francia jogalkotó e tekintetben rendkívül szigorú szabályozás mellett döntött: ha a szülők megsértik a gyermek képmáshoz és magánélethez való jogát, akár a szülői felügyeleti joguk is korlátozható.

A terület személyiségi jogi aspektusait vizsgálva megállapítható, hogy a gyermekek személyiségi jogai Magyarországon az általános polgári jogi szabályok szerint részesülnek védelemben. A francia szabályozási alapján megfontolandó ennek megváltoztatása: a Ptk. személyiségi rendelkezései közé beiktatható lenne a gyermekek képmásának a szülők vagy más hozzátartozók általi, a közösségi médiában történő közzétételét tiltó vagy korlátozó szabály. A cselekvőképtelen kiskorú helyett minden jognyilatkozatot a szülője tehet meg, így e személyi kör vonatkozásában garantálni kellene, hogy a szülő ezen "abszolút" joga nem vezethet a kiskorú jogos érdekeinek sérelméhez.

A Ptk. 2:54. § (2) bekezdése alapján a cselekvőképtelen gyermekek személyiségi jogainak a védelmében a törvényes képviselő léphet fel, azonban e jog nem korlátlan. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. E rendelkezésből levezethető, hogy a szülők csak olyan felvételek közzétételére jogosultak a gyermekükről, amelyek nem veszélyeztetik annak testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. Amikor a szülők a közösségi médiában osztanak meg tartalmat a gyermekükről, fokozott körültekintéssel és a gyermek érdekeit figyelembe véve kellene eljárniuk. Érdemes lenne törvénybe iktatni, hogy a szülők, a korának megfelelően, kötelesek kikérni a gyermek véleményét a róla szóló információk közösségi médiában történő megosztásáról, vagyis a szülők csak a gyermek együttműködése esetén és engedélyével oszthatnak meg róla szóló tartalmat a közösségi oldalakon. Nyilvánvalóan a legkisebbek még nem képesek ez ügyben véleményt nyilvánítani, így akár korhatárt is lehetne rögzíteni, amely alatt a gyermekekről nem tehetnének közzé tartalmat a szülők jogszerűen. Ezáltal elkerülhetővé válna például az olyan felvételek közzététele, amelyek a legfiatalabb gyermekeket kiszolgáltatott helyzetben vagy hiányos öltözetben ábrázolják.

Másik megoldásként a törléshez való jog kiterjesztett értelmezése jöhetne szóba. Ez azt jelenti, hogy a GDPR 17. cikkének felhívásával a gyermek közvetlenül kérhetné a szülőtől vagy a hozzátartozótól a róla a közösségi médiában közzétett tartalom törlését. Azonban erre a legfiatalabb gyermekeknek nem lenne módjuk, mert a hatályos szabályok alapján csak a 14. életévüket betöltöttek élhetnének ezzel a lehetőséggel.

Nézetünk szerint a sharentinggel szembeni szigorúbb jogi szabályozást alátámasztaná a jelenség megítélése: az elmúlt években számos jogi, pszichológiai és szociológiai tanulmány hívta fel a figyelmet a gyermekek kiszolgáltatottságára a közösségimédia-felületeken. Alapvető társadalmi igényként fogalmazható meg a legfiatalabbak és legvédtelenebbek oltalma, még akkor is, ha jogaik nem a materiális valóságban, hanem az online térben sérülnek a saját szüleik vagy hozzátartozóik magatartása miatt.

- 174/175 -

Irodalomjegyzék

Barzó, Tímea: Hungary: The Content of the Right to Parental Responsibility. In Paweł Sobczyk (szerk.): Content of the Right to Parental Responsibility. Experiences - Analyses - Postulates. Miskolc-Budapest, Central European Academy, 2022.

https://doi.org/10.54237/profnet.2022.pscrpr_5

Blum-Ross, Alicia - Livingstone, Sonia: Sharenting: Parent Blogging and the Boundaries of the Digital Self. 15(2) Popular Communication (2017) 110-125.

https://doi.org/10.1080/15405702.2016.1223300

Brosch, Anne: Sharenting - Why Do Parents Violate Their Children's Privacy? 54(4) The New Educational Review (2018) 75-85.

https://doi.org/10.15804/tner.2018.54.4.06

Conti, Maria G. et al.: Sharenting: Characteristics and Awareness of Parents Publishing Sensitive Content of Their Children on Online Platforms. 50 Italian Journal of Pediatrics 135 (2024).

https://doi.org/10.1186/s13052-024-01704-y

Damkjœr, Maja S.: Sharenting = Good Parenting? Four Parental Approaches to Sharenting on Facebook. In Giovanna Mascheroni - Cristina Ponte- Ana Jorge (szerk.): Digital Parenting: The Challenges for Families in the Digital Age. Gothenburg, Nordicom, 2018, 209-218.

Evellei Evelin Molli - Tamás Bianka: A gyermek és a szülő között feszülő alapjogi konfliktus a képmegosztás tükrében. Infokommunikáció és Jog, 2017/különszám, 3-8.

Kriston, Edit: The Regulation Background of "Sharenting" in Hungary. (13)2 Acta Juridica et Politica (2023) 59-65.

Latipah, Eva et al.: Elaborating Motive and Psychological Impact of Sharenting in Millennial Parents. 8(10) Universal Journal of Educational Research (2020) 4807-4817. https://doi.org/10.13189/ujer.2020.081052

Ouvrein, Gaëlle - Verswijvel, Karen: Sharenting: Parental Adoration or Public Humiliation? A Focus Group Study on Adolescents' Experiences with Sharenting Against the Background of Their Own Impression Management. 99 Children and Youth Services Review (2019) 319-327.

https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2019.02.011

Steinberg, Stacey: Sharenting: Children's Privacy in the Age of Social Media. 66 Emory Law Journal (2017) 839-884.

Steinberg, Stacey: Children Seen but Not Heard. 66 Arizona Law Review (2024) 147-190.

Vinney, Cynthia: The Impact of 'Sharenting': How Much Info Is Too Much? Verywell Mind, 2022. október 31., https://bit.ly/3IBaaTH.

Williams-Ceci, Sterling et al.: Combating Sharenting: Interventions to Alter Parents' Attitudes Toward Posting about their Children Online. 125 Computers in Human Behavior (2021).

https://doi.org/10.1016/j.chb.2021.106939

JEGYZETEK

[1] Number of Internet and Social Media Users Worldwide as of April 2024. Statista, https://bit.ly/41YkY7y.

[2] Uo.

[3] Maria G. Conti et al.: Sharenting: Characteristics and Awareness of Parents Publishing Sensitive Content of Their Children on Online Platforms. 50 Italian Journal of Pediatrics 135 (2024), https://doi.org/10.1186/s13052-024-01704-y.

[4] A jelenség pszichológiai kérdéseinek vizsgálatához lásd Gaëlle Ouvrein - Karen Verswijvel: Sharenting: Parental Adoration or Public Humiliation? A Focus Group Study on Adolescents' Experiences with Sharenting Against the Background of Their Own Impression Management. 99 Children and Youth Services Review (2019), https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2019.02.011, 319-327.; Eva Latipah et al.: Elaborating Motive and Psychological Impact of Sharenting in Millennial Parents. 8(10) Universal Journal of Educational Research (2020), https://doi.org/10.13189/ujer.2020.081052, 4807-4817.

[5] A jelenleg piacvezetőnek tekinthető Facebook felhasználási feltételei szerint a 13. életév betöltését követően van lehetőség a platformjára regisztrálni, https://bit.ly/41OmokU.

[6] Warning: The Children's Footprint Beginning Before Birth. New York Post, 2018. november 8., https://bit.ly/4bOhBUV.

[7] Cynthia Vinney: The Impact of 'Sharenting': How Much Info Is Too Much? Verywell Mind, 2022. október 31., https://bit.ly/3IBaaTH. Lásd továbbá Sterling Williams-Ceci et al.: Combating Sharenting: Interventions to Alter Parents' Attitudes Toward Posting about their Children Online. 125 Computers in Human Behavior (2021), https://doi.org/10.1016/j.chb.2021.106939.

[8] The Facebook-Free Baby: Are You a Mom or Dad Who's Guilty of "Oversharenting"? The Cure May Be to Not Share at All. The Wall Street Journal, 2012. május 12., https://bit.ly/4iU0e7N.

[9] Maja S. Damkjær: Sharenting = Good Parenting? Four Parental Approaches to Sharenting on Facebook. In Giovanna Mascheroni - Cristina Ponte- Ana Jorge (szerk.): Digital Parenting: The Challenges for Families in the Digital Age. Gothenburg, Nordicom, 2018, 209-218.

[10] Lásd hozzá Stacey Steinberg: Sharenting: Children's Privacy in the Age of Social Media. 66 Emory Law Journal (2017) 839-884.; Stacey Steinberg: Children Seen but Not Heard. 66 Arizona Law Review (2024) 147-190.

[11] What You Need to Know About "Sharenting": Expert Tips on Protecting Your Child's Privacy in the Digital Age. UNICEF, https://bit.ly/4iWH8xW.

[12] Alicia Blum-Ross - Sonia Livingstone: Sharenting: Parent Blogging and the Boundaries of the Digital Self. 15(2) Popular Communication (2017), https://doi.org/10.1080/15405702.2016.1223300, 110-125.

[13] Sharenting - Should You Post Pictures of your Children on Social Media? Weightmans, 2024. március 14., https://bit.ly/4iSr8Nh.

[14] Anne Brosch: Sharenting - Why Do Parents Violate Their Children's Privacy? 54(4) The New Educational Review (2018), https://doi.org/10.15804/tner.2018.54.4.06, 75-85.

[15] A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény, kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény.

[16] A szabályozási kérdésekről lásd bővebben Edit Kriston: The Regulation Background of "Sharenting" in Hungary. (13)2 Acta Juridica et Politica (2023) 59-65.; Evellei Evelin Molli - Tamás Bianka: A gyermek és a szülő között feszülő alapjogi konfliktus a képmegosztás tükrében. Infokommunikáció és Jog, 2017/különszám, 3-8.; Tímea Barzó: Hungary: The Content of the Right to Parental Responsibility. In Paweł Sobczyk (szerk.): Content of the Right to Parental Responsibility. Experiences - Analyses - Postulates. Miskolc-Budapest, Central European Academy, 2022, https://doi.org/10.54237/profnet.2022.pscrpr_5.

[17] Lásd ehhez Ptk. 2:12. § (2) bekezdés.

[18] Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság P.20.028/2008/13.; Szegedi Ítélőtábla Pf.20.016/2020/10.

[19] Lásd ehhez uo.

[20] 15/1991. (IV. 13.) AB határozat; 1234/B/1995. AB határozat; 67/1997. (XII. 29.) AB határozat; 1970/B/1997. AB határozat.

[21] Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.429/2010/3.

[22] Lásd például Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság P.20.028/2008/13.

[23] Miskolci Törvényszék P.21.239/2016/100.

[24] Lásd Mavétv. 8. § (1) bekezdés. Az EJEB gyakorlatából kiemelést érdemel pl. Von Hannover v. Germany, no. 59320/00, 2004. június 4-i ítélet; Karhuvaara and Iltaleht v. Finland, no. 53678/00, 2005. február 16-i ítélet; Halford v. the United Kingdom, no. 20605/92, 1997. június 25-i ítélet.

[25] The 'sharenting' conundrum and your child's privacy. Deseret News, 2016. szeptember 21., https://bit.ly/4ixp8KL.

[26] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, GDPR).

[27] A Grandma in Holland has Been Ordered to Remove Pictures of Her Grandchildren from Facebook under a Data Protection Law. Business Insider, 2020. május 22., https://bit.ly/4bZHMZ8.

[28] Mum Faces €10,000 Fine if She Shares Pictures of Her Son on Facebook. Euronews, 2018. január 9., https://bit.ly/4hB1A6k.

[29] Lásd 5/2019 iránymutatás az elfeledtetéshez való jog kritériumairól az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá eső, keresőmotorokkal kapcsolatos ügyekben, https://bit.ly/41QGbjE.

[30] Loi n° 2024-120 du 19 février 2024 visant à garantir le respect du droit à l'image des enfants.

[31] French Parents Could be Banned from Sharing Photos of Their Children on Social Media under New Privacy Laws. Mail Online, 2023. március 20., https://bit.ly/4iWNNbq.

[32] Uo.

[33] Italy Considers Law Against Sharenting to Protect Children's Privacy. TechRadar, 2024. április 5., https://bit.ly/4lbnNen.

[34] Uo.

[35] Az Európai Unió gyermekjogi terve, https://bit.ly/4bZ360T.

[36] A jogszabályi alapot az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2013. évi módosítása teremtette meg.

[37] A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal feladata, NMHH, https://bit.ly/41VrxHY.

[38] Lásd például Információk fogyasztóknak. Technológia és tartalom. NMHH, https://bit.ly/4bZLDW6.

[39] Lásd 1488/2016. (IX. 2.) Korm. határozat a Gyermekek Számára Biztonságos Internetszolgáltatás megteremtéséről, a tudatos és értékteremtő internethasználatról és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájáról.

[40] Digitális szülő. Hintalovon Alapítvány, https://bit.ly/4bZ0pMM.

Lábjegyzetek:

[1] A szerző tanársegéd, Miskolci Egyetem.

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére