Egy tudományos konferencia hatásossága azon is lemérhető, hogy a résztvevőben milyen asszociációk, ellenkezést vagy egyetértést inspiráló gondolatok és kérdések fogalmazódnak meg. Például arról, hogy a jogi szaknyelv milyen mértékben függ az anyanyelvi beszélők köznyelvének változásaitól, és mennyiben kell igazodniuk az adott ország jogrendszeréhez. Azaz ha a diaszpóra nyelvfejlődése eltér az anyaországitól, úgy a jogi szaknyelve sem lesz azonos az anyaországi jogászi szóhasználattal, több diaszpóra esetében pedig az egységesítés helyett a tartalmi ekvivalensek megtalálása lehet a cél. Elsőként tehát a szakmai előadásokról számolok be, majd összegzem, hogy minderről milyen következtetésekre jutottam.
A Károli Gáspár Református Egyetem Lőrincz Lajos Kutatóműhelye 2022. december 1-én online formában tartott tudományos ülést A határon túli magyar jogi-igazgatási nyelv állapota címmel. Magyarországi és Kárpát-medencei magyar anyanyelvű nyelvészek és jogászok adtak képet a terminológiai munkálatok összehangolása és egységesítése felé vezető úton a romániai (erdélyi), a szlovákiai (felvidéki) és a szerbiai (vajdasági) magyar jogi nyelv jelenlegi helyzetéről. Az első blokkban, ahol a moderátor Fóris Ágota egyetemi tanár (KRE, TERMIK) volt, nyelvészek-terminológusok tárták fel a helyzetképet, a másodikban pedig Rixer Ádám egyetemi tanár (KRE, Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely) moderálásával jogászok-terminológusok. Áttekintést nyújtottak a közelmúlt szakmai eseményeiről, a magyar anyanyelvű beszélők jogi-igazgatási nyelvére irányuló vizsgálatokról, lexikológiai, terminológiai tevékenységükről, a magyar-magyar szaknyelvi eltérésekről, az országhatárokon átívelő harmonizáció megteremtését nehezítő nyelvi hiányokról, fordítómunkájuk, terminológiaalkotásuk módszereiről és az oktatást is érintő helyzetképről, azaz főbb problémáikról, szükségleteikről és eredményeikről. A megszólalók a magyar nyelv státuszának valamennyi nyelvhasználati színtéren való megőrzése, megerősítése, valamint a korpusztervezés érdekében végzett tevékenységük, műhelymunkájuk bemutatásával a nyelvi tervezési, nyelvstratégiai lépések, tevékenységek szükségességét, az összehangolt terminológiastratégia megvalósításának fontosságát szemléltették.
Rixer Ádám egyetemi tanár, a kutatóműhely vezetője köszöntőjében felidézte, hogy korábban A magyar nyelv és a magyar jogi műnyelv megújulása címmel rendezett konferenciájukon (2013. december 5-én) jogászok, nyelvészek, terminológusok a jogi-közigazgatási szaknyelv újításának szükségességéről kezdték meg a közös gondolkodást. Az elmúlt időszakban számos változás hatása indokolja ismét a témával kapcsolatos helyzet közös számbavételét a további lépések tervezéséhez, az együttműködéshez. A magyar nyelv ügye nem elszigetelt szakterminológiák magánügye, és bizonyára nem is csak nyelvészeti kérdés. A magyar jogi műnyelv alakulására irányuló kérdéseket jóval tágabb kontextusban szükséges vizsgálni. A lexikográfiai, terminológiai kutatások eredményei - a bővülő szakszótárakon és adatbázisokon túl - azt mutatják, hogy a demográfiai adatok, valamint a magyarországi jogtudomány, jogalkotás változásainak hatására a magyar nyelvhasználat gyakorlatának szükségleteit ma már kiterjesztve vizsgálják a Kárpát-medencében, és a közigazgatási, az egészségügyi, az oktatási szakterület is a szélesedő vizsgálat tárgyává válik.
Benő Attila egyetemi tanár (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék) Az erdélyi magyar szaknyelvek helyzete a kétnyelvűség és a kisebbségi helyzet kontextusában. Nyelvtervezési feladatok című előadásában utalt arra, hogy egy évvel ezelőtt a romániai helyzetet a kolozsvári szaknyelvi konferencián bemutatták, erről beszámoló jelent meg a Magyar Jogi Nyelv korábbi számában (Benő L. 2021). Fontos szempontként emelte ki a téma szociolingvisztikai megközelítését, és utalt arra, hogy a közelmúltban az empirikus kutatási folyamatok eredményeit összegző alábbi közleményeik jelentek meg:
• Péntek János és Benő Attila A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című könyve, amely az 1998-ban indult A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén sorozat VI. kötete Kontra Miklós szerkesztésében (Péntek-Benő 2020).
• Kapcsolódó tematikájú doktori értekezése átdolgozásával Katona Hajnal Tünde monográfiája Nyelvi attitűd és jogismeret erdélyi magyar közösségekben. Szociolingvisztikai vizsgálat címmel (Katona 2016).
• A román és a magyar jogi terminológia helyzete Romániában - szaknyelvi problémák és terminológiater-
- 29/30 -
vezési feladatok címmel Benő Attila, Kokoly Zsolt és Benő Loránd tanulmánya a Terminológiastratégia a szomszédos országok nyelvén címmel, az országtanulmányokat tartalmazó kötetben (Tamás-Szoták 2021).
Előadásában a nyelvtervezési feladatok szükségességéhez Benő Attila a hangsúlyt a beszélőkre, a beszélők helyzetére, a nyelveknek, nyelvváltozatoknak való "kitettségére", a beszélő nyelvi repertoárjára irányította, bemutatva a nyelvi hiány, a bizonytalanság jellemző példáit. Kétnyelvűségi helyzetben az anyanyelv használati köre nem teljes, az anyanyelv bizonyos funkcióit átveszi az államnyelv, így a nyelvi hiány, a nyelvi bizonytalanság erőteljesebben érvényesül. A szaknyelvi két- vagy többnyelvűség aszimmetrikus, ami azt jelenti, hogy a szakemberek rendszerint csak egyik vagy másik nyelven tudják használni a szaknyelvet. Minthogy a felsőfokú képzésben részesülők többsége románul végezte tanulmányait, a szaknyelvek használatában jellemzően a román nyelvi dominancia érvényesül a magyar szaknyelvi kompetenciával szemben. Egy másik jellemző mozgási irány az, hogy a szaknyelvi elemek egy része közismertté válik, és közhasználatba kerül. A köznyelvbe került terminusok jelentésbeli egyszerűsítéshez vezetnek, a felszínes szakismeret elhomályosítja a fogalom szerkezetét. Az előadó rámutatott arra, hogy az erdélyi magyar munkavállalók 55%-a is használja a román nyelvet. A kódváltás egyik következménye, hogy a munkahelyi nyelv elemei megjelennek a társalgás nyelvében is, különösen szórványhelyzetben.
A beszélők nyelvi repertoárja közvetlenül összefügg a közigazgatási intézményi gyakorlatban alkalmazott irattípusok nyelvével, amelyeknek kevesebb mint a fele magyar nyelvű. A magyar nyelvű jogi szaknyelvhasználat problémái Erdélyben "nagymértékben közösek más szaknyelvek gondjaival: a magyar nyelvű felsőfokú szakképzés korlátozott volta, magyar tudományos intézetek hiánya, a magyar nyelv szórványos jelenléte a szakmában - ebben az esetben az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban." (Benő A.-Kokoly-Benő L. 2021: 124). Kiemeljük azt a megállapítását, hogy a jogi terminológia fejlesztése nemcsak a jogi szaknyelvet érinti, hiszen a nyelvhasználatban több regiszterre és stílusváltozatra van hatással (vö. Sárosi-Márdirosz 2016: 64-67) a jogi terminológia az alábbiak szerint:
• A közigazgatásban, a hivatalos, intézményes kommunikációban való megjelenése feltételezi az adott terminológia kidolgozottságát és ismeretét. Idetartozik a hivatalos fordítások és terminológiai megfeleltetések kérdése is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
