Megrendelés
Magyar Jogi Nyelv

Fizessen elő a Magyar Jogi Nyelvre!

Előfizetés

Benő Loránd[1]: A romániai magyar jogi terminológia revitalizációja (MJNY, 2021/2., 40-41. o.)

Beszámoló a kolozsvári szaknyelvi konferenciáról

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat keretében 2021. november 18-án online formában került megrendezésre A romániai magyar jogi terminológia revitalizációja című interdiszciplináris konferencia. Az esemény szervezője az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztálya, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézete és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet volt. A konferenciát Kokoly Zsolt egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE, Jogtudományi Intézet) moderálta.[1]

A rendezvény nyitóelőadását Benő Attila egyetemi tanár (BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvi és Általános Nyelvészeti Tanszék; Szabó T. Attila Nyelvi Intézet) tartotta A nyelv- és államspecifikus terminusok megfeleltetése címmel. Előadásában először ismertette a nyelvi tervezés módjait (státustervezés, korpusztervezés és oktatástervezés), kimutatva, hogy a tudatos terminológiamenedzselés szerves részét képezi az anyanyelvhasználati jognak. Ezt követően bemutatta a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkásságának a jelentőségét a magyar nyelvű jogi és közigazgatási terminológia fordításában és egységesítésében, konkrét példákkal szemléltetve, hogy milyen fordítási problémákkal szembesülnek a fordítók vagy a sajtó munkatársai a gyakorlatban. Az előadó jelezte, hogy kétnyelvű szakszótárak és terminológiai szójegyzékek készültek konkrét közigazgatási nyelvhasználati problémák megoldására.[2] A jogi terminusok megfeleltetése különösen az elvont fogalmak megnevezései, illetve az intézmény- és tisztségnevek fordításánál jelentenek gondot, ilyenkor sokszor funkcionális megfeleltetéssel, körülírással vagy átfogalmazással, esetleg új kifejezés létrehozásával kell a fordítóknak próbálkozniuk.

Veress Emőd egyetemi tanár (Sapientia EMTE Jogtudományi Intézet; Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet) A romániai magyar magánjogi terminológiáról: helyzetjelentés címmel ismertette az erdélyi magánjogi szaknyelv fejlődését a magyar nyelvű jogi oktatás megszűnésétől napjainkig. Előadásában bemutatta, hogy a Bolyai Tudományegyetem felszámolása után a magánjogi terminológia háttérbe szorult, romlásnak indult, és a magyar ajkú jogászok soraiban is általánossá vált a szaknyelvi kifejezések román megfelelőinek a használata, tekintettel arra, hogy a jogi oktatás nyelve kizárólag a román lett, illetve rendkívül kevés magyar nyelvű szótár vagy szakirodalmi alkotás született ebben az időszakban. Kitért arra is, hogy a Sapientia EMTE keretén belül újjáélesztett kétnyelvű, magyar-román jogi oktatás mérföldkövet jelent ennek a problémának az orvoslásában, ugyanis a hallgatók mind a román szakkönyvekből, mind a Forum Iuris Könyvkiadó gondozásában megjelent magyar nyelvű egyetemi jegyzetekből tanulva elsajátíthatják a megfelelő szakkifejezéseket. A továbbiakban ismertette a Forum Iuris Könyvkiadó legújabb kiadványait,[3] illetve a Sapientia EMTE tanári közössége által készülő új törvényfordításokat, különös tekintettel az új román Polgári törvénykönyvre és a társasági törvényre.

Ezt követően Székely János egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE Jogtudományi Intézet) A román polgári eljárásjog magyar terminológiája: eredmények és problémák címmel bemutatta a román Polgári eljárási törvénykönyv magyar fordításának a fő kihívásait. A polgári eljárásjog nevezéktanának a legfőbb problémái közt lehet számon tartani az eltérő igazságügyi szervezetrendszerből fakadó eltérő intézményneveket, a hatályos magyar jogban már nem létező, de az erdélyi jogi terminológiában továbbélő perintézmények neveit, az egyes perintézmények neveinek régies csengését, valamint a román Polgári eljárási törvénykönyv és a magyar Polgári perrendtartás közötti alapelvi eltéréseket. A nevezéktani egységesítés fő eredménye pedig a román Polgári eljá-

- 41/42 -

rási törvénykönyv közeljövőben elkészülő, egységes és modern szaknyelvre épülő fordítása lesz.

A következő előadást Vallasek Magdolna egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE Jogtudományi Intézet) tartotta meg A munkajog és a romániai magyar jogi szaknyelv: eredmények és problémák címmel. Amint az előadásból kiderült, a munkajogi szaknyelv fő nehézségei a magyar és román munkajogi intézmények közötti csupán részleges átfedés, az eltérő munkajogi tradíciók és az intézmények eltérő kialakítása, a sajátos romániai munkajogi intézmények fordítása. Ugyanakkor a társadalombiztosítási jogi terminusok esetében külön kihívást jelentenek az eltérő nemzeti jogi szabályozások és az egyes ellátási formák megnevezései, illetve a munkavállalók körében meggyökeresedett, "laikusokra" jellemző kifejezések fordítása, különös tekintettel a munkajog gyakorlati, mindennapi életben való rendszeres használatából és a közérthetőségből fakadó kihívásokra. A román munkajogi szaknyelv magyarra fordítása sem marad azonban eredmény nélkül, a Forum Iuris Könyvkiadó gondozásában ugyanis a román Munkatörvénykönyv magyar fordítása és egy magyar nyelvű egyetemi jegyzet is megjelent.[4]

Sárosi Márdirosz Krisztina egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék) Közigazgatási ügyintézés Romániában magyar nyelven - terminológiai kihívások a hivatalos űrlapok kétnyelvűsítése során című előadásában a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet egy 2021-es projektjét mutatta be, amelynek célja a román közigazgatásban használt űrlapok kétnyelvűvé alakítása, és az állami intézmények, valamint a polgárok körében való elfogadtatása. Lényegét tekintve a projekt két munkafázist feltételezett: a román-magyar szakkifejezések glosszáriumának a létrehozását, illetve a kétnyelvű űrlapok szerkesztését. A terminusok megfeleltetése esetén a fő szempontok az egyértelműség, szabatosság, helyesség, általános használat és a tartósság voltak. Ezzel szemben az űrlapok szerkesztése már több volt pusztán terminológiai munkánál, ugyanis a magyar szövegnek a román űrlapba ágyazva kell az űrlapokon megjelennie. További problémát jelentettek a mozaik- vagy betűszavak, a körülíró fordítások, az analitikus és szenvedő szerkezetek gyakori használata a román nyelvű formanyomtatványokon, valamint az intézménynevek és a jogi reáliák helyes és az űrlapokon felhasználható fordítása. A projekt eredményeképpen 328 űrlap fordítása készült el, annak ellenére, hogy a felhasználók szociális berendezkedésből származó szemléletmódja különbözik, valamint a magyar nyelv hivatalos státusának a hiánya további hiányosságokhoz vezet a nyelvi regiszterek vonatkozásában is.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére