Jelen tanulmány a Covid-19 világjárvány (a továbbiakban: Covid-19) során az alkotmányos gyakorlatról szóló globális adatbázis létrehozására irányuló, folyamatban lévő kutatási projektünk módszertani hátterét ismerteti. A projekt eredménye egy felhasználóbarát, angol nyelvű, jogtudományi és informatikai módszerek kombinációjának segítségével kifejlesztett platform lesz, amely számos további kutatás megvalósítását mozdíthatja elő. Az adatbázis újdonsága abban rejlik, hogy az alkotmányossági felülvizsgálatra összpontosít, az országok, jogrendszerek és alkotmányjogi dilemmák széles körét lefedve. Az eredeti forrásokhoz való lehető legnagyobb mértékű hozzáférés biztosításával és a gondos verifikációnak köszönhetően az adatbázisban szereplő valamennyi információ valódiságát szavatolni tudjuk. A puszta információszolgáltatáson túl kutatási projektünk a Covid-19-hez kapcsolódó nemzeti alkotmányos esetjogra vonatkozó, strukturált hozzáférést fog nyújtani, a 3.3. pontban részletezett paraméterek szerint.
Az utóbbi években az összehasonlító alkotmányjog növekvő jelentősége és a digitális infrastruktúra kutatási célú felhasználásának elterjedése miatt széles körben elterjedt az egyes alkotmányjogi témákra összpontosító globális adatbázisok létrehozása. A szakemberek felismerték, hogy a különböző országokból származó releváns joggyakorlathoz való hozzáférés nehézségekbe ütközik.[2] Peruginelli és szerzőtársai[3] kimutatták, hogy a hiteles forrásokhoz való hozzáférés majdnem olyan nehéz, mint a rendelkezésünkre álló források hatékony elemzése.
A világjárvány felélénkítette az érdeklődést ezen adatbázisok iránt, mivel az egészségügyi veszélyhelyzet során csaknem minden ország egyidejűleg hasonló alkotmányos kihívásokkal nézett szembe. Röviddel a világjárvány kitörése után globális adatbázisokat hoztak létre a virtuális térben, amelyek összegyűjtötték és rendszerezték a Covid-19-hez kapcsolódó törvényeket és rendeleteket,[4] a vonatkozó bírósági esetjogot,[5] és parlamenti reflexiókat;[6] információkat a véleménynyilvánítás szabadsága terén foganatosított korlátozásokról;[7] az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre gyakorolt hatásokról;[8] és végül a Covid-19-hez kapcsolódóan létrehozott jogi adatbázisokról.[9] Projektünk kiegészíti ez utóbbiak körét egy jól strukturált forráskészlettel, amelynek célja az alkotmányos felülvizsgálat szerepének vizsgálata a világjárvány idején. Amint azt a III.3. alpontban bemutatjuk, adatbázisunk több, már bevált alkotmányjogi adatbázis módszertanának egyes elemeire is támaszkodik majd; mindazonáltal néhány jelentős különbséget hangsúlyoznunk kell projektünk, valamint a már létező adatbázisok között.
Egyrészt, az Egészségügyi Világszervezet által finanszírozott Covid-19 esetjoggyűjteményt fontos hivatkozási pontként használva, projektünk lefedettségét az alkotmányossági felülvizsgálati esetjogra szűkítettük, amelyet az I.1. alpontban munkafogalomként pontosabban is definiálunk. Másodszor, adatbázisunk viszonylag szűken körülhatárolt gyűjtési körének köszönhetően az alkotmányossági felülvizsgálat területén releváns források nagyobb arányát érhetjük el, mint más, tágabb fókuszú kezdeményezések. Ebből következően szűkebb hatókörrel rendelkező, specifikusabb gyűjtésünk jobban összehasonlítható adatokat eredményezhet a szélesebb profilú adatbázisokhoz képest. Ezeket a megfontolásokat szem előtt tartva jelenleg felületünk kialakításán dolgozunk, amelyet hamarosan megoszthatunk az esetlegesen érdeklődő kutatókkal, valamint más adatbázisok kezelőivel is az együttműködés lehetőségeit keresve.
Két további kulcsfontosságú tényezőt szükséges még kiemelnünk. Egyrészt a pandémia alkotmányjogi tapasztalatainak elemzésében még mindig csak a kezdeti fázisban vagyunk;[10] másrészt az alkotmányos esetjog hozzáférhetősége rendkívül széttagolt, pillanatnyilag rendkívüli erőfeszítésekre van szükség a kutatók ré-
- 25/26 -
széről az egyes országok gyakorlatának mélyebb megértéséhez.
Azzal együtt, hogy adatbázisunkat elsősorban az információmegosztás felgyorsítása érdekében fejlesztjük, jelentősége túlmutat konkrét keretein. Az összegyűjtött esetjog alapján megvalósított kutatások hozzájárulhatnak az alkotmányossági felülvizsgálat meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságok tisztázásához, különösen pedig e jogintézmény különleges jogrendi időszakban betöltött szerepének jobb megértéséhez. Azáltal, hogy kirajzolja az alkotmányos felülvizsgálat hatókörét vészhelyzetek idején, az adatbázis hozzájárulhat olyan ellenállóbb alkotmányos keretek kialakításához is, amelyek segíthetnek a későbbiekben a hasonló időszakok áthidalásához.
A pandémia alatt felmerülő új kihívások hamar felkeltették az alkotmányjogászok érdeklődését, mivel számos jól kidolgozott alkotmányos alapelvet felülírt a közegészségügy védelmének szempontja ebben az időszakban.[11] Továbbá a Covid-19-hez kapcsolódó különböző alkotmányos gyakorlatok összehasonlítható áttekintése hozzájárulhat a hatékonyabb nemzetközi fellépés összehangolásához is (például utazási korlátozások, kötelező egészségügyi intézkedések). Ez pedig az alkotmányos gyakorlat reakcióképességének fejlődéséhez vezethet a rendkívüli válsághelyzetekben, amelyek a következő évtizedekben valószínűleg egyre gyakoribbak lesznek.[12]
Kitűzött céljaink elérése érdekében előzetesen részletes módszertant dolgoztunk ki; ez magában foglalja az adatbázis kialakítását követően a rendszeres nyomon követést és frissítést is. Jelen tanulmányunkban három alapvető módszertani megfontolással foglalkozunk: (i) az adatbázis földrajzi lefedettsége; (ii) a Covid-19-hez kapcsolódó esetjog lehatárolása; és (iii) az adatbázishoz szükséges információk összegyűjtése. Számos váratlan kihívással szembesülünk az adatbázis fejlesztésének minden szakaszában; az alábbi megfontolások azonban erős támpontokat nyújtanak ezen dilemmák kezeléséhez.
Az alkotmánybíróságok az alkotmányok védelmének elsődleges szervei:[13] ezek a testületek különböző eszközökkel rendelkeznek az alkotmány szupremáciájának érvényesítéséhez, valamint az alkotmány értelmezésének orientálásához. Az alkotmánybíráskodás konkrét szervezeti megjelenése és az alkalmazott alkotmányvédelmi eszközök országonként is jelentősen eltérhetnek, az elsődleges funkció azonban ugyanaz marad: "az alkotmány érvényre juttatása a különböző hatalmi ágak vagy akár magánszemélyek törekvéseivel szemben is".[14] Első lépésként meg kellett határoznunk az alkotmánybíráskodás munkafogalmát e projekt céljaira, mivel ez a definíció fogja meghatározni azon országok körét, amelyekből a vonatkozó esetjogot gyűjteni kívánjuk. Az összehasonlító alkotmányjog alapja az összehasonlíthatóság, amely az összehasonlított információk gyűjtéséhez használt hasonló módszertani háttéren alapul.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
