2009. október 1-jén lépett hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), mely új jogintézményként vezette be az építtetői fedezetkezelést. A rendelkezés célja az, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését elősegítse.
Az elősegítés lényege az, hogy az építtető a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatálybalépésének napjától kezdve a szerződés megszűnését követő elszámolásig a Magyar Államkincstár által vezetett fedezetkezelői számlára utalja a vállalkozói díjat oly módon, hogy minden (rész)számla kifizetésének esedekésségekor a szükséges pénzügyi forrás biztosan rendelkezésre álljon. Ennek érdekében a kormányrendelet a fedezetkezelés alkalmazását kötelező módon előírja az építtető számára, illetve lehetővé teszi a fővállalkozó részére, hogy nem vagy késedelmes fizetés esetén tevékenységét 30 napra felfüggessze, mely időtartam nem számít bele a szerződés teljesítésének időtartamába.
Az építtetői fedezetkezelés a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó, 2010. január 1-jét követően indított, nettó 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházásra, vagy a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a közösségi közbeszerzési értékhatárt elérő építési beruházásra vonatkozik.
A Kbt. személyi hatálya alá elsősorban az állami, önkormányzati szervek (klasszikus közbeszerzők) és az állami közszolgáltatók (különös közbeszerzők) tartoznak. A Kbt. 2008. évi CVIII. törvény szerinti módosítása - mely 2009. április 1-jén lépett hatályba - előírta a klasszikus ajánlatkérők számára, hogy az ajánlati felhívást akkor tehetik közzé, amennyiben a szükséges engedélyek és a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezet, vagy az arra vonatkozó biztosíték, hogy a teljesítés időpontjában a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll, birtokukban van. Ez alól a pályázati támogatásból megvalósuló beruházások képeztek kivételt, de ezek esetében ezt a tényt fel kellett tüntetni az ajánlati felhívásban. A Kbt. előbbiek szerinti rendelkezését 2009. október 1-jével hatályon kívül helyezték, és ezzel egyidejűleg a kormányrendelet hatályba lépett. A kormányrendelet azonban csak a 2010. január 1-jét követően megindított közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan tartalmazza az építtetői fedezetkezelés kötelező alkalmazását, így az anyagi fedezet biztosítása jogszabályban nem került meghatározásra 2009. október 1. és 2010. január 1. között.
A Kbt. 2009. október 1-jét követően is tartalmaz rendelkezést az anyagi fedezettel kapcsolatban, hiszen a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét vonja maga után, amennyiben egyik ajánlattevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot, mely esetben az eredményhirdetés során kiadásra kerülő összegezésben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a tervezett anyagi fedezet összegéről, illetve arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra. Az anyagi fedezetet ebből levezetve tehát mégiscsak meg kell határozni, legalább tervezés szintjén - mely egyébként az államháztartásra irányadó jogszabályok szerinti is kötelező -, és ha az időközben elvonásra kerül az adott költséghelyről, lehetőség nyílik a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítására. A 2009. április 1. és 2009. október 1. között hatályos Kbt. rendelkezése mindazonáltal biztosítékot nyújtott az ajánlattevők számára, hogy egy meghirdetett közbeszerzési eljárás, melyet teljes mértékben lefolytatott az ajánlatkérő, szerződéskötéssel zárulhat.
A klasszikus ajánlatkérők zömükben a költségvetési törvény vagy helyi önkormányzati költségvetési rendelet által meghatározottak, mely jogszabályok módosítása - egy esetleges fedezetelvonás tekintetében - az államháztartás rendje szerint formalizált, és ezáltal rendkívül kötött.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint a költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötöttségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában, mely utóbbi nem jár felhasználási kötelezettséggel. Az Áht. a közbeszerzések tekintetében azonban előírja, hogy az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a közbeszerzési eljárással összehangoltan biztosítani a szükséges forrásai rendelkezésre állását, így a szervezet közbeszerzési eljárást csak megfelelő pénzügyi (előirányzati) fedezet ütemezett rendelkezésre állása esetén indíthat.
A kormányrendelet hatálya alá tartozó építési beruházások nagy része pályázati támogatással tud megvalósulni, ugyanis a klasszikus ajánlatkérők saját költségvetésük terhére kis százalékban képesek nettó 90 millió forint értéket meghaladó fejlesztést megvalósítani. A pályázati felhívások és a részüket képező előírások alapján az irányító hatóságok a pályázók számára kötelezővé teszik, hogy a támogatás elkülönített kezelése céljából a nyertes pályázó alszámlát hozzon létre a számlavezető pénzintézeténél vezetett bankszámláján. Az alszámla a támogatással való elszámolást és az azzal kapcsolatos ellenőrzést segíti, amely azonban a pályázók részére többletkiadást jelent. A kormányrendelet kötelezően előírja a Kbt. hatálya alá tartozó építtetők számára, hogy a Magyar Államkincstárnál hozzanak létre fedezetkezelői számlát, melynek díját, nettó 100 ezer forintot, a jogszabályban meghatározták, attól eltérni, azzal kapcsolatban tendert kiírni nem lehet. A kormányrendelet fenti rendelkezése miatt a pályázati támogatásból megvalósuló építési beruházások esetében így az irányító hatóságok által megszabott kritérium alkalmazása feleslegessé vált, a kötelezően létrehozandó alszámla fenntartása okafogyott, hiszen a pályázati támogatást folyósító szervezet közreműködésével kell a fedezetkezelési szerződést létrehozni, a támogatás szintén a fedezetkezelői számlára kerül átutalásra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
