Az egyes beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítéséről rendelkező kormányrendeleti szintű szabályozásokkal összefüggő alkotmányjogi panaszokról a 2015-2023 közötti időszakban több mint tíz alkalommal hozott az Alkotmánybíróság döntést. Az esetek többségében az indítványt visszautasította, néhány esetben érdemi elutasító döntést hozott, továbbá a jogszabályi környezet változása következtében sor került eljárások megszüntetésére is.[2] Az elemzés öt kiválasztott esetre fókuszál, amelyekben az Alkotmánybíróság gyakorlata leginkább nyomon követhető a helyi önkormányzatok autonómiáját érintő kérdések megítélésében. A tárgyalt esetekben kifejezetten felvetődött a helyi önkormányzati autonómia sérelme, ennek kapcsán a Balatonvilágos, a Budapest Főváros XIV. Kerületi, valamint Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzatok közigazgatási területén nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal kapcsolatos indítványokat és döntéseket mutatja be. A téma szempontjából releváns, elutasító döntések esetében az érzékelhető, hogy a taláros testület egyetlen esetben sem akceptálta az indítványozóként fellépő, érintett települési önkormányzatok érvrendszerét, nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. A kiemelt jelentőségű beruházások - rendeltetésük szerint - a közérdek szolgálatában állnak, azonban gyakran tapasztalható, hogy a beruházások által érintett területen élők, szervezeteik, az illetékes települési önkormányzatok felemelik a szavukat a beruházások megvalósítása ellen, a helyi érdek és a Kormány által megvalósítani kívánt közérdek összeütközésbe kerül.
A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az érintett települések, településrészek lakossága, az érdekeiket elsődlegesen képviselő és megjelenítő helyi önkormányzatok által megfogalmazott fenntartások felvethetnek-e reális, a helyi autonómia szempontjából értékelhető alkotmányossági aggályt. Az egyes beruházásokkal összefüggő kormányrendeleti szintű szabályozással kapcsolatban ugyanis nem került megállapításra alaptörvény-ellenesség, a Kormány számára felhatalmazást biztosító törvényi keretrendszer viszont - erre irányuló indítványelem hiányában - nem képezte az Alkotmánybíróság eljárásának tárgyát.
A tanulmány kísérletet tesz annak feltárására, hogy melyek azok a területek, ahol az érdek-összeütközések felmerülhetnek, az önkormányzati autonómiát, a helyi közügyek körét, a helyi közhatalom gyakorlóinak törvény által védett feladat- és hatáskörét érintően.
A kiemelt beruházások megvalósíthatóságához előfeltételként nagyszámú hatósági engedélyezési eljárás kapcsolódik. Az eljárások egyszerű, gyors, szakszerű lefolytatásának letéteményesei elsődlegesen a hatósági jogkörben eljáró államigazgatás szervek. A hatóságok által folytatott eljárások azonban több ponton kapcsolódnak helyi önkormányzati kompetenciákhoz, érintik a helyi önkormányzatokra telepített, az Alaptörvény által védett feladat- és hatáskörök gyakorlását. A helyi önkormányzatok szabályozási, igazgatási hatáskörökben járnak el, így az érintett esetekben a helyi közügyekben a helyi közérdek védelmezőiként nyilvánulnak meg. A metszéspontokban szükségszerűen kialakulhatnak érdekellentétek, amelyek meghatározó befolyást gyakorolhatnak a hatóságok által lefolytatandó eljárásokra.
A közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, hatékonyságának növelése kiemelkedő hatást gyakorol a gazdaság versenyképességére, úgyszintén a beruházások költséghatékony megvalósítására. A hatékonyság követelménye alapelvi jelentőségénél fogva áthatja a hatósági eljárások minden egyes szegmensét, növelésének eszköztárában a szabályozás egyszerűsítése, egyes eljárási cselekmények mellőzése, a határidők csökkentése mellett elvitathatatlan jelentőségű egyes eljárások elektronizációja, bizonyos területeken, így az építési hatósági eljárások terén is a digitalizáció térnyerése.
- 9/10 -
A közigazgatás szervezetrendszerében tendenciaként tetten érhető a centralizáció folyamata, amely a hatósági eljárásokkal szembeni egységesség követelményének való megfelelést is szolgálja és feltételezett eredménye az eljárások hatékonyságának növelése. Az eljárások gyorsítására, hatékonyságának növelésére irányuló törekvések mellett ugyanakkor biztosítani kell az érintettek jogainak, jogos érdekeinek védelmét, továbbá elengedhetetlen, hogy érvényt szerezzen az eljárásjogi garanciáknak és szükségszerű, hogy a közigazgatás a közérdek szolgálatában járjon el.
Különleges területe a közigazgatási hatósági eljárásjogi szabályozásnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó eljárásjogi szabályozás, amelynek fő célkitűzése az egyszerű, gyors, hatékony, ugyanakkor az ügyfelek érdekét is szolgáló, garanciális jogaikat tiszteletben tartó eljárási rezsim megteremtése volt.[3] Elsődleges kérdés annak vizsgálata, hogy milyen cél elérésének szolgálatában állapított meg a jogalkotó kivételes hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggésben.
A gyorsított eljárás jellemzői és az ügyféli jogok érvényesítése (saját szerk.)
A szabályozás időbeliségét illetően a hatósági eljárásokra vonatkozó különös eljárási szabályok hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásához köthetők, az eljárások gyorsítása mellett rendkívüli jelentőséget kaptak a megnyíló beruházási források, amelyek felhasználására időbeli korlátok betartásával volt lehetőség. A hazai költségvetési és uniós forrásokból megvalósítandó beruházások mielőbbi megvalósítása és a források hatékony felhasználása szükségessé tette olyan jogszabályi környezet kialakítását, amely a közérdek szolgálatában állva, a hatósági eljárások gyorsítását szem előtt tartva biztosította a források megfelelő időben történő felhasználását. Hazánk 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagállama, ettől az időponttól nyílt meg az út teljes körben az európai uniós források igénylésére és felhasználására. A hatósági eljárások elhúzódásának megakadályozása vezette a jogalkotót a különleges eljárási rezsim elfogadásához, amely célozta mind a hatósági eljárási, mind pedig a bírósági felülvizsgálati szakasz felgyorsítását. A szabályozási eszközök megválasztásakor figyelemmel kellett lennie a jogalkotónak arra, hogy az nem csorbíthatja az érintettek alapvető jogait, csakis az eljárási határidő gyorsítására és a kapacitások bővítésére irányulhatott.[4]
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások jogintézménye - ezzel az elnevezéssel - egy 2006-os törvényalkotás eredményeként, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Ngtv.) vált a jogrendszer részévé. Az ezt megelőző jogalkotásban is érvényesültek különleges eljárási rezsimek egyes nagyberuházások esetén,[5] azonban önálló, generális szabályozást ezzel a törvénnyel nyertek el azok a lényegi szabályozási elemek, amelyek kulcsfontosságúak egy-egy nagyberuházás határidőben történő megvalósulása érdekében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
