Az írás a hivatásos sportolók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás három különös kérdésével foglalkozik. Egyrészt bemutatja a Munka Törvénykönyve egyes jogintézményei milyen eltérésekkel alkalmazandók a sportról szóló 2004. évi I. törvényre. Másrészt áttekinti a sportolói munkaszerződés megkötésekor mely különös feltételekben szükséges megállapodnia a sportszervezetnek és hivatásos sportolójának. Harmadrészt a járványügyi veszélyhelyzet speciális kérdéseit vizsgálja az írás. Milyen segítséget jelentettek a sportban a szektorsemleges átmeneti különös munkajogi szabályok? Mely közterhektől "szabadította meg" más ágazatok mellett a sportot a jogalkotó? És miként került a sportszervezet a labdarúgásban kedvezőbb helyzetbe valamennyi más munkáltatóhoz képest?
The study deals with the question of the employment of professional athletes. Firstly, it shows with what deviation the legal instruments of the Labour Code are applicable according the Sports Act Nr. I. of 2004. Secondly, it gives an overview about the special conditions that the sports organization and the professional athlete have to agree upon at the conclusion of the sports contract. Thirdly, the study examines the special issues connected with the emergency situation due to the pandemic. How can help the sports the sector neutral temporary labour law regulations? From which dues is the sports "freed" by the legislator? And how did the football sports organisation get into the most favourable position compared to any other employer?
Die Studie handelt sich um drei spezielle Fragen betreffend die Beschäftigung von professionellen Sportlern. Einerseits vorstellt, mit welcher Abweichungen sind die einzelne Rechtsinstitute des Arbeitsgesetzbuches nach dem Sportgesetz Nr. I. von 2004 anzuwendend. Andererseits gibt es ein Überblick, welchen speziellen Voraussetzungen sollen die Sportorganisationen und die professionellen Sportler vereinbaren. Im dritten Teil untersucht die Studie die speziellen Fragen der epidemischen Lage. Wie helfen die sektorneutralen speziellen arbeitsrechtlichen Übergangsbestimmungen im Sport? Von welchen öffentlichen Lasten "befreite" der Gesetzgeber den Sport neben anderen Branchen?
Und wie setzte sich die Fußballsportorganisation in besserer Situation als alle anderen Arbeitgeber?
Számos jogalkotási "kanyar" után jutott el a sportban hivatásukat folytatók jogállásának szabályozása a hatályos állapotig. Ezen a helyzeten változtat átmenetileg a veszélyhelyzet szülte különleges jogrend. Írásom áttekinti egyrészt azt, hogy az általános munkajogi szabályokhoz képest milyen specialitásokat tartogat a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény), másrészt megvizsgálom a veszélyhelyzet különös rendelkezéseit a sportban, miként is tette még különösebbé a jogalkotó. Hogy ne távolodjon el a jog a sporttól, ezért először bemelegítünk a hivatásos sportolók munkaviszonyának speciális rendelkezéseivel. Majd meghalljuk a kezdő sípszót: a veszélyhelyzet jogalkotását megalapozó alkotmányos háttér rövid ismertetésével. És következik a mérkőzés: a különleges jogrendben a sportolók munkaviszonyát a veszélyhelyzetre szólóan, átmenetileg érintő rendeletek. A kézirat lezárásakor még nem volt tudható, mennyi van hátra e páratlan helyzet meccséből - a lefújásig...
A pályára lépés, azaz a veszélyhelyzet specialitásainak áttekintése előtt hasznos a rövid munkajogi tréning: hasznos megismerni, hogy mitől is térnek el, kivételt jelentve e jogrend szabályai. Az Sporttörvény szerint a hivatásos sportoló (a továbbiakban: sportoló) a sportszervezettel kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre [8. § (1) bekezdés]. Töprengek a törvényszövegen. Rendhagyóan állapítja meg az Sporttörvény a szerződéstípus-választás lehetőségét. Mert önmagában a díjazás költségelszámolása hozza választási helyzetbe a szerződő feleket a megbízási és a munkaszerződés között. Ez a lehetőség felülírja a két kötelem tartalma közötti, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által kodifikált különbséget. Hiszen akkor is köthető megbízási szerződés, ha a tevékenység jellegében a munkaviszony minősítő jegyei dominálnak. A munkaügyi hatóság az ellenőrzés során megállapított tényállás, a tényleges foglalkoztatás alapján minősíti a felek közötti jogviszonyt [a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (5) bekezdés]. Az ehhez kapcsolódó, a törvényt konkretizáló ítélkezési gyakorlat szerint a minősítésnél a felek között létrejött szerződés tartalma az irányadó (BH 2003.432.). A munkaviszony szükségszerű ismérvei a személyes, a munkaadó (esetünkben a sportszervezet) által kijelölt helyen, a munkaeszközeivel, erőforrásaival történő munkavégzés, a rendelkezésre állási kötelezettség, valamint a
- 1/2 -
sportszervezet korlátlan utasításadási, irányítási és ellenőrzési joga (Legf. Bír. Kf.IV.37.672/2002.). A Sporttörvény kivételétől eltekintve tehát nem az a meghatározó, miből, hanem hogy mit finanszíroznak. A gyakorlat szerint az egyéni sportágakban kötnek inkább megbízási szerződést, a csapatsportban a munkaviszony a jellemző. Jobban szolgálja az összetartást.
A sport-munkaerőpiac sajátos piac, a hivatásos sportoló játékjoga különleges áru, ezért is állapít meg a Sporttörvény kivételeket az általános munkajogi rendelkezések alól.[1] A Sporttörvény szerint a sportoló munkaviszonya is az Mt. hatálya alá tartozik, de a munkajogi kódexet az eltérésekkel kell alkalmazni. Így a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető, abban próbaidő nem köthető ki [Sporttörvény 8. § (2) bekezdés a)-b) pont]. Összességében a sportnak egy munkáltatónál általában nem jelentkező elvárásai (pl. az új vezetőedző más elgondolása a csapat játékstílusáról) szükségszerűen felülírják az Mt. szabályát, miszerint a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is [192. § (2) bekezdés].
A munkaidőre vonatkozó, az Mt.-től eltérő egyik rendelkezés szerint ugyancsak mellőzhetetlen a munkaszüneti napi rendszeres foglalkoztatás lehetősége [Sporttörvény 8. § (2) bekezdés d) pont]. Az Mt. "fizetett ünnepeinken"[2]
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (pl. színház, vendéglátás),
b) az idényjellegű (pl. szüret, sípálya, tóparti strand) vagy a megszakítás nélküli tevékenység (pl. tömegközlekedés, távfűtés), továbbá
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
