Az Alkotmánybíróság február elején a napi.hu internetes hírportál ügyében hozott határozatában megerősítette a sajtószabadság védelmét. Emellett a testület határozott lépéseket tett az Alaptörvénynek a bírósági jogértelmezésre nézve kifejezett előírásokat tartalmazó 28. cikke konkretizálása irányába. Az Alkotmánybíróság határozatában ugyanis megállapította: "az Alaptörvény 28. cikke alapján a bíróságnak alkotmányos kötelezettsége, hogy a jelen ügyet a sajtószabadság korlátozására irányadó alkotmányos szempontok és az azokat kibontó alkotmánybírósági határozatok figyelembevételével bírálja el, és az MNB közigazgatási határozatát a piacbefolyásolás tilalmának olyan értelmezése alapján vizsgálja felül, amely nem sérti a sajtószabadság alkotmányos tartalmát. Nem arról van szó, hogy a bíróságnak közvetlenül ezekre az alaptörvényi rendelkezésekre kellene alapítania a döntését, hanem arról, hogy az általa alkalmazandó jogszabály [...] értelmezése és a konkrét tényállásra való alkalmazása során figyelemmel kell lennie a releváns alkotmányossági szempontokra." {3/2015. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [20]}
A testülethez 2014 áprilisában érkezett, az Abtv.[1] 27. § szerinti alkotmányjogi panaszban az indítványozó, a www.Napi.hu Online Internetes és Információs Szolgáltató Kft., a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetőleg a bírósági határozat által helybenhagyott, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által hozott hatósági határozat megsemmisítését kérte. Az indítványozó elsősorban az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdésében garantált vélemény- és sajtószabadság sérelmét állította.
Az alapügy tényállása szerint a napi.hu internetes hírportál 2013 októberében elemző cikket jelentetett meg, amely annak lehetőségét vizsgálta, hogy a norvég állami olajalap esetlegesen megválhat MOL-részvényeitől a vállalat lehetséges korrupciós érintettsége miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) mint piacfelügyeleti hatóság a Jegybanktörvényben[2] meghatározott feladatköre alapján piacfelügyeleti eljárást indított a Tpt.-ben meghatározott[3] piacbefolyásolás tilalmának megsértése miatt. Az MNB közigazgatási határozatában úgy foglalt állást, hogy bár a cikkben közölt információk valósak, az mégis egy szélsőséges forgatókönyv lehetőségét vizsgálja, s a levont radikális végkövetkeztetés - vagyis a MOL-részvényeknek az olajalap portfóliójából történő eltávolítása lehetőségének elemzése - alkalmas a befektetői attitűd befolyásolására. Az érvelés a cikk tartalmára alapozva állapítja meg, hogy "a cikkben vázolt gondolatmenet alátámasztottsága, valamint a levont radikális végkövetkeztetés súlya között jelentős aránytalanság húzódik". Az MNB határozata szerint elvárható a sajtótermék készítőitől, hogy amennyiben hipotézisekkel élnek, úgy a hipotézis valószínűsége az írásból megállapítható legyen. A határozat azt is kijelentette, hogy a félrevezető információ közléséhez az indítványozó kiadójának gondatlan magatartása vezetett.
A napi.hu a bíróságnál kérte a határozat felülvizsgálatát, amely azonban úgy foglalt állást, hogy az MNB a Tpt. vonatkozó rendelkezésének helyes értelmezésével fogadta el határozatát. A bíróság a napi.hu keresetében foglaltakra reagálva kifejtette, hogy az Alaptörvényben nevesített alapjog közvetlenül nem érvényesíthető a bíróság előtt. Ezért a bíróság a keresetlevélben kifejtett, a vélemény- és sajtószabadság korlátozásának arányosságával összefüggésben előadott érvelést nem vizsgálta. Ezzel szemben azonban a bírósági határozat megállapította, hogy az internetes hírportál nem tanúsította "a pénzügyi, gazdasági sajtóterméket készítőktől elvárható gondosságot". {3/2015. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [9]}
A panaszos napi.hu indítványában a bírósági döntés és a közigazgatási határozat megsemmisítésére irányuló kérelmét elsősorban az Alkotmánybíróság újabb gyakorlatára, különösen a testület által a 4/2013 (II. 21.) és a 7/2014. (III. 7.) AB határozatokban kifejtett arra az álláspontra[4] alapozta, amely továbbra is irányadónak tekinti a véleményszabadsággal összefüggő esetek elbírálásakor a negyedik alkotmánymódosítást és az Alaptörvényt megelőzően kifejtett elvi megállapításokat.
Ezek szerint a szabad véleménynyilvánítás joga a közvélemény mint politikai intézmény kialakulásának eszköze. A panasz a chilling effect, azaz a lehűtő hatás érvére alapoz, amikor felidézi a testületnek azt a korábbi kijelentését, amely szerint "különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessenek részt a társadalmi és politikai vitákban". A panaszos álláspontja szerint a jelentős összegű bírság kiszabása ilyen lehűtő hatással járhat a magyarországi gazdasági társaságokat ért korrupciós vádak közvélemény általi megvitatásával összefüggésben. A panasz hivatkozott arra is, hogy a
- 66/67 -
MOL állami részesedéssel működő társaság, a magyar gazdaság egyik meghatározó szereplője, továbbá felidézte az Alkotmánybíróságnak a sajtó "házőrző kutya" szerepét taglaló érvelését, és a testületnek azt az álláspontját, amely szerint "a közéleti szereplők személyiségének védelmében a szólás- és sajtószabadság szűkebb körű korlátozása felel csak meg az Alaptörvényből levezethető követelményeknek".[5]
A panaszosi okfejtésből implicit módon következik tehát, hogy az állami-közhatalmi érintettségre tekintettel a társasággal összefüggő korrupciós vádak megvitatása a demokratikus közvélemény szempontjából kiemelkedő jelentőségű, a véleménynyilvánítást korlátozó szabályokat ebben az esetben szűkebben szükséges értelmezni.
Az Alkotmánybíróság döntésében egyrészt megerősítette a 7/2014-es határozatban kifejtetteket, másrészt kitért az Alaptörvény 28. cikkében foglalt előírásokra. A testület döntése szerint a bíróságnak az MNB közigazgatási hatósági határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasító döntése sérti a sajtószabadságot, ugyanis "az alkotmányjogi panasszal támadott ítélet tévesen állapította meg, hogy az Alaptörvényben foglalt szólás- és sajtószabadságra vonatkozó alapjogi érvelések és az Alkotmánybíróság határozataira épülő okfejtések a bírósági eljárásban nem vizsgálhatók".
Az Alkotmánybíróság a tőkepiacok indokolatlan külső befolyástól mentes, zavartalan működését elismerte olyan alkotmányos értékként, amelynek védelme megalapozhatja a szólás- és sajtószabadság korlátozását. Azonban a testület állásfoglalása szerint az alapjogok korlátozására kizárólag az elérni kívánt céllal arányos módon kerülhet sor, s az arányosság vizsgálatakor érvényre kell juttatni a véleményszabadság körében az Alkotmánybíróság által korábban megfogalmazott speciális megfontolásokat. Azaz azt az 1992-ben kidolgozott tételt,[6] amely szerint "a vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely »intézmény« közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont alkotmányos érték önmagában a tárgya". {3/2015. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [22-24]} Végső soron tehát a konkrét esetben az arányossági vizsgálaton bukott el a bírósági döntés.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
