A társadalomtudományokban napjainkban nagyobb az igény az összehasonlító szemléletre, mint valaha. Az összehasonlító közigazgatás (adminisztratív komparatisztika), melyről ez a tanulmány szól, messze nincs kifejlődve sem módszertanilag, sem tárgykörét illetően, és a szakirodalma sem beláthatatlan. Nem keverendő össze az összehasonlító joggal, mivel a közigazgatás-tudománynak csak egy része a közigazgatási jog, és az összehasonlító jog eredményei nem (vagy nem mindig) értelmezhetők és nem alkalmazhatók az összehasonlító közigazgatásban. (Eltérő lenne a nagy jogrendszerek és a nagy közigazgatási rendszerek felsorolása, hogy egyebet ne mondjunk.) A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete hatvan esztendős fennállásának ünnepe tiszteletére egy ma népszerű témát vizsgál a tanulmány egyrészt a nemzetközi és a hazai előzmények (ezek ismertetése nélkül érthetetlen lenne az intézeti kutatások felvázolása), továbbá a korábbi intézeti kutatások tükrében.
Az összehasonlító közigazgatás (ang. Study of Comparative Administration; fr. administration comparée; ném. vergleichende Verwaltungswissenschaft; or. Sravnit’elnaja publičnaja administracija) az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki. Az első, általunk ismert kifejezetten összehasonlító közigazgatási művet az amerikai Goodnow írta.1 Ebben a műben a szerző külön kötetet szentel az összehasonlító közigazgatási szervezeti tanulmányoknak, és külön kötetben vizsgálja az összehasonlító közigazgatási jog kérdéseit. Az összehasonlító közigazgatás azonban nem csupán kutatási módszer, hanem elmélet is, amely kezdetben a fejlődő országok közigazgatási rendszerének elemzése volt a célja.2 Az összehasonlító közigazgatás legfontosabb eleme a tudatos és szándékolt egybevetés, amely több az egyszerű leírásnál. Az Amerikai Egyesült Államokban folyóirat is megjelenik Journal of Comparative Administration címmel.
Az Amerikai Egyesült Államok mellett3 a volt Szovjetunió is sokat foglalkozott az egyes államok közigazgatásának egybevetésével. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája együttműködési szerződések keretében, sorra jelentette meg az egységes elvek szerint megírt országtanulmányokat.4 Ugyanekkor itt jelen volt egy belső összehasonlítási törekvés is az egyes tagköztársaságok közigazgatását illetően, vagy például olyan közigazgatási területen, mint az orosz, ukrán, fehérorosz (belarusz), azerbajdzsáni, akár példának okáért a Szovjetunió részét képező balti államokban az ügyészi törvényességi felügyelet (or. prokurorskij nadzor) gyakorlati tapasztalatainak egybevetése.5
Franciaországban több vállalkozás is született az összehasonlító közigazgatás tárgykörében. Néhai Guy Braibant6 háromkötetes, belső egyetemi kiadványként megjelent vállalkozása a közigazgatás rendszerét, a közszolgálatot, valamint az ellenőrzést vizsgálja.7 Jelentősek Jacques Zillernek az Európai Unió korábbiakban még csak 12 EU tagállamot vizsgáló, összehasonlító közigazgatási művében közölt eredmények.8
A német közigazgatás-tudomány újabban intenzíven fordult az összehasonlító közigazgatás felé.9 A kutatási témák között az európai államok közigazgatása,10 a helyi igazgatás,11 és a közigazgatás modernizációja jelenik meg.
Ma is hiányként jelentkezik az összehasonlító közigazgatási jogi dogmatika, vagy (ahol van) a közigazgatási bíróságok rendszerének, ítélkezési gyakorlatának komplex vizsgálata, az összehasonlító szakigazgatások ködbe veszéséről nem is szólva.
Magyarországon Magyary Zoltán tudományos iskolája fennállása idején maga az alapító, a tanítványok is foglalkoztak összehasonlító közigazgatással, még ha csak egyes országok szintjén is. Az MTA Jogtudományi Intézete elődszervében talált állást a Magyary-iskola megszűnését és szétszóratását követően Magyary egyik adjunktusa, aki a Magyary-iskola iratanyagainak egy részét is magával hozta, melyek eltűntek. (A Magyary-féle Magyar Közigazgatási Intézet könyvtárának egyes darabjai, valamint számos intézeti okirat az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén, a Magyary-archívumban található.) Magyary Zoltán összehasonlító közigazgatási tárgyú monográfiája az Amerikai Egyesült Államok közigazgatásáról szóló, igen jól sikerült mű.12 Különösen kiemelendő Menczer Károly, aki a francia és olasz államtanácsi működést választotta témájául, Drágffy Miklós, aki a francia önkormányzatokkal foglalatoskodott, Valló József, aki a service public kérdésével, Benárd Aurél és Karcsay Sándor, akik a német közszolgálati joggal, illetve Karay Kálmán, aki az olasz önkormányzati jogot kutatott.13 Említhető még Vecseklőy József, aki a világvárosok közigazgatását vetette egybe, Horváth Kálmán és Menczer Károly szerzőtársaival együtt, akik valamelyest szintén kötődtek Magyaryhoz.14 Egyébként a Magyary-iskola hatástörténetét illetően megemlítendő, hogy tágabb értelemben mintegy 150 fő tartozott a körhöz (technikusokkal, térképészekkel, mérnökökkel együtt), mintegy 100 előadás megtartására került sor, a Magyary-féle Magyar Közigazgatástudományi Intézet közel ötven kötetnyi könyvet adott ki a közigazgatás-tudomány köréből. Közigazgatástudomány néven önálló lapot is kiadtak Magyaryék, amely a környező lengyel, román és más közigazgatások fejlődését is figyelemmel kísérte.
Az összehasonlító közigazgatás hazai kutatása összefonódott Lőrincz Lajos nevével. Lőrincz Lajos akadémikus15 kerek fél évszázada dolgozik az MTA Jogtudományi Intézetében és az elődintézményben. Már szakdolgozati témáját is összehasonlító közigazgatásból választotta.16 Az összehasonlító közigazgatás egyik (gyakorlatilag máig egyetlen) hazai műhelyévé vált az intézet az erős jogösszehasonlító irány terjedése okán.17 (Megjegyzendő, hogy messze nem az összehasonlító jogi irányultság a legjelentősebb Lőrincz akadémikus eddigi életművében a közigazgatás-tudomány alapintézményeinek kutatásával szemben, de nagyjából azonos súlyú a tudománypolitika igazgatásában végzett kutatásaival, viszont talán kevésbé jelentős a közigazgatás, a gazdaság, és a politika összefüggéseit vizsgáló iránynál. Az azonban biztos, hogy ma az összehasonlító közigazgatás kutatása a legígéretesebb.)
Az 1948-as fordulat éve után az 1970-es években kapott igazából lábra az összehasonlító közigazgatás művelése hazánkban. 1972-től az intézet az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv (OTTKT) keretében a közigazgatási távlati kutatásokat célzó távlati kutatások hazai központjává vált.18 Az 1012/1972. (IV. 27.) minisztertanácsi határozat országos kutatási főirányként határozta meg "A közigazgatás19 fejlesztésének komplex tudományos megalapozása" elnevezésű kutatást, amely 15 évre terveztetett, megfelelő dotáció mellett. A kutatás az intézet keretei között volt, az elnöki tisztet Kovács István akadémikus (az intézetnek egy ideig igazgatója) töltötte be, a tudományos titkári teendőket kezdetben Lőrincz Lajos látta el (1981-ig), a kutatás később Kilényi Géza20 nevéhez és vezetőtevékenységéhez kapcsolódott. A Minisztertanács 2018/1980. (VIII. 5.) számú határozata alapján a hosszú távú program középtávú kivitelezése is az intézetre hárult, ennek eredményei a rendszerváltoztatás megtörténtéhez is szellemi alapul voltak használhatóak.21 A kutatás másfélszáznál is több kisebb - nagyobb kötet vagy könyvecske megjelenését hozta, köztünk összehasonlító közigazgatási irányultságúakét is.22 Ezek elemzésétől itt eltekintünk. E kötetek jelentőségét nem lehet túlbecsülni, azonban a politikai éra megváltozása miatt jószerivel visszhangtalan maradt a nagy ívű tudományos törekvés, és ma is hallgat e nagyszerű teljesítményről mind közigazgatási jogi oktatásunk, mind kutatásunk.23
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
