Szakály Zsuzsa: "A jogvédő szervek működése 2009-2014" - konferencia Szegeden (KJSZ, 2015/1., 76-78. o.)

A Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan került sor "A jogvédő szervek működése 2009-2014" című konferenciára 2014. november 12-én a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszékének szervezésében. A konferencia helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának székháza volt.

Kiss Barnabás egyetemi docens, a konferencia moderátora megnyitójában felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években sok változás történt a jogvédelmi hálóban, ezért annak áttekintése kiemelkedő jelentőségű, valamint szólt arról is, hogy rég került sor a jogvédő szervek működésének ilyen átfogó vizsgálatára.

A rendezvény nyitóelőadását Tóth Judit egyetemi docens tartotta "Jogvédelmi kaleidoszkóp" címmel. Az előadó a konferencia felépítését az ENSZ-hez hasonlította, kifejtve, hogy ott is négy-öt évente áttekintik, van-e előrelépés az emberi jogi egyezmények érvényesítésében. A jogvédő tevékenység fogalmáról megállapította, hogy annak nincs egységes definíciója, de álláspontja szerint azok a szervek tartoznak a jogvédő szervek közé, amelyek egyik fő feladata valamely tevékenység az alábbiak közül: alapjogok tartalmának kifejtése, jogsérelmek megelőzése, jogkorlátozás kereteinek kijelölése, jogsérelmek feltárása, jogorvoslat, az elkövető szankcionálása, az elkövető felelősségre vonása, a jogsérelem áldozatainak védelme, kompenzáció, rehabilitáció, a jogismeret kibővítése, valamint jogi tanácsadás. Felhívta a figyelmet arra, hogy kevés tisztán jogvédő szerv működik, inkább a többfunkciós profil a jellemző. Ezt követően megvizsgálta, hogy mi változott az öt év alatt a keretrendszerben, majd különböző, a vizsgálat alapján jogvédőnek számító szervek (a teljesség igénye nélkül: NAIH, OBDK, EBH, BÁH, Alkotmánybíróság, fogyasztóvédelem, rendőrség) költségvetési részesedését vizsgálta meg a kijelölt időszakban. Az elemzett adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált szervek vonatkozásában a részesedés a költségvetésből 4,6%-ról 3%-ra csökkent, azzal, hogy kérte az előadókat: az általuk vizsgált szerveknél cáfolják vagy erősítsék meg az elmozdulás tényét, jellegét.

Dávid Anna Réka, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyészségi megbízottja "Az ügyészség büntetőjogon kívüli élete a közjogi ügyészi feladatok újraszabályo-

- 76/77 -

zásának tükrében" című előadásában kifejtette, hogy az Alaptörvény 29. §-a az ügyészség feladatává tette a közérdek védelmét. Az új ügyészségi törvény is ennek megfelelően szakított a törvényességi felügyelet fogalmával. Az ehhez kapcsolódó különböző részfeladatok (pl. gyermekvédelem, környezetvédelem) bemutatása után megállapította, hogy széles spektrumú az ügyész hatásköre ezen a területen. Ezt követően az ügyész peres és nemperes eljárásokban való részvételét tekintette át. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai szabályozás teljes mértétben megfelel az Európa Tanács vonatkozó ajánlásának.

Szajbély Katalin, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Közjogi Főosztálya Indítvány-előkészítő Osztályának főosztályvezető-helyettese "Változó, mégis állandó - az ombudsmani intézmény szerepe az alapjogok védelmében" címmel tartott előadást. Megállapította, hogy az ombudsmani jogvédelemben 2012 volt a fontos változások éve, bár már előtte is vitás volt szakmai berkekben, hogy az általános biztos egyenlőbb-e az egyenlők között. A szerv munkamódszereit bemutatva külön hangsúlyt helyezett a projektszerű vizsgálódásra, a sérülékeny csoportok védelmére, valamint az egyéb kiemelt témakörökre. A szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés mellett az országjárás rendszeréről is említést tett. A teljes szervezeti átalakulás bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a projektmódszer segítségével megvalósított interdiszciplináris kísérlet nagymértékben elősegítette a három ombudsmani stáb összehangolását. Az új szerepkörök említése mellett rámutatott arra is, hogy a hatékonyság változásairól még nem lehet állást foglalni ennyi idő után, és a jogvédelem folyton új kihívások előtt áll.

Ferenczi Aniella, az Igazságügyi Hivatal Igazságügyi Szolgáltatási és Pártfogó Felügyelői Főosztályának főosztályvezetője előadását "Az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás szerepe a joghoz való hozzáférésben" címmel tartotta meg. A háromszintű rendszer működésének vázolása után bemutatta a szervezet 2014. októbertől kezdődő változásait. 2006 előtt csak a civil szféra foglalkozott az áldozatok segítésével, az állam másodikként kezdett bele ebbe. A sértett és az áldozat fogalmának elhatárolása után szólt arról is, hogy a magyar rendszer viszonylag fejlett, példaértékű az Európai Unió országainak viszonylatában. A szerv eljárásának bemutatása után elhatárolta a jogi segítségnyújtást az áldozatsegítéstől. Miközben a jogérvényesítéshez nagymértékben hozzá tud járulni a szervezet, gondot jelent a rászorulók elérése.

Maszong Attila ügyvéd, aki megbízott óraadó a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetében, "Alapjogok érvényesítése a munkajogban a munkaügyi ellenőrzés során" című előadásában bemutatta a munkaügyi ellenőrzés céljait, szervezetét, a munkaviszonyban megjelenő alapjogokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáltatók túlnyomó többsége nincs is tisztában azzal, hogy munkavállalói személyes adatainak kezelése milyen kötelezettségeket keletkeztet. Rátért az érintett hatáskörök változására is, rávilágítva arra, hogy a szervezeti munkavállalói jogok területén több hatáskört is elvontak a szervezettől, így a munkavállalói jogok biztosítása gyengébb lett. Bemutatta, hogy jelentősen megemelkedett a panaszbejelentések száma a pihenőidő, a munkabér, a munkaidő és a szabadság vonatkozásában. Ezzel párhuzamosan pedig a közérdekű bejelentések száma emelkedett, nem pedig a panaszbejelentéseké. Jelezte, hogy a hatósági alapjogvédelem visszaszorult a jogszabályi változások hatására.

Hegedűs Bulcsú, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetének címzetes docense, az adatvédelmi szakjogászképzés szakmai vezetője "Adatvédelmi változások az elmúlt öt évben" című előadásában az adatvédelem magyarországi kialakulásának áttekintésekor bemutatta az adatvédelmi biztos működésének jellegzetességeit. Már 2012 előtt több oldalról is sürgették a szerv reformját a hatósági jogkör megerősítése érdekében. Az átalakítást bemutatva felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az adatvédelmi biztos mandátumának lejárta előtti felmentése miatt. A szervezet jogállása is változott emiatt, azonban 2014 júliusában az Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodás biztosítja a legalizációt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára. A Hatóság működésének bemutatása után megállapította, hogy van esély a szervezet jó működésére.

Két előadó, akik a kar megbízott óraadói, megosztva foglalkoztak "A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelek eljárásjogi helyzete a polgári eljárásokban" témával. Kerekné Jakó Nóra, a Szegedi Járásbíróság bírósági fogalmazója azt mutatta be, hogy a jogi képviselő nélküli - azaz szegény, rászoruló - ügyfelek panasza hogyan jut el a bíróig. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre mindennapibbá válik a konfliktusok hivatalos úton történő feloldása, s utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság már az 59/1993. (XI. 29.) határozatában megerősítette a bírósághoz fordulás jogát. Ennek egyik lehetőségét nyújtja a bírósági panasznap. Bemutatta annak működését, jelentőségét, valamint arra is kitért, hogy el kell kerülni a prejudikációt az általános jogi tanácsadás során. Vida-Sós Tünde, a Szegedi Járásbíróság polgári ügyszakos bírája a jogi képviselet nélküli ügyfelekkel kapcsolatos rövid elemzésében rámutatott, hogy a bíró kötelezettsége tájékoztatni a jogi képviselő nélküli ügyfelet jogairól és kötelezettségeiről. Kitért a pártfogó ügyvédek és a bírósági közvetítések intézményének gyenge működésére is. Végezetül megállapította, hogy ezeket sokan veszik igénybe, mert nincs más jogvédelmi lehetőségük.