Ennek a tanulmánynak a tárgya az aktív perbeli legitimáció és a kereshetőségi jog jogintézményének áttekintése a zárt ügyfélkörű közigazgatási eljárásokban, különös tekintettel az Alkotmánybíróság 2021. november 30-án kelt 3539/2021. (XII. 22.) AB sz. végzésében foglaltakra. Az elemzés alapvető tárgyát az a kérdés képezi, hogy zárt ügyfélfogalmú közigazgatási eljárással összefüggésben harmadik magánfélnek lehet-e olyan joga, amellyel a közigazgatási per érdemére juttathat egy olyan közigazgatási döntést, amelynek törvényileg nem lehet ügyfele. Felmerül, hogy alkotmányossági szempontból nem azt kellett volna-e megítélni, hogy az olyan zárt ügyfélforgalmú eljárásokban, mint amilyen az összefonódás-kontroll, nem jár-e a GVH Alaptörvénybe foglalt közérdekvédelmi feladatainak korlátozásával, ha az összefonódás-ellenőrzési eljárásokban hozott döntéseket bárki megtámadhatja, ezzel tolva el az absztrakt jogvédelmet az egyéni jogvédelem felé. Az Alkotmánybíróság továbbá kétszeresen is szűkítette a közhatalmat gyakorló indítványozók esetében, hogy alkotmányjogi panasz intézményével éljenek a hatáskör hiányának megállapításra vezető eljárásokban hozott döntéseik bírósági jogorvoslatával összefüggésben.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlatában merült fel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 17. § a) pontjába foglalt perindítási jogcím értelmezésének a kérdése. A szabály ugyanis nem véletlenül a közigazgatási eljárás ügyfeleitől tágabb körben teszi lehetővé a perindítási jogosultságot, hiszen ezáltal kezeli azt az esetet, ha valaki nem volt ügyfél a közigazgatási eljárásban, de annak kellett volna lennie ezáltal biztosítva, hogy az ilyen jogsérelem közigazgatási bírói úton orvoslást nyerjen. A bírói gyakorlatban általánosan elterjedt az a gyakorlat, hogy amennyiben a keresetlevelet benyújtó az alapeljárásban nem volt ügyfél és a jogszabály kifejezetten nem nevesíti zárt körben (privilegizált felperesi kör) a perindításra jogosultak körét, akkor a közvetlen érintettség formális vizsgálattal nem állapítható meg, hanem az külön érdemi értékelést igényel.
A GVH összefonódás-ellenőrzési eljárásaiban azonban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) az ügyfelek köre - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. § (2) bekezdésével[1] - Tpvt. 43/K. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 52. § a) pont aa) alpontja alapján korlátozott. Ebből következően felmerült, hogy lehet-e harmadik félnek olyan joga, amellyel a közigazgatási per érdemére juttathat egy olyan közigazgatási döntést, amelynek törvényileg nem lehet ügyfele. A GVH ezt a kérdést - mivel hatásköre az Alkotmánybíróság gyakorlatával megerősítetten közérdek érvényesítésére irányul - alkotmányjogi kontextusba helyezve az Alkotmánybíróság elé utalta azzal, hogy a zárt ügyfélkörű összefonódás-ellenőrzési eljárásban a jogorvoslati jog ilyen tágra nyitása hátrányosan érinti az ügyben ügyfélként részt vevő befektetők tranzakciók lezáráshoz fűződő érdekét, amely végső soron károsan hathat a Magyarország nemzetközi versenyképességét jelentő közérdekre. Az Alkotmánybíróság azonban 2021. november 30-i döntésében ezt az érdeket nem találta alkotmányjogi kérdésekkel közvetlenül összefüggésbe hozhatónak, miközben elismerte, hogy "a perindítási jog és a kereshetőségi jog vizsgálatakor a közigazgatási bíróságnak a szubjektív jogvédelmi igények érvényesítése mellett a jogvita jellegéhez mérten az objektív jogvédelmi szempontokra, így adott esetben a közérdekre is figyelemmel kell lennie annak érdekében, hogy jogértel-
- 66/67 -
mezése ne vezessen se valamely Alaptörvényben biztosított jog sérelmére, se valamely állami szerv hatáskörének korlátozására".[2] Vagyis azzal együtt az Alkotmánybíróság szerint a GVH panasza valójában a Kúria jogértelmezésének felülbírálatára irányult, még úgy is lehet érteni az Alkotmánybíróság döntését, hogy akár egyet is értett a GVH jogértelmezésével, csak azt Alaptörvénybe ütközéssel nem lehetett kapcsolatba hozni. Jelen jogeset-ismertetésben azonban kitérek arra is, hogy ilyen alkotmányos kapcsolódási pont létrehozása lehetséges lett volna, illetve bemutatom, hogy Alkotmánybíróság miként szűkítette a közhatalmat gyakorló indítványozók alkotmányjogipanasz-benyújtási lehetőségét.
A GVH a Tpvt. 24. § (1) bekezdése és a 43/J. § (1) bekezdése alapján bejelentett összefonódás tárgyában 2018. december 6. napján kelt B/961-11/2018. számú hatósági bizonyítvánnyal - a bejelentő kérelmére - a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján igazolta, hogy hatáskörének hiánya miatt a Tpvt. 67. § (4) bekezdése szerinti vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn. A bejelentését követően ugyanis a kérdéses összefonódást a Kormány 229/2018. (XII. 5.) Korm. rendeletével (a továbbiakban: Korm. rendelet vagy rendelet) nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, amelynek következtében a Tpvt. 24/A. §-a alapján megszűnt annak bejelentési kötelezettsége a GVH felé. Ezen kiadott hatósági bizonyítvány felülvizsgálata iránt egy, az ügyben ügyfélként részt nem vett harmadik fél nyújtott be kerestet. Ezen felperes a keresetében elsődlegesen a hatósági bizonyítvány megváltoztatását és a bejelentett összefonódás megtiltását, másodlagosan a hatósági bizonyítvány megsemmisítését és a GVH új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy közvetlen jogos érdeke fűződik a hatósági bizonyítvány megtámadásához, mivel a bejelentővel ugyanazon gazdasági piacokon (olvasói és online hirdetői piacok) tevékenykedő versenytársak. Jogi álláspontja szerint az indítványozó a hatósági bizonyítvány kiállításával érdemben döntött az összefonódás jogszerűségéről, annak ellenére, hogy a bizonyítvány kiállításának jogalapját hatásköre hiányában jelölte meg. Álláspontja szerint a hatósági bizonyítvány kiadása azt jelzi, hogy az indítványozó megvizsgálta az összefonódás jogi feltételeit, ezt azonban ténylegesen nem tette meg. A felperes szerint a jogszabályok nem teszik lehetővé ilyen okból hatósági bizonyítvány kiállítását. A tisztességes eljárás alapelvének érvényesülése érdekében ezért felperes kérte a per általános szabályok szerinti lefolytatását, indítványozta továbbá az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését.
Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 105.K.700.376/2019/7. számú ítéletében az indítványozó 2018. december 6. napján kiadott B/961-11/2018. számú hatósági bizonyítványát megsemmisítette és az indítványozót új eljárásra kötelezte. Indokolásában a perindítási jogosultsággal kapcsolatban rögzítette, hogy a Kp. 48. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja. A Kp. 17. § a) pontja szerint a per megindítására jogosult az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti. A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint ez a szabály csak abban az esetben alkalmazható, ha már a keresetlevélből, illetve a közigazgatási iratanyagból érdemi vizsgálat nélkül megállapítható a keresetindító fél érdekeltségének hiánya. A perbeli esetben a felperes igényérvényesítési jogosultsága, kereshetőségi joga a felek között vitás volt, így azt a törvényszéknek a perben kellett tisztázni, és e kérdésben ítélettel határozni. A törvényszék elismerte a felperes perbeli igényérvényesíthetőségére vonatkozó kereshetőségi jogát. E körben a törvényszék hivatkozott az Európai Unió Bíróságának a C-282/13. számú T-Mobile Austria kontra Telekom-Control-Kommission ügyben és a C-510/13. számú E.ON Földgáz Trade Zrt. kontra Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal ügyben hozott döntéseire. Ítéleti álláspontja szerint e döntésekből következően a gazdasági érdekeltség is megalapozhat közvetlen jogos érdeket, és ezzel együtt kereshetőségi jogot egy szabályozó hatósági döntés esetében. Szerinte a Kúria az EBH 2016.K.8. számú elvi határozatában külön is rámutatott, hogy olyan szabályozási területeken, ahol a védett érdek a szabályozás tárgya, a piaci verseny, a versenytársi minőség, a gazdasági érdek alapot adhat a közvetlen jogos érdek, a kereshetőségi jog elismerésére. Megállapította, hogy a bejelentett összefonódással érintett földrajzi és árupiacnak van olyan szegmense, amelyen az összefonódással érintett vállalkozások és a felperes versenytársaknak tekinthetők. A felperes kellő részletességgel bemutatta, hogy az összefonódás a gazdasági érdekét érinti, a piaci helyzetének érintettsége adott esetben - a verseny előmozdításának, védelmének elvéből következően - kereshetőségi jogot alapoz meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
