https://doi.org/10.59851/kjsz.2025.2.05
A kétrészes tanulmány az Európai Unió szociálpolitikájában több évtizede jelen lévő szabályozással kapcsolatos aktuális kihívásokra, újabb értelmezési irányvonalakra és potenciális változásokra fókuszál. A transzfer irányelv - azaz a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelméről szóló 2001/23/EK irányelv - olyan alapköve az uniós munkajogi corpusnak, amelynek gyakorlati alkalmazása és értelmezése ugyan stabil, de a változó gazdasági és munkaerőpiaci körülmények, valamint az uniós szociálpolitikában a Szociális Jogok Európai Pillére fémjelezte, jelenleg is zajló reformfolyamatok nem hagyják érintetlenül a kulcsfontosságú irányelvi szabályok európai bírósági interpretációját sem. A tanulmány(ok) központi kérdése, hogy a munkáltatók közötti átadás-átvétel mennyiben érinti a munkavállalók helyzetét, illetve, hogy milyen módon és mértékben lehet garantálni a legalapvetőbb szociális jogok és érdekek védelmét e szervezeti változások között.
Kulcsszavak: 2001/23/EK irányelv, EU szociálpolitikája, Szociális Jogok Európai Pillére, munkavállalói transzfer
The paper focuses on the current challenges, new interpretative orientations, and potential changes to a regulation that has been present in EU social policy for several decades. The Transfer Directive - Directive 2001/23/EC on the protection of employees' rights in the event of transfers of undertakings, businesses or parts of undertakings or businesses - is a cornerstone of the EU labour law corpus, whose practical application and interpretation is stable, but changing economic and labour market conditions and the ongoing reform processes, marked by the European Pillar of Social Rights in EU social policy, do not leave the interpretation of key Directive rules by the European courts untouched. The study's central question, namely, to what extent the transfer of responsibilities between employers affects the situation of employees and how and to what extent the protection of fundamental social rights and interests can be guaranteed in the context of these organisational changes, plays a vital role in this context.
Keywords: Directive 2001/23/EC, EU social policy, European Pillar of Social Rights, transfer of employees
A munkáltató személyében bekövetkező változás egy olyan munkajogi esetkört jelöl, amely alapvető hatással bír a munkavállalók gazdasági és szociális helyzetére.[1] Ennek elsősorban az az oka, hogy a munkáltató személyének megváltozásával a munkavállalókra irányadó munkafeltételek megváltozhatnak, akár jelentős mértékben is. Fontos az is, hogy maga a transzfer - főleg egy gazdasági szempontból kevésbé stabil helyzetben[2] - akár szervezeti és foglalkoztatási bizonytalansághoz, munkavállalói létbizonytalansághoz vezethet. További potenciálisan felmerülő problémaként pedig arra is gondolnunk kell, hogy a szociális és gazdasági aspektusból szintén kiemelkedő fontosságú munkaviszony-megszüntetés területén is komoly hatást fejthet ki a munkavállalók helyzetére a munkajogi jogutódlás.[3]
Többek között e szempontokra figyelemmel szükséges a munkajog önálló, megfelelő jogi garanciákkal megerősített szabályozási területévé tenni a munkajogi transzfert, mert bár a munkajogi szabályozás további alkotóelemei is relevánsak e tekintetben - például felmondási szabályok, konzultáció a munkáltatói és munkavállalói oldal között -, a transzfer vonatkozásában szükséges a speciális szabályok megalkotása.[4] Ennek további oka az, hogy a munkajogi jogutódlás sajátos fogalmi rendszerrel bír, és már önmagában annak pontos körülhatárolása, azaz hogy mit értünk átadott/átvett gazdasági egység alatt,[5] milyen esetben valósul meg az átadás, mennyire kell kiterjedtnek lennie a munkáltató oldalán bekövetkező gazdasági változásnak, komoly kérdése a munkajogi jogértelmezésnek és a jogalkotásnak is.[6]
E több szempontból is releváns gazdasági és (munka)jogi jelenségnek a stabil, munkáltatói és munkavállalói aspektusból is racionális és méltányos rendezését célozza uniós szinten a 2001/23/EK irányelv, amely az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) bekövetkezett transzferek esetére rendelkezik a legalapvetőbb jogi garanciákról. E jogi garanciák elsődlegesen a munkavállalói szociális és gazdasági érdekek védelmében születtek meg,[7] és az eme irányelvet átvevő tagállami munkajogi rezsimek is - általánosságban - eme érdekcsoport köré rendezik saját szabályozásukat.[8] Az irányelv ennek megfelelően individuális és kollektív munkajogi szinten egyaránt azt a célt tűzi ki, hogy a munkavállalók jogai semmilyen vonatkozásban ne csorbuljanak transzfer esetén. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy bár a munkavállalók egyfajta inaktivitással kell, hogy viseltessenek a munkáltatói transzferrel szemben - hiszen arra érdemi ráhatásuk nincs -, az átadó munkáltatónak és a jogalkotónak közös feladata a legalapvetőbb jogok és jogos érdekek védelme.[9] Mindez valójában egy sajátos automatizmust jelöl, azaz a munkavállalók fontos joga, hogy a munkajogviszonyuk meghatározó jellemzői és a kollektív szerződéses kondíciók ne változzanak, illetőleg ne váljanak hátrányosabbá számukra. Mindez általában megjelenik a munkaviszony megszüntetése körében detektálható garanciák formájában is,[10] ami tovább erősíti az alapvető jogvédelmi szempontok megerősítésének szükségességét.
A kétrészes tanulmány témája az EU szociálpolitikájában fontos szerepet betöltő 2001/23/EK irányelv (a továbbiakban: transzfer irányelv, irányelv),[11] annak szociálpolitikai és alapjogi kontextusára fókuszálva, azt a kérdést vizsgálva elsősorban, hogy a szabályozás mennyiben szorul frissítésre, módosításra az uniós szociálpolitikai trendekre és a változó munkaerőpiaci és gazdasági környezetre tekintettel.[12] A tanulmány jelentős része az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) által az elmúlt kb. húsz évben kimunkált esetjog analízisére fókuszál, egyszerre koncentrálva a már kikristályosodott és a jelenleg is átalakuló jogelvekre.
Kutatásmódszertani szempontból fontos, hogy Az EUB esetjogában - figyelemmel kizárólag a jelenleg hatályos transzfer irányelvre - negyvenkét releváns ítélet lelhető fel, ebből huszonhárom került érdemi, részletes vizsgálatra.[13] A vizsgálat módszertanát és az ítéletek szelekciós szempontjait figyelembe véve fontos, hogy jelen tanulmány kereteit szétfeszítette volna azon törekvés, hogy valamennyi, tematikailag illeszkedő ítéletet a vizsgálat körébe vonjam. Ehelyett egyik oldalról egyfajta kronológiai elvet követve igyekszem az EUB újabb esetjogára, azaz a minél aktuálisabb munkaerő-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
