A jogválasztás problémája1 (the choice of law problem) az egyik legsarkalatosabb kérdése az amerikai polgári peres eljárásnak. Ahhoz, hogy ezen kérdés bonyolultságát megértsük, az USA bírósági szervezeti rendszerével kell megismerkednünk.
Az amerikai polgári bíróságok szervezetrendszere dualista felépítésű, ami azt jelenti, hogy a bírósági fórumrendszer szövetségi és állami szintre oszlik fel. Ez következik egyrészt az Egyesült Államok alkotmányos berendezkedéséből, hiszen az USA 50 tagállamból és
2, alkotmányjogilag felemás helyzetű államból áll, másrészt pedig az egész amerikai jogrendszer dualizmusából, ami az állami és a szövetségi jog kettősségét jelenti.
A tagállamokban a bírósági szervezeti rendszer felépítése államonként eltérő, mindenütt van elsőfok és legfelsőbb bíróság, és az egyes államoktól függően vagy van fellebbviteli fórum köztes állomásként, vagy nincs. Természetesen, ahol nincs, ott is lehetőség van az elsőfokú ítélet megfellebbezésére, csak ezekben az esetekben az adott állam legfelsőbb bírósága jár el fellebbviteli bíróságként.
Az államok felett elhelyezkedő szövetségi szinten a fórumrendszer hármas klasszifikációjú: szövetségi elsőfokú bíróságok, szövetségi fellebbviteli fórum, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága.
Minden állam területén működik legalább egy, a nagyobb államokban2 több szövetségi elsőfokú bíróság, összesen 94 van belőlük.
A szövetségi fellebbviteli fórum kerületekre oszlik, számuk összesen 13.3
Az amerikai polgári peres eljárás bonyolultságát és egyben szépségét pontosan a kettős bírósági szervezeti rendszer adja, amely számos hatásköri és illetékességi problémát indukál.
A jogválasztás kérdésköre szorosan kapcsolódik a hatásköri összeütközések terrénumához, noha nem egyenlő azzal.
A hatáskör problémája az USA-ban nem olyan szimplán merül fel, mint pl. a magyar polgári peres eljárásban, hogy vajon a helyi vagy a megyei (fővárosi) bíróság rendelkezik-e hatáskörrel az adott ügy elbírálására. Amerikában ez a kérdés úgy adódik, hogy vajon az állami vagy a szövetségi bíróság hatáskörébe tartozik-e az adott ügy eldöntése.
Ez a probléma tehát nemcsak pusztán bíróságok közötti hatásköri megosztás kérdése, hanem egyben az akár gyökeresen eltérő bírósági út kiválasztását is jelenti.
Alapvető rendező elv az amerikai eljárásjogban, hogy az általános hatáskör az állami bíróságokhoz van telepítve.
A szövetségi elsőfokú bíróságoknak az alábbi esetekben4 van hatásköre az ügy eldöntésére:
1. ha a keresetet a felperes5 ún. szövetségi kérdésre alapítja (szövetségi kérdésnek minősül: az USA Alkotmánya, az USA szövetségi joga, az USA által kötött nemzetközi egyezményeken alapuló jog),
2. ha a felek állampolgársága6 különböző, értve ez alatt:
a) ha a felek az USA különböző tagállamainak lakosai, pl. a felperes Minnesotából, az alperes pedig Denverből jön,
b) ha a felek egyike az USA állampolgára, a másik fél pedig külföldi állampolgár,
c) ha a felek különböző állam lakosai és egy harmadik fél külföldi állam állampolgára,
d) ha a felperes egy külföldi állam és az alperes valamely állam lakosa vagy több állam lakosai, ha több alperes van
és a per tárgyának értéke - ide nem értve a kamatokat, költségeket meghaladja az 50 000 USD-t.
3. katonai hadbírósági, tengerészeti ügyekben,
4. igényperekben, trösztellenes, szerzői jogi, szabadalmi-, mintaoltalmi-, védjegyperekben,
5. ha az USA mint felperes vagy alperes vesz részt az ügyben.
A jogválasztás problémája az alábbi aspektusokban7 csúcsosodik ki:
1. Szövetségi jog ütközik állami joggal. (Vertikális jogválasztási probléma) Alkotmányos8 követelmény ilyenkor, hogy a jogforrási hierarchiában az államinál magasabb szintű szövetségi anyagi jogot kell alkalmaznia a bíróságnak. Igen ám, de milyen eljárásjogot? Szövetségit vagy államit?
Általános elvként megfogalmazható, hogy államit, kivéve, ha a felperes jogérvényesítését korlátozza ez, ilyenkor a bíróság köteles szövetségi eljárásjogot alkalmazni.
2. Állami jog ütközik állami joggal. (Horizontális jogválasztási probléma.)
Ez az eset állhat elő akkor, ha a felek különböző államok lakosai és a felperes a keresetét nem szövetségi jogra alapítja, ugyanakkor szövetségi bíróság előtt perel. Milyen anyagi jogot fog alkalmazni a bíróság? Államit vagy szövetségit? Ha államit, akkor melyik állam anyagi jogát? A felperesét vagy az alperesét? Milyen eljárásjogot fog alkalmazni? Államit vagy szövetségit? És úgyszintén: ha államit, akkor melyik állam eljárásjogát? A felperesét vagy az alperesét? A válaszok hogyan módosulnak, ha a szövetségi bíróság vagy az állami bíróság jár el az ügyben? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik részletesen ez a tanulmány.
Egyáltalán, hol a választóvonal az amerikai jogban az anyagi jog és az eljárásjog között? A válasz ezen kérdésre nem olyan magától értetődő, mint pl. az európai jogász számára. Az amerikai jog ugyanis nem olyan, évezredek óta kikristályosodott jogintézményekből épül fel, mint az európai. Nem ismer olyan fogalompárokat, mint magánjog - közjog, dologi jog -kötelmi jog, általános rész - különös rész.
Általában9 nincsenek kódexei, sőt, olykor még írott joga sincs és a bírói esetjog a jogfejlődés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik.
Nézzük például az elévülés jogintézményét, vajon anyagi jogi vagy eljárásjogi természetű-e?
Az európai jogász könnyen rávágná: eljárásjogi, hiszen az elévüléssel az anyagi jog nem szűnik meg, pusztán a bírósági igényérvényesítés lehetősége, de pl. nem lehet az ilyen elévült követelés alapján önkéntesen teljesített szolgáltatást jogalap nélküli gazdagodásra való hivatkozással visszakövetelni. Ha ez így van a magyar jog szerint is, akkor vajon miért a Ptk. szabályozza ezt az "eljárásjogi" intézményt? Miért nem a Pp.?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
