https://doi.org/10.59851/kjsz.2026.2.03
A tanulmány a gyülekezési jog, a gyermekek védelemhez való joga és a szexuális kisebbségek egyenlő emberi méltósága közötti feszültséget elemzi a 2025-ben módosított magyar gyülekezési és "gyermekvédelmi" szabályozás kontextusában. A szerzők bemutatják, hogy az Alaptörvény XVI. cikkének hierarchizáló új szövege és a Gyvt. 6/A. §-ára visszautaló 13/A. §-a tartalomalapú tilalmat vezet be az LMBTQ-jogokért szervezett gyűlésekkel szemben, amely sérti a normavilágosságot és a tartalomsemlegesség követelményét. Az írás az Alkotmánybíróság eddigi alapjogi tesztjével és az EJEB, illetve EUB releváns esetjogával veti össze az új korlátozásokat, rámutatva azok alkotmányellenességére és uniós jogba ütközésére. Végül a Pride-rendezvények körüli hatósági gyakorlat példáin keresztül illusztrálja, hogy az LMBTQ-gyülekezések automatikus tiltása nem egyeztethető össze a demokratikus jogállam kommunikációs alapjogokra épülő rendjével.
Kulcsszavak: gyülekezési jog, gyermekek jogai, alapjogi hierarchia, alapjogok korlátozása
This study analyses the tension between the right to assemble, children's right to protection and the equal human dignity of sexual minorities, in the context of Hungary's assembly and 'child protection' regulations as amended in 2025. The authors demonstrate that the new, hierarchical wording of Article XVI of the Fundamental Law and Section 13/A of the Act on Public Assemblies - referring to Section 6/A - introduces a content-based ban on assemblies organised in support of LGBTQ+ rights, violating the requirements of legal clarity and content neutrality. The article compares these new restrictions with the existing fundamental rights test of the Constitutional Court and the relevant case law of the European Court of Human Rights (ECHR) and the Court of Justice of the European Union (CJEU). It highlights the restrictions' unconstitutionality and conflict with EU law. Finally, it illustrates, using examples of official practices surrounding Pride events, that the automatic prohibition of LGBTQ+ gatherings is incompatible with the order of a democratic state governed by the rule of law and founded on the fundamental right to freedom of expression.
Keywords: right to assembly, children's rights, hierarchy of human rights, restrictions of fundamental rights
A gyülekezési jog kiemelt fontosságú kommunikációs alapjog, amelynek tartalmi alapú korlátozása csak az emberi méltóságot sértő, szélsőségesen gyűlöletkeltő tartalmak esetén lehetséges.[1] Ez a megoldás áll összhangban az Alkotmánybíróság gyakorlatában megszilárdult, alkotmányszövegeken átívelő alapjogi hierarchiával, amely az emberi méltósághoz való jogot az élethez való joggal egységében sérthetetlen és korlátozhatatlan alapjogként tételezi,[2] illetve kiemelt alapjognak tekinti a véleménynyilvánítás szabadságát és az abból levezethető kommunikációs jogokat, így a gyülekezéshez való jogot is. Az Alkotmánybíróság a 13/2016. (VII. 18.) AB határozat indokolásában rámutat: "a békés gyülekezéshez való jognak kitüntetett szerepe van az alapjogok rendszerében egy demokratikus jogállamban. Ez ugyan nem vezet arra, hogy ez a jog korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a békés gyülekezéshez való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, korlátozását pedig szorosan behatárolják a Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények előírásai."
A gyülekezési törvény indokolása is kimondja az Emberi Jogok Európai Egyezményére (a továbbiakban: EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) gyakorlatára hivatkozva, hogy "a demokráciát veszélyeztetik azok az intézkedések, amelyek minden körültekintés nélkül korlátozzák a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot. A gyülekezési szabadság korlátozását ugyanis szűken kell értelmezni: egy általános tilalom vagy a túl széles mérlegelési szabadság összeegyeztethetetlen az EJEE rendelkezéseivel." Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a gyülekezés előzetes megtiltása ultima ratio jellegű korlátozás, amelynek esetében különös körültekintéssel vizsgálandó a szükségesség és arányosság követelményének való megfelelés.[3]
Az Alaptörvény 15. módosítása nyomán gyermekek védelemhez való joga kiemelt alapjoggá vált, a módosítás az Alaptörvény a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát rögzítő XVI. cikk (1) bekezdését azzal egészítette ki, hogy "ez a jog - az élethez való jog kivételével - minden más alapvető jogot megelőz". Ez - az alapjogvédelmi rendszerben előzmény és kontextus nélküli - rendelkezés önmagában még nem determinálja a gyülekezési jog tartalmi alapú korlátozását. Egyértelmű kapcsolatot teremt azonban az Alaptörvényt módosító rendelkezés és a gyülekezési jog, illetve a szexuális és nemi kisebbségek jogai között a gyülekezési törvény módosítása, amely - indokolása szerint az akkor még el nem fogadott Alaptörvény-módosításra hivatkozással - kifejezetten a (jogalkotó szerinti) mainstreamtől különböző szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos tartalmú gyűlésekre mond ki tartalmi alapú tilalmat, visszautalva a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) híres-hírhedt, az Európai Unió Bírósága által megállapított kötelezettségszegés[4] tárgyát képező 6/A. §-ára.
A gyülekezési törvény 2025. április 15-i hatállyal beiktatott 13/A. §-a szerint "(1) Tilos azt a gyűlést megtartani, amely a [Gyvt.] 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. (2) A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul."
A Gyvt. hivatkozott rendelkezése szerint pedig tilos tizennyolc éven aluliak számára "a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást" népszerűsítő vagy megjelenítő "tartalmat" bemutatni. Amint a tilalom alapjául szolgáló "gyermekvédelmi" rendelkezés,[5] úgy - amint arra Kádár András Kristóf rámutat - a gyülekezési törvény fenti rendelkezése sem "felel meg a normavilágosság legalapvetőbb követelményeinek sem (hiszen például a "tartalom bemutatása" nehezen értelmezhető a gyülekezési jog kontextusában, és "a tarta-
- 21/22 -
lom lényegi elemének megjelenítése" is nélkülözi a kellő egyértelműséget)", továbbá nyilvánvalóan sérti a tartalomsemlegesség elvét is.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
