Húsz évvel a rendszerváltozás után felvetnék itt néhány olyan, számomra fontosnak tűnő és perspektivikusnak látszó kérdést a magyar parlamentarizmus két évtizedes fejlődésével kapcsolatosan, melyekről örülnék, ha több szerző kifejtené álláspontját.
Ez a kérdéskör Magyarországon 1989-től napjainkig kihívássá vált mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból a parlamentarizmus és a képviseleti rendszer számára. Politikai mozgalmak kérdőjelezték meg a parlament szuverenitását, és kísérelték meg aláásni azt. A parlamenti képviselet legitimitása, és a képviselet tartalma hogyan alakult át ennek hatására?
A második világháború után az európai demokráciákban elterjedt a gazdaság- és szociálpolitikai kérdések előzetes korporatív egyeztetések révén történő szabályozása, és a kormányzat politikájának ezekhez igazítása. Ezáltal a parlamenti képviselet tartalma és összetétele egyaránt alakulhatott, akárcsak a törvényhozáshoz vezető politikai egyeztetési folyamat célcsoportjai, csomópontjai, szakaszai. Hasonlóan új jelenségek a meghatározott témában nyilvánosan politikai nyomást gyakorló politikai kampányok, állampolgári kezdeményezések civil kultúrájából kiemelkedve a képviselők irányában való lobbizás, és a téma bevitelére tett kísérlet a parlamenti döntéshozatalba. A korporativizmus és az állampolgári kezdeményezések nálunk elkésve, de megjelennek a képviseleti demokrácia elmúlt húszéves fejlődési szakaszában. Miként alakítják ezek, és alakítják-e a képviselői szerepeket, a képviselet felfogását, a karrierutakat, és egyáltalán a képviseleti elvnek a magyar demokráciában betöltött helyét, szerepét?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
