Az Európai Unió Bírósága (EUB) az Európai Bizottság (Bizottság) keresete alapján hozott ítéletében[1] megállapította, hogy Magyarország a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) módosításával, amely az EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézmények számára az oktatási szolgáltatások nyújtásának feltételeként nemzetközi szerződés megkötését írja elő, illetve arra kötelezi azokat, hogy származási országukban, függetlenül attól, hogy EGT tagállamról vagy harmadik államról van szó, felsőoktatási képzést nyújtsanak, megszegte Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (GATS) XVII. cikke alapján fennálló nemzeti elbánásra, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 49. cikkéből származó szabad letelepedés korlátozásának tilalmára és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (Irányelv) 16. cikkében előírt szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó kötelezettségét. Emellett megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 13. cikkében védett tudományos élet szabadságát, illetve a Charta 14. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikkében rögzített oktatási intézmények alapításának, valamint a vállalkozás szabadságát.[2]
Az Országgyűlés 2017. április 4-én fogadta el a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvényt (Módtv.), amely 2017. április 11-én lépett hatályba.[3]
Az Nftv. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött - föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló - nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték (előzetes nemzetközi szerződés fennállására vonatkozó követelmény). Az Nftv. 77. § (2) bekezdése értelmében e rendelkezés nem alkalmazandó az EGT más tagállamában székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézményekre.
További feltétele külföldi felsőoktatási intézmény képzési tevékenysége Magyarországon való folytatásának az Nftv. 76. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, hogy a székhelye szerinti országban államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell minősülnie és ott ténylegesen felsőoktatási képzést kell nyújtania (a székhely szerinti államban történő képzés nyújtására vonatkozó követelmény). Az Nftv. 77. § (3) bekezdése szerint e követelményt az EGT tagállamában székhellyel rendelkező felsőoktatái intézményeknek is teljesítenie kell.
Az Nftv. 115. § (7) bekezdése eredetileg a 76. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feltételek teljesítésére 2018. január 1-jéig állapított meg határidőt, kivéve a föderatív államokat, amelyek esetében a Módtv. kihirdetésétől számított hat hónapon belül (2017. október 11. előtt) kellett előzetes megállapodást kötni. Az Országgyűlés az Nftv. újabb módosításával[4] 2019. január 1-jéig, illetve 2018. augusztus 30-áig meghosszabbította az irányadó határidőket.
A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény engedélyét az Nftv. 115. § (7) bekezdése értelmében vissza kell vonni és 2018. január 1-jét követően a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi képzésének első évfolyamára hallgató nem vehető fel azzal, hogy a 2018. január 1-jén már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legkésőbb a 2020/2021-es tanévben - fejezhetők be. A Módtv2. e határnapokat 2019. január 1-jére és a 2021/2022-es tanévre módosította.
A pert megelőző eljárásban a Bizottság és Magyarország között számos levélváltásra, illetve egy szakértői találkozóra is sor került. Ezt követően a Bizottság 2018. február 1-jén döntött az általa vitatott intézkedésekre vonatkozó kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetének benyújtásáról.
Az EUB elnöke 2018. július 25-i határozatával rendelte el az ügy soron kívüli elbírálását.
- 69/70 -
Az EUB kiemelte, hogy az EUMSZ 258. cikkének megfelelően kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset tárgyát kizárólag az uniós jogból eredő kötelezettségek be nem tartásának megállapítása képezheti. Eljárásában vizsgálta, hogy a GATS keretében vállalt kötelezettségek megsértése uniós jogból eredő kötelezettségszegésnek tekinthető-e.
A GATS-egyezményt az EU is aláírta, az 1995. január 1-jén lépett hatályba. Az EUB állandó gyakorlata szerint az EU által kötött nemzetközi megállapodások a hatálybalépésüktől kezdve az uniós jog szerves részét képezik, ebből következik, hogy a GATS az uniós jog része .
Az EUMSZ 3. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint az EU a közös kereskedelempolitika területén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Az EUB gyakorlatában a GATS keretében vállalt kötelezettségek a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartoznak . Bár az EUMSZ 6. cikk e) pontja alapján a tagállamok kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek az oktatás területén, a GATS keretében vállalt kötelezettségek, ideértve a magán oktatási szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjára vonatkozó kötelezettségvállalások is az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak .[5]
Az EUB vizsgálta, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) sajátot, a GATS-ból származó kötelezettségekre is alkalmazandó vitarendezései mechanizmusa kizárja-e eljárását.
A WTO-t létrehozó egyezmény XVI. cikk 4. pontja értelmében a WTO minden tagja, az EU is köteles gondoskodni belső jogrendjében a WTO jogából eredő kötelezettségek tiszteletben tartásáról. Az EUB megítélése szerint az a sajátosság, hogy a WTO-nak van vitarendezési rendszere, nincs hatással az EUMSZ 258. cikk értelmében az EUB-ra ruházott hatáskörre, sőt e hatáskör gyakorlása összhangban van a WTO jogának tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséggel. E tekintetben jelen kötelezettségszegési eljárásnak az is célja, hogy az EU elkerülje nemzetközi felelősségének megállapítását.[6]
Az EUB elutasította Magyarország érvelését arra vonatkozóan, hogy az EUB a GATS megsértésére alapított kifogást illetően kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset elbírására nem rendelkezik hatáskörrel. [7]
A Bizottság által emelt kifogás elbírálásához az EUB-nak a GATS XVII. cikkében foglalt nemzeti elbánás szabályára tekintettel meg kellett határoznia Magyarország felsőoktatási szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásainak terjedelmét, továbbá vizsgálta, hogy az előzetes nemzetközi szerződés fennállására vonatkozó követelmény a belföldi szolgáltatók és az általuk nyújtott szolgáltatások javára módosítja-e a versenyfeltételeket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
