Tanulmányomban a jogalkotást segítő elektronikus, informatikai rendszereket ismertetem, amelyek napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak.
Az e-törvényalkotás a minőségi jogalkotás eljárási oldalán megjelenő garanciákat hivatott segíteni, célja, azok hatékonyabbá tétele. Ezt részben úgy kívánja elérni, hogy az állampolgári véleményeket is megjelenteti, ezáltal praktikusabb, a valós élethez közelebbi és egyúttal a társadalom által jobban elfogadott döntések születhetnek.
Tanulmányom első felében ismertetem az e-parlament kialakulásához vezető utat, azt követően pedig megvizsgálom, hogy a gyakorlatban az informatikai rendszerek alkalmazása milyen tapasztalatokat mutat. Ennek megismeréséhez interjúkat készítettem. Az interjú alanyai a központi közigazgatásban dolgozó olyan kodifikátorok voltak, akik dolgoztak a korábbi rendszerben is, viszont jelenlegi munkavégzésük során már az új programokat alkalmazzák.
Az általuk elmondottak alapján összegeztem az e-törvényalkotási rendszerek előnyeit, hátrányait, valamint bemutatom a jövőben fejlesztések irányait is.
In my study I describe the electronic, IT systems that help legislation, which are playing an increasingly important role nowadays.
E-legislation is intended to help the guarantees that appear on the procedural side of quality legislation, its purpose is to make them more effective. It intends to achieve this in part by publishing citizens' opinions, so that more practical decisions can be made that are closer to real life and, at the same time, better accepted by society.
In the first half of my study, I describe the path leading to the development of e-parliament, and then I examined the experience of using IT systems in practice. I conducted interviews to collect the experiences with the IT system. The subjects of the interviews were codifiers working in the central administration, who also worked with the previous system, but are already using the new programs in their daily work.
Based on the outcome of the interviews, I have summarized the advantages and disadvantages of e-legislative systems, and I will also present the directions of future developments.
Keywords: E-legislation, paperless parliament, ParLex, IJR, experiences
Tanulmányomban a jogalkotást segítő elektronikus, informatikai rendszereket ismertetem, amelyek napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak.
Ennek oka abban rejlik, hogy a jogi szabályozás a társadalmak esszenciális feltétele, a minőségi szabályozás pedig a jó kormányzás egyik kulcsfontosságú eszköze. "A jó kormányzás feladata nem csupán a jó feltételek megteremtése, hanem a kormányzás munkájának minőségi ellátása is. A jó kormányzat/önkormányzat a közjóért munkálkodik, tevékenysége értékelhető, teljesítménye elszá-
- 149/150 -
moltatható."[2] A kormányzás "eszköze lehet a jogalkotás, egyéb szabályozás, kommunikáció vagy ösztönző kialakítása"[3].
A minőségi jogalkotás olyan "tartalmi és technikai feltételek vagy követelmények összessége, amelyeknek célja egy felmerülő szakpolitikai kérdés vagy probléma jogi eszközökkel történő hatékony, eredményes, működőképes, átlátható, elfogadható megoldása."[4] Drinóczi Tímea megfogalmazásában "[a] minőségi jogalkotás a jogalkotás olyan interdiszciplináris megközelítését jelenti, amely tervezett módon, hatékony és végrehajtható jogszabályok nyilvános előkészítésével, elfogadásával, azok végrehajtásának támogatásával segíti elő a rövid, közép- és hosszú távú társadalmi és gazdasági célok elérését"[5].
A minőségi jogalkotás kétféle módon is értelmezhető: tartalmi-kimeneti és eljárási oldalról. A tartalmi-kimeneti oldal esetén beszélhetünk arról, hogy a minőségi jogalkotás nem csupán értékeket teremt olyan területeken, mint a pénzügyi piacok biztonsága vagy a versenyképesség, hanem képes hozzájárulni az állampolgárok életminőségének javításához, a munkahelyteremtéshez, a jólét biztosításához is. E tekintetben a minőségi jogalkotás eszközként alapvetően képes hozzájárulni a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelő, a versenyképességet és a közszolgáltatások jobb elérhetőségét biztosító rugalmas, költséghatékony, egyszerű és átlátható szabályozók megteremtéséhez, a kormányzati stratégiai döntések hatékony és eredményes megvalósulását biztosító rendszer egyik legfontosabb eszköze is.[6]
Eljárási oldalról tekintve a minőségi jogalkotás célja, hogy kifejezésre juttassa, egyúttal biztosítsa a többség akaratát, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett, továbbá a jogalkotás során képes legyen az érdekek becsatornázására, azok megjelenítésére, előzetes, valamint utólagos hatásvizsgálatokat végezzen. Akkor tudunk eljárási értelemben minőségi jogalkotásról beszélni, ha elfogadjuk axiómaként azt, hogy megfelelő (demokratikus, jogállami) keretek hozzájárulnak a tartalmi értelemben vett minőségi jogalkotási termékek létrejöttéhez.[7],[8]
- 150/151 -
Az informatikai eszközök, megoldások jogalkotásban való széles körű alkalmazása értelemszerűen a minőségi jogalkotás eljárási oldalán helyezhetők el, az vizsgálható, hogy a jogalkotási processzust milyen módon alakítja át, teszi hatékonyabbá (időbeli, hibaminimalizálási, illetve gazdaságossági értelemben egyaránt). Ezen szempontok mellett lehet fenntarthatósági aspektusa - elegendő csak a papírfelhasználás, nyomtatási szükségletek visszaszorítására gondolnunk -, de egyéb demokráciamarkerek tekintetében is értékelhető. Ez jelenik meg Cabrera Alvaro e-parlament koncepciójában, amely értelmezésében "olyan törvényalkotó testület, mely az IKT eszközök alkalmazásán keresztül átláthatóbb (transparent), elérhetőbb (accesible) és elszámoltathatóbb (accountable). Elősegíti, hogy az emberek a maguk sokszínűségében jobban részt vegyenek a politikai közösség életében azáltal, hogy jobb hozzáférést biztosít a parlament dokumentumaihoz és tevékenységhez. Olyan szervezetet jelent, ahol a részvevők az információ- és kommunikációs technológia segítségével támogatva hatékonyabban végzik képviseleti, törvényalkotó tevékenységüket. A modern technológia, a sztenderdek és támogató eljárásmódok alkalmazásával előmozdítja a méltányos és inkluzív információs társadalom fejlődését."[9]
Az e-törvényalkotás a minőségi jogalkotás eljárási oldalán megjelenő garanciákat hivatott segíteni, célja, azok hatékonyabbá tétele. Ezt részben úgy kívánja elérni, hogy az állampolgári véleményeket is megjelenteti, ezáltal praktikusabb, a valós élethez közelebbi és egyúttal a társadalom által jobban elfogadott döntések születhetnek. Az e-parlament "a társadalmi kirekesztés politikai-információs dimenzióját kívánja csökkenteni a politikai információszerzés és részvétel szintjén, az állampolgárok aktív bevonásával".[10] Ezenkívül a parlamenti információk teljes körét (a nemzetbiztonsági okból titkosítottak kivételével) adatbázisba szervezve, kereshető formában és visszamenőlegesen a parlamenti honlapon elérhetővé teszi. "Ez egyúttal törvényben garantált állampolgári jog. Az információs és kutatószolgálatok összefoglalói, anyagai szintén elérhetők az állampolgárok számára is. A parlamenti honlap mellett az összes hagyományos információs (televízió, rádió, oktatási programok, közvetlen személyes találkozás a képviselőkkel stb.) csatornát is fenntartják az állampolgárok jobb informálása céljából."[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
