"A szerelem örökzöld tematikája mellett minden korok költői az italnak, a testi élvezetek kiapadhatatlan forrásának szentelték a figyelmet... A bor legendája a bibliai Noé nevéhez fűződik, aki bölcs előrelátással szőlővesszőt is vitt magával bárkájába, megmentvén az utókornak a bort, sok vidámság (és szomorúság) éltetőjét." (Noé vesszeje. Szerk. Bikády György. Budapest, 1972)
Ez a szép, irodalmári hangvételű gondolat egy alapvetően jogi könyvről szóló ismertetés bevezetőjeként nézetem szerint főként azért tűnik megengedettnek, mert Tattay nagy empátiával megírt könyve nemcsak az eredetvédelemről szóló jogi normákat és a joggyakorlatot tárgyalja, hanem művét színesítendő kitér a földrajzi árujelzőknek a kereskedelemben, a piacgazdaságban betöltött szerepére, a borvédjegystratégiák szemléltetésére és történeti visszapillantást is ad pl. az aszúkészítés műveletének 1631-ben történt "felfedezéséről" (a szerző a "ráérzés" kifejezést használja, szerintem ennél sokkal többről volt szó), nem is beszélve a szokatlanul gazdag illusztrációs anyagról, amivel az eredendően száraz kérdések (pl. élelmiszerjog, pénzügyi jog) ismertetése közben és után ébren tartja az olvasó figyelmét.
A könyv öt fejezetre tagozódik. Igaz ezek számozása hiányzik, de ezt némileg ellensúlyozza a dicséretesen részletes tartalomjegyzék. Az első fejezet történelmi és gazdasági alapvetés: A földrajzi árujelző nemzeti és nemzetközi oltalma kialakulását tárgyalja az ókortól (a Krisztus előtti IV. évezred kissé soknak tűnik, ezt érdemes lett volna irodalmi hivatkozással alátámasztani) napjainkig, ami alatt az 1994. évi TRIPS Megállapodást (kihirdetve az 1998. évi IX. törvénnyel) értem.
A második fejezet A földrajzi árujelzők oltalma Magyarországon témát dolgozza fel. Itt a gyakorló jogász számára különösen érdekesek a Gazdasági Versenyhivatalnak a BONAQUA szénsavas ásványvíz, a COR-DONIER NAPOLEON konyak, a KALOCSAI PAPRIKA földrajzi árujelzőknek a más (eltérő) földrajzi helyen előállított termékek forgalmazása miatt indított eljárásai és határozatai. APILSENER eredetmegjelölés jogtalan utánzása ügyében pedig a Legfelsőbb Bíróság ítéletét ismerteti. Ugyanakkor bővebb tárgyalást érdemelt volna az Európai Bíróság néhány ítélete, pl. a CASSIS DE DIJON, a SEKT-WEINBRAND, valamint a TOURRON d'ALICANTE ügyek ismertetése, amelyeket csak telefonkönyvszerűen említ. A továbbiakban viszont érdeme, hogy nem áll meg a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény idevágó rendelkezéseinek ismertetésénél, hanem egyéb törvényeknek (pl. jelképtörvény, élelmiszertörvény stb.) a tárgykörbe eső rendelkezéseit is ismerteti, amivel egyúttal alátámasztja a földrajzi árujelzők oltalmának komplexitásáról vallott felfogását is.
A következő fejezet A bor eredetvédelme Magyarországon címet viseli, s a szerző vizsgálódásaiban központi helyet foglal el. Kultúrtörténetileg is érdekes felsorolást ad Csokonai Vitéz Mihálytól Márai Sándorig, majd a bor gasztronómiai vonatkozásairól ír, ezek után pedig rátér a kevésbé színes, de megkerülhetetlen hegyközségi törvényre, bortörvényre, jövedéki törvényre. "Nemzeti örökségünk szerves része: a Tokaji Aszú" című alfejezetből megtudjuk, hogy az Országgyűlés már az 1655. évi 79. cikkelyben kötelezően elrendelte az aszú szőlő különválasztását a Tokaj hegyaljai borvidéken. - A gyakorló jogász számára ebben a fejezetben ugyanakkor alighanem a borhamisítás, valamint a megtévesztő bormegjelölések használata jogi szankcióinak leírása a legérdekesebb.
A negyedik fejezet, amelyben a földrajzi árujelzők oltalma külföldön kérdéseit dolgozza fel, bepillantást nyújt Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, az Európai Közösség eredetvédelmi rendszerébe. Látható megelégedéssel számol be arról, hogy a TOKAJI névhasználat oltalma vonatkozásában "sikeres áttörés" volt a Magyarország és az EK (ma EU) között 1992-ben létrejött eredetvédelmi megállapodás (kihirdetve az 1994. évi XI. törvénnyel). Ezek alapján Franciaország vállalta, hogy 13 éves átmeneti idő lejárta után, azaz 2006-ig megszüntetteti a TOKAY PINOT GRIS árujelző használatát (ismereteim szerint a TOKAY d'ALSACE használatát is), Olaszország pedig ugyancsak 13 éves átmeneti idővel, hogy megszüntetteti a TOCAI FRIULIANO, valamint a TOCAI ITALI-
CO árujelző használatát. Ugyanakkor a Magyar-Svájci eredetvédelmi megállapodásban (kihirdetve az 1981. évi 27. tvr.-el) Magyarország vállalta, hogy az EMMENTALI sajt-árujelzőt csak úgy engedi használni, ha ehhez írásmódját, nagyságát, színét tekintve azonos betűkkel hozzáfűzik, hogy "Magyarország" vagy más, az áru származására utaló földrajzi megjelölést. -Saját tapasztalatból számolhatok be arról, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal az olyan védjegybejelentést, amelyben az Emmentáli árujelző nem az ismertetett módon szerepel, következetesen elutasítja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
