A Jegyző és Közigazgatás XIV. évfolyam, 2. számában igyekeztem nagyvonalakban bemutatni a jegyzői munka sokszínűségét, kezdve a méhészek nyilvántartásától a szociális ügyeken át, egészen a péri repülőtérrel kapcsolatos feladatok ellátásáig. Most szeretném röviden ismertetni, milyen jegyzői feladatok merülnek fel akkor, ha a település illetékességi területén egy nyilvános kereskedelmi repülőtér működik úgy, hogy a kivett repülőtér földterülete 1/2-1/2 arányban az illetékes önkormányzat tulajdonában van és mindezen felül a repülőteret üzemeltető kft.-ben is tulajdonos.
A Magyar Köztársaság Kormánya a 2308/2002. (X. 10.) Korm. határozatával a 052/2 helyrajzi szám alatt felvett Pér, repülőtér ingatlant térítésmentesen Pér Község Önkormányzata és Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata tulajdonába adta foglalkoztatáspolitika, iparfejlesztés hasznosítási célra. Az önkormányzatok a repülőtéri ingatlan tulajdonjogának átruházása tárgyában 2002. december 31. napján megállapodást kötöttek a Magyar Köztársaság nevében eljáró Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal, amely szerződés alapján a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére 2003. január 21-i hatállyal sor került. Az ingatlanátadási megállapodás értelmében Pér Község Önkormányzata és Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata ˝1/2-1/2 arányú osztatlan közös tulajdonába került az ingatlan, és valamennyi az ingatlanon található, de a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett felépítmény.
A Magyar Köztársaság Kormánya 2309/2002. (X. 10.) Korm. határozatával rendelkezett Győr-Pér repülőtér nyilvános kereskedelmi repülőtérré fejlesztéséről.
Mit is fontos tudni a Győr-Pér Repülőtérről? A repülőtér a '70-es évek elején épült. A repülőtéri ingatlan területe: közel 215 hektár. Harminc éven keresztül füves futópályákkal rendelkezett, és a győri sportrepülés bázisa volt. Létezett ugyan egy "hadműveleti tartalék" funkciója, de érdemi katonai igénybevételére soha nem került sor. Az üzemeltető Győr-Pér Repülőtér Kft.-t 1995-ben hozta létre a három tulajdonos (alapító) önkormányzat: Pér Község Önkormányzata, Győr Megyei Jogú Város- és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Az első repülőtér fejlesztési projekt 2003-ban fejeződött be az EU Phare CBC program és az Audi támogatásával, melynek eredményeként többek között 1450m x 30m aszfalt futópálya, 650m x 10.5m aszfalt gurulóút, forgalmi előtér, SALS bevezető fénysor, várótermek kialakítására, továbbá határátkelőhely és irányítótorony felújítására került sor.
Mindezen és egyéb fel nem sorolt kisebb költségű fejlesztések eredményeként - bizonyos időjárás okozta korlátokkal - a repülőtér alkalmassá vált nemzetközi forgalom éjjel és nappal, télen és nyáron történő fogadására, 60-80 személyes utasszállító repülőgépek és hasonló nagyságú teherszállító gépek, továbbá üzleti jetek fogadására.
A Győr-Pér Repülőtér a vidéki repülőterek közül egyedüliként már 2010-ben elérte, hogy tulajdonosi hozzájárulás befizetése nélkül életképes, azaz önfenntartó lett. Bevételei - leszállási díj, parkolási díj, utas kiszolgálási díj, teheráru kezelési díj, földi kiszolgálási díjak, repülőbenzin kiszolgálás, közúti személyszállítás díj - 100%-ban fedezik a repülőtér fenntartási és működési kiadásait.
További piacok megnyerése érdekében azonban újabb fejlesztések váltak nélkülözhetetlenné, amellett, hogy a 2003-ban megkötött szerződések hatályának lejárata is közeledett.
A szükségessé váló igények kiszolgálása érdekében az üzemeltető kft. tagjai a 2012-es év elején egy egyszerűsített fejlesztési programot határoztak meg, mely fejlesztési csomag elemeinek megvalósulása lehetővé tenné a Boeing 737 és Airbus 320 típus család tagjainak fogadását és kiszolgálását. A repülőtér a meglévőnél lényegesen jobb feltételeket biztosítana az üzleti (corporate) jellegű repülések kezeléséhez. A forgalom jellege és szerkezete nem változna meg lényegesen, de a gazdasági élet szereplői nagyobb gépeket tudnának igénybe venni, és kevesebb időjárási korláttal kellene számolni.
Összegezve: a repülőtér tervezett fejlesztési céljának - a repülőtér leszállási kapacitásának bővítése, a nagyobb repülőgépek fogadására történő képesség megszerzése (mértékadó géptípusok: Boeing 737, Airbus 320) - elérése érdekében szükségessé vált a meglévő burkolt futópálya megerősítése és meghosszabbítása, a gurulóút szélesítése és a burkolat megerősítése, a csapadékvíz-elvezető rendszer bővítése, valamint a fénytechni-
- 17/18 -
kai és radar-navigációs rendszer korszerűsítése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
