Dr. Slánicz Katalin: Péri balladák - gumicsizma és körömcipő (Jegyző, 2012/2., 52-53. o.)

Kislánykorom óta szerettem volna jegyző lenni, annak ellenére, hogy valójában nem tudtam mivel is foglalkozik a polgármesteri hivatal első embere, annyit azonban láttam, hogy a kistelepülésen, ahol felnőttem, Ő számított a köztudatban a község első szakemberének. Ennek megfelelően haladtam is szépen előre és egyre közelebb kerültem a kitűzött célomhoz.

A fordulatot 2010. július 1. napja hozta. A nap, amelyen öt év fővárosi közigazgatási munka után, Péren - az eskü letételét követően - kezdetét vette a jegyzői pályafutásom.

Az új feladatok okozta kezdeti nehézségeken átsegített, hogy lelkesített a célom elérése és motivált az előttem álló kihívás leküzdése. Jöttek az első emlékezetes ügyek, s hogy mik is voltak ezek? Nézzük csak sorjában.

Nyár volt, ami egyet jelent a házasságkötések főszezonjával. Augusztus végével túl voltam hat szertartás levezénylésén "előttem és a jelenlévő két tanú előtt elhangzott egybehangzó kijelentése alapján a Magyar Köztársaság (tudjuk, e szóhasználat már az ez évi házasságkötéseknél kiiktatásra kerül) családjogi törvénye értelmében házastársak"- hagyta el a számat minden alkalommal ez az ünnepélyes, felemelő mondat. Meg kell mondjam, ahelyett, hogy monotonná vált volna az eljárás lefolytatása, minden alkalommal újra és újra tudatosítani kellett magamban, hogy jogosult lettem az előttem megjelent ifjú párt házastársakká nyilvánítani. Minden alkalommal újra és újra "szárnyra kaptam", lelkesített a feladat, még akkor is, amikor komoly aggályaim voltak afelől, hogy fog-e menni a CD lejátszót helyettesítő 30 tagú fúvószenekarral a szertartás összehangolása. Ment.

Jöttek a hétköznapok. Nap, mint nap találkozva az önkormányzatnál közfoglalkoztatottakkal, szembesültem azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy ezeknek az embereknek a döntő többsége büszke arra, hogy - akár az "Út a munkához", akár a "Nemzeti Közfoglalkoztatási" Programban - évek óta az önkormányzattal (közfoglalkoztatási) munkaviszonyban áll. Mindegy számukra, hogy a jogalkotói szójáték szerint éppen rendelkezésre állási támogatásban, bérpótló juttatásban vagy akár foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek, megnyugtatja őket a tudat, hogy a település önkormányzatánál van - lesz hely a számukra. Közfoglalkoztatottjainkat kivetette magából a munkaerőpiac és a látottak alapján, évek óta nem sikerül oda visszakapaszkodniuk, s nagy valószínűséggel a többségnek nem is fog.

Jöttek szép számban a kérelmek Jegyző Úrhölgynek címezve, s bizony nem egy akadt olyan, amely többszöri végigolvasását követően sem tudtam eldönteni, hogy mi a tárgy, mire irányul a megkeresés. Biztosan sejtik, nem a bonyolult, túlzottan szofisztikált jogi nyelvezet használata miatt.

Készítettem a képviselő-testületi ülésekre az előterjesztéseket, "alkottam", "módosítottam" és "hatályon kívül helyeztem" a helyi rendeleteket. Feltornásztam magam I. fokú adóhatóságként az adóztatás területén, majd kollégáimmal kivetettük a helyi adókat: magánszemélyek kommunális adója, iparűzési adó, továbbá beszedtük a gépjárműadót és lefolytattuk a behajtási eljárást azokkal szemben, akik önkéntes jogkövetés útján nem teljesítettek. Megalkottuk az első nevemmel fémjelzett költségvetést; 2010-ben sikeresen lebonyolítottuk a helyi önkormányzati polgármester és képviselő választást, majd 2011-ben a Népszámlálás helyi bázisaként funkcionáltunk.

Lassan megtapasztaltam, mit is jelent, ha mintegy 6500 jogszabály utal a hatáskörömbe feladatokat.

Már nem lepődök meg, ha a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletre hivatkozással kút létesítése érdekében, kútfúrási engedélyemet kérik, vagy a Pannon-Víz Zrt. számosállat bejelentő nyomtatvánnyal a kezében kopogtat be az ügyfél azon okból, hogy aláírásommal hitelesítesse, hány darab, hány kg súlyt nyomó szarvasmarha, továbbá sertés van a tulajdonában.

Nem lep már meg az sem, ha a méhállományok védelméről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet alapján - mint a méhek tartási helye szerint illetékes jegyzőnél - bejelentik a méhészkedés megkezdését, továbbá méhcsaládok illetékességi területemre "költözését". Ma már "gondolkodás nélkül" írom is alá az igazoló szelvényt a méhkaptárok letelepítésének jelzéséről.

Megbírságolom a szemetelőket, a tűztilalom ellenére tűzet gyújtókat, a portájukat rendben nem tartókat, a közoktatási törvény előírásait megszegőket, és sorolhatnám tovább a szabálysértési tényállásokat. Kereskedelmi tevékenységet végzőknek működési engedélyt adok, meghallgatom a nyitvatartási idő korlátozását kérőket, míg a perbehívást el nem fogadom.

Birtokvédelem iránti kérelemnek helyt adva, a Polgári Törvénykönyvünkre hivatkozással megállapítom: a báty az öccsével szemben birtokháborítást követett el akkor, amikor a családi ház zárcseréjével ellehetetlenítette testvére ingatlanba történő bejutását. A vonatkozó bírósági határozatok átrágását követően az idősebbik fivért a zavaró magatartás abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására kötelezem.

Rezzenéstelen arccal fogadom egy-egy új jogintézmény - pl.: iskoláztatási támogatás felfüggesztése - életre hívása esetén, hogy felelősként természetesen a

- 52/53 -

jegyző kerül megjelölésre. Sebaj, a vonatkozó rendelkezések elsajátítását követően a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletre és az 1997. évi XXXI. törvényre hivatkozással a tárgyalásokon megkísérlem a tudás és a szakma megszerzésének fontosságáról meggyőzni az ötven igazolatlan tanórán túl hiányzó tanköteles kiskorú diákokat. Ha nem sikerül, - márpedig a tapasztalatom az, hogy az esetek döntő többségénél a "lelki fröccs" már nem vezet eredményre - elrendelem az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését, majd háromhavonta ismét és ismét felülvizsgálom, indokolt-e a továbbiakban is a szankció alkalmazása.

Lelkileg megtörten megyek haza akkor, amikor a "kiskorú veszélyeztetettsége" tényállásának megvalósítása esetén, I. fokú gyámhatósági jogkörömben eljárva, a szülő által veszélyeztetett kiskorú gyermekeket kiemelem a családból és ideiglenes hatállyal elhelyezem a Bóbita Speciális Gyermekotthonban.

A jó öreg 1993. évi III. törvény rendelkezéseire hivatkozással foglalkozatást helyettesítő támogatásra vagy rendszeres szociális segélyre, időskorúak járadékára, lakásfenntartási támogatásra, továbbá közgyógyellátásra, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítok meg. Ellenkező esetben - a jogosultsági feltételek teljesülésének hiányában - megkísérlem elmagyarázni az ügyfélnek, hogy miért kapott elutasító határozatot. Ismét és ismét hangsúlyozom, nincs mérlegelési lehetőségem: a jogszabályi rendelkezések szorosan kötik a kezem. Akad, hogy sikerrel járok és bizony akad, hogy érveimre már csak az ügyfél háta mögött, hangosan becsapódó irodaajtóm válaszol.

Hosszan tartó egyeztetéseket követően kidolgozom a megállapodást, amelyben az ipari parkunk beruházója és az önkormányzat jogi alapokra helyezi a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést. Következő pillanatban azon kapom magam, hogy helyszíni szemléről visszatérve a hivatali bázisra, az ilyenkor használatos gumicsizmát leráncigálva a lábamról, körömcipőre cserélem és már szaladok is a kínai delegáció tagjaival folytatott tárgyalásra, ahol keressük a kompromisszumokat a Péri Innovációs Ipari Park (PIIP) benépesülésének elősegítése érdekében.