Megrendelés
Közjogi Szemle

Fizessen elő a Közjogi Szemlére!

Előfizetés

Rutai Zsuzsanna (ford.): Az emberi jogok védelmét és előmozdítását célzó nemzeti intézmények jogállásának és működésének alapelvei (KJSZ, 2019/2., 79-80. o.)

(Párizsi Elvek)

Hatáskörök és felelősségi körök

1. A nemzeti intézmény hatásköre az emberi jogok előmozdítására és védelmére terjed ki.

2. A nemzeti intézmény a lehető legszélesebb mandátummal rendelkezik, amelyet alkotmányos szinten vagy jogszabályban egyértelműen rögzítenek, összetételének és hatáskörének meghatározása mellett.

3. A nemzeti intézmény - többek között - az alábbi felelősségi körökkel rendelkezik:

a) Az emberi jogok előmozdítására és védelmére vonatkozóan véleményt, javaslatot, ajánlást és beszámolót nyújt be tanácsadó jelleggel a Kormánynak, a Parlamentnek és bármely más hatáskörrel rendelkező szervnek megkeresésre vagy hivatalból. A nemzeti intézmény dönthet ezek nyilvánosságra hozataláról. Ezek a vélemények, javaslatok, ajánlások és beszámolók, valamint a nemzeti intézmény bármely előjoga az alábbi területekhez kapcsolódik:

i) bármely jogszabály vagy közigazgatási rendelkezés, valamint az igazságszolgáltatási szervek rendelkezései, amelyek célja biztosítani és kiterjeszteni az emberi jogok védelmét; ehhez kapcsolódóan a nemzeti intézmények megvizsgálják a hatályos jogszabályokat és a jogszabály tervezeteket, és minden szükséges javaslatokat megtesznek annak érdekében, hogy ezek a jogi aktusok az emberi jogok alapvető elveivel összhangban legyenek; ha szükséges, javasolja új jogszabályok elfogadását, hatályos jogszabályok módosítását, valamint közigazgatási rendelkezések elfogadását és módosítását;

ii) bármely emberi jogi sérelem esete, amellyel foglalkozni kíván;

iii) beszámoló készítése az emberi jogok általános helyzetéről és adott témákhoz kapcsolódóan nemzeti szinten;

iv) felhívja a kormány figyelmét az ország bármely részben fennálló olyan helyzetre, ahol emberi jogi sérelem történt és javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy milyen kezdeményezésekre van szükség a helyzet felszámolására, valamint amennyiben szükséges, kifejti a kormány állásfoglalásairól és válaszlépéseiről alkotott véleményét;

b) az adott államra vonatkozó nemzetközi emberi jogi egyezmények és a belső jog összhangjának és azok hatékony végrehajtásának elősegítése és biztosítása;

c) elősegíti a fent említett egyezmények ratifikációját, az azokhoz történő csatlakozást és a nemzeti jogrendbe történő átültetést;

- 79/80 -

d) hozzájárul a beszámolóhoz, amelyet az állam köteles benyújtani egyezményi kötelezettségeinek teljesítése végett az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerveinek és bizottságainak, valamint regionális szervezeteknek, és amennyiben szükséges, önállóan is kifejti a véleményét az adott témáról, függetlenségének tiszteletben tartása mellett;

e) együttműködik az ENSZ-szel és más szervezetekkel az ENSZ rendszerén belül, regionális intézményekkel és más országok nemzeti intézményeivel, amelyek az emberi jogok előmozdítása és védelme területén rendelkeznek hatáskörrel;

f) segíti emberi jogokkal foglalkozó oktatási programok kidolgozását, kutatását és részt vesz azok megvalósításában iskolákban, egyetemeken és szakmai körökben;

g) megismerteti a nyilvánossággal az emberi jogokat és a diszkrimináció valamennyi formája - de különösen a faji diszkrimináció - elleni harcban véghezvitt erőfeszítéseket a társadalom tudatosságának erősítésén keresztül, különösen információközlés és oktatás által, a sajtó minden formájának igénybevételével.

Összetétel és a független, plurális működés garanciái

1. A nemzeti intézmények összetételét és tagjainak kinevezését, akár választás útján vagy más módon történik, úgy kell meghatározni, hogy megfeleljen egy olyan eljárásnak, amely minden szükséges garanciát megad arra, hogy plurális módon képviseltessék magukat azok a társadalmi erők (civil társadalom), amelyek az emberi jogok előmozdításában és védelmében vesznek részt, különösképpen olyan hatáskörök által, amelyek lehetővé teszik hatékony együttműködés kialakítását az alábbiak vagy képviselőik részvételével:

a) az emberi jogok védelméért felelős és a faji diszkrimináció elleni harcban részt vevő nem-kormányzati szervezetek, szakszervezetek, érintett társadalmi és szakmai szervezetek, például jogászok, orvosok, újságírók és elismert tudósok szervezetei;

b) filozófiai és vallási gondolkodás irányzatai;

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére