Az alábbi tanulmány tárgya a végrehajtási eljárás szabályozása az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül pedig a pénzfizetést előíró bírósági ítéletek végrehajtásával foglalkozom majd részletesen. Ebben a témában ez idáig - tudomásom szerint - egyetlen összefoglaló jellegű írás sem jelent meg magyar nyelven.
Elöljáróban feltétlenül rögzíteni kell, hogy a téma bemutatása kapcsán komoly terminológiai problémák vetődnek fel. Egyrészt az angolszász-amerikai jogrendszer intézményei sokszor teljesen eltérnek a magyar jogi kultúrában ismert intézményektől. Ugyanakkor néha még azokon a területeken is nehéz egymásnak megfeleltetni a hazai és az idegen jogintézményeket, ahol elvileg hasonló szabályozás érvényesül. Ráadásul számos esetben az angol kifejezés és annak magyar megfelelője a valóságban egészen más fogalmat, jogintézményt takar. Utóbbira példa, hogy a magyarul zálogjognak fordított "lien" kifejezés az amerikai polgári eljárásjogban jóval tágabb fogalmat ölel fel, hiszen e kifejezéssel illetik például a végrehajtási eljárásban a lefoglalt vagyontárgyon a hitelező javára keletkező jogosultságot is, gyakorlatilag ezt is a zálogjog egyik fajtájának tekintik1. Még szembeöt-lőbb a különbség a magyarul jogorvoslatként fordított "remedy" kapcsán, amely - szemben a Magyarországon elfogadott jelentéssel - a jogsértő állapot megelőzésére, orvoslására, a jog kikényszerítésére szolgáló - általában bírósági - eszközök összefoglaló elnevezése, tehát egy olyan halmaz, amelybe a keresettől az ideiglenes intézkedés iránti kérelemig sokféle intézmény beletartozik2.
A fent vázolt terminológiai problémák miatt a jogösszehasonlító vizsgálódások kapcsán fokozott figyelmet kellet fordítani az egyes jogintézmények funkciójának vizsgálatára, annak érdekében, hogy hasonló típusú intézmények kerüljenek egymással összevetésre. Ugyanakkor a terminológiai problémák áthidalása érdekében az alábbi tanulmányban az egyes idegen intézmények felemlítésekor általában az eredeti angol nyelvű kifejezéseket használom, azokat inkább körülírni igyekszem és csak ritkábban kerül sor az amerikai kifejezések egyszerű magyar fordításának használatára.
A végrehajtási eljárás amerikai szabályozása, illetve a szabályozás rendszerének bemutatása kapcsán az első lényeges tény, amit rögzíteni kell, hogy az Egyesült Államokban végrehajtási eljárásként szabályozott processzus távolról sem azonos a nálunk bírósági végrehajtásként ismert jogintézménnyel.
A Magyarországon általánosan elfogadott meghatározás szerint a bírósági végrehajtás az egyedi "vagyoni végrehajtás fő útja, az a viszonylag önálló - rendszerint más, jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó - polgári nemperes eljárás, amelynek során a bíróság, illetőleg a bírósági szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló jogi szankciót".3 Az Egyesült Államokban a végrehajtási eljárás fogalmi köre ezzel szemben lényegesen szűkebb. Az amerikai jog forrásai nem is bírósági végrehajtásról, hanem inkább az ítéletek végrehajtásáról, kikényszerítéséről (execution, vagy enforcement of judgement) rendelkeznek. Az ide kapcsolódó -egyébként igencsak részletes - szabályokat a polgári peres eljárás szabályai között találhatjuk meg.
Összevetve tehát a végrehajtási eljárás amerikai és magyar fogalmát, szabályozását, az alábbi különbségekre kell felhívni a figyelmet.
a) Egyrészt említést érdemel, hogy a vagyoni végrehajtásnak alapvetően két típusa alakult ki: az egyedi vagy szinguláris és a teljes, vagy univerzális vagyoni végrehajtás. Mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban ismert a vagyoni végrehajtás kétféle típusa, azonban érvényesülési körük eltérő. Az univerzális vagyoni végrehajtás alapvető intézménye hazánkban a felszámolási eljárás, amelyet jelenleg csak gazdálkodó szervezetek ellen lehet igénybe venni. Az Egyesült Államokban szabályozott univerzális végrehajtás, azaz a csődeljárás (bankruptcy) azonban - szemben a magyar szabályozással - többek között természetes személyek ellen is igénybe vehető4.
b) Másrészt komoly különbségek akadnak az egyedi vagyoni végrehajtás körében is. Amíg nálunk a jogtudomány a bírósági végrehajtást általában egy viszonylag önálló nemperes eljárásnak tekinti, addig az Egyesült Államokban ez a polgári peres eljárás része, annak egy szakasza.
c) Amíg Magyarországon a bírósági végrehajtás jóval tágabb körben érvényesül, megannyi eljáráshoz kapcsolódhat, sőt kivételesen a jogvitát eldöntő megelőző eljárás nélkül is sor kerülhet rá, addig Amerikában a szabályozás a bírósági ítéletek kikényszerítésére koncentrál. Ugyanakkor Amerikában a végrehajtás deklaráltan nem az egyetlen eljárás a teljesítés elérésére, sőt az ítélet kikényszerítése sem csupán az "enforcement of judgement" útján történhet5, bár kétségtelenül ez az ítélet teljesítése elérésének leginkább elterjedt módja. Létezik számos begyűjtési technika, speciális eljárás, amelyek azonban nem képezik a jelen dolgozat tárgyát.
d) A magyar jog a bírósági végrehajtás szabályozásán belül különbséget tesz az általános végrehajtási eljárás, valamint a különleges végrehajtási eljárások között. Az általános szabályok szerinti végrehajtási eljárás a belföldi végrehajtható határozaton (okiraton) alapuló pénzkövetelés kielégítésére irányul. Ezzel szemben a különleges végrehajtási eljárások, vagy meghatározott cselekmény végrehajtására, vagy kielégítés helyett csak követelés biztosítására, vagy külföldi határozat végrehajtására irányulnak. Az ítélet végrehajtására vonatkozó szabályok az Egyesült Államokban is elsősorban a pénzfizetést előíró, belföldi bírósági ítéletek kikényszerítésére adnak útmutatást. Külön szabályok vonatkoznak a meghatározott cselekmények végrehajtására, valamint a külföldi ítéletekre. Ezenkívül szintén speciális szabályok érvényesülnek az Egyesült Államokat megillető követelések behajtására, az olyan ítéletek kikényszerítésére, amelynek jogosultja maga a szövetségi állam. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy vannak olyan jogintézmények - ilyen például a vagyonzárolás (attachment) -, amelyeket a magyar jog a bírósági végrehajtás keretei között, különleges végrehajtási eljárásként tárgyal, Amerikában viszont ideiglenes intézkedésként (prejudgment remedy) nyert szabályozást.
A fent leírtakra is tekintettel a jelen dolgozat témáját több vonatkozásban is szűkíteni kell: az alábbiakban elsősorban a pénzfizetést előíró, belföldi bírósági ítéletek kielégítési végrehajtásáról esik szó, ezen belül is azokról, amelyiknek a jogosultja nem az Egyesült Államok.
Az egész amerikai jogrendszerre jellemző, hogy számos tekintetben angol gyökereken épül fel, ugyanakkor a történeti fejlődés oly régen terelte eltérő útra a kétféle jogi struktúrát, hogy ma már a különbözőségek alapvetőek és szembeötlőek6. A szakirodalom az USA jogrendszerét a common law jogrendszerek egy sajátos változatának tekinti. A common law kifejezés ebben az összefüggésben elsősorban arra utal, hogy az Egyesült Államokban precedensrendszer létezik - ez alól csak Louisiana állam kivétel, ahol 1808-ban bevezették a napóleoni Code Civil-t. Hiába voltak már a XIX. század legelejétől kezdve átfogó kodifikációs törekvések7, ezek nem arattak elsöprő sikert a common law felett. Mára ugyan nagy mennyiségű törvényi jog (statutes) született az Egyesült Államokban, mégis változatlanul az amerikai jogrendszer alapvető forrását alkotja az esetjog, azaz a case law.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
