Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Balogh Zsigmond: Az újonnan szabályozott önálló zálogjog német tapasztalatok tükrében (MJ, 2002/8., 470-477. o.)

Polgári jogunkban a főköveteléstől független, absztrakt hitelbiztosíték teljesen új és egyben egyetlen formájaként létezik az önálló zálogjog az 1996:XXVI. tv., az első zálogjogi novella (l.Zn.) hatályosulása óta. A kérdés, hogy mennyiben számít eme intézmény komolyan átgondolt és kidolgozott jogszabálynak, az utóbbi évek joggyakorlatának ismeretében még mindig joggal vetődik fel. Most azonban már azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ezen a helyzeten a 2000:CXXXVII. tv. (2.Zn.) képes lesz-e változtatni, vagy sem.

Egy korábbi dolgozatomban már foglalkoztam az önálló zálogjoggal a német Grundschuld (telekadósság) intézményével párhuzamba állítva azt.1 Ezt a megközelítési módot jelen munkámban is indokoltnak érzem megtartani, hiszen gyakorlati példákra hazánkban továbbra sem lelhetünk. (Ez alól csak az 1927-es Jelzálogtörvény (Jt.) jelent némi kivételt, melyre helyenként a német példák mellett ugyancsak kitérek majd.) Hogy a Grundschuld (telekadósság) csakis ingatlanokon állhat fenn, ellentétben az önálló zálogjoggal [ld.: Ptk. 269. § (4)], az önmagában még nem gyengíti e konstrukció segítségül hívásának jogosságát. Németországban igen jól bevált intézmény a telekadósság, s ezzel ellentétben hazánkban az önálló zálogjognak még csak a "jogi köztudatba" sem sikerült beépülnie. Ezzel szemben a BGB hatályba lépése óta ahhoz egy évszázadon át a jogalkalmazás által felhalmozott tapasztalat és ismeretanyag társul, melyet adott helyzetünkben nagyvonalúság volna figyelmen kívül hagyni.

A következőkben eltekintenék az önálló zálogjog újbóli részletes ismertetésétől, és csak néhány fontos

- egyben megkülönböztető - jegyét emelném ki bevezetésül. Az önálló zálogjog - mint ahogyan elnevezéséből is jól kivehető - nem függ az általa biztosított követeléstől: nincs azzal mellékkötelmi viszonyban, a biztosítéki célnak főkötelemként tesz eleget. Eme önállóság következményeként rendelkezik a törvény

- diszpozitív módon - a felmondás időtartamáról. Korábbi munkámban is kiemeltem a német joggyakorlat által kialakított biztosítéki szerződés (Sicherungsvertrag, Sicherungsabrede) jelentőségét, melynek éppen az a feladata, hogy tartalmat adván az önálló zálogjognak összeköti azt az általa biztosított követeléssel. Ennek a jogi konstrukciónak alább még nagyobb figyelmet fogok szentelni, ám előbb a 2.Zn. által az önálló zálogjog intézményén eredményezett közvetlen módosulásokat veszem sorra.

1. A Ptk. 269. § módosulásai az új novellában

A 2.Zn. kapcsán előrebocsátandó, hogy nem kezdeményez jelentős mértékű változtatásokat az önálló zálogjog szabályaiban, de mindenféleképpen minőségi javulást eredményez a Ptk. mostani szövegéhez képest. Örömmel állapítható meg a módosításokkal kapcsolatban, hogy a törvényhozó ezúttal - legyűrve eddigi, nehezen érthető tartózkodását - mégis visszanyúlt a Jt. egyes rendelkezéseihez.

Először is a 269. § (1) bekezdésének első mondata változik meg: "Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje." Jól érzékelhető, mennyire más irányt vesz az intézményhez való közelítés módja a jelenleg hatályos megoldáséhoz képest. Látható például, hogy teljességgel eltűnik az 1.Zn. szükségtelen részletezése, mely a követelés fennálltával vagy éppen megszűntével operál. Továbbra is fenntartom ugyanis azon álláspontomat, hogy az intézmény önállóságát tekintve nemcsak hogy teljesen felesleges, de káros is, ha annak létrehozatalát szabályozván párhuzamot próbálunk ráerőltetni azzal a személyes követeléssel, amitől amúgy is teljesen független. A hangsúly az új Zn. szövegében - nézetem szerint helyes módon - csakis azon van, hogy nem áll fenn ilyen személyes követelés.

Ugyancsak fontos változás, hogy a bekezdés második mondata a zálogjogosult kielégítéshez való jogát kiterjeszti a zálogszerződésben meghatározott összeg járulékaira is. E tekintetben nem tér el jogalkotónk a BGB-nél is megfigyelhető rendszertől (BGB § 1192. és § 1118.) Az első bekezdés egészét vizsgálva elmondható, hogy implicit módon beépült a definícióba a zálogkötelezett teljesítési kötelezettségének hiánya, tehát az, amit a Jt. 39. §-a konkrétan is meghatároz,2 és amit Németországban a joggyakorlat jogértelmező tevékenysége alakított ki.3 Ezen álláspontomat azzal indokolom, hogy míg az első mondat már eleve a követelés hiányát mondja ki, ezzel egységben a második mondat a zálogjogosult szemszögéből fogalmaz, kimondván annak kielégítési jogát.

Más szempont szerint is egységesnek vélem a megújult első bekezdést. A két mondat ugyanis nézetem szerint az intézmény két lényegi vonását emeli ki: az első mondat (immáron sokkal előnyösebb mondatkonstrukcióval) az önállóságot, a második pedig az értékjogi jelleget.4

Joggal szegezhető szembe az eddig leírtakkal az a kérdés, hogy ha a törvény szövege ilyen határozottan kimondja a személyes követelés hiányát, s az intézmény eme tényleges önállóságát magam is hangsúlyozom, akkor mennyiben nyílik lehetőség az önálló zálogjog biztosítékkénti alkalmazására. E tekintetben visszautalnék a fentebbi rövid "ismertetésem" során már elmondottakra: az, hogy intézményünk valóban önálló, az még önmagában nem zárja ki annak biztosíték szerepében való alkalmazását. Éppen az adja az önálló zálogjog (avagy Grundschuld, telekadósság) kuriózumát és egyben rugalmasságát, hogy alkalmazásával átléphetővé válik az a sehol sem kodifikált, sokkal inkább csak beidegződött gondolat, miszerint a biztosíték csakis járulékos lehet. A biztosíték ugyanis - éppen az önálló zálogjognak köszönhetően - nem feltétlenül mellékkötelem. Ahogy egykor Nizsalovszky írta: "a telekadósság létében még akkor is független a követeléstől, ha követelés biztosítására alapították".5

További változás a felmondást szabályozó második bekezdésben történik - ennek új szövege szerint: "A zálogjogosult kielégítéséhez - ha a felek másként nem állapodnak meg - az önálló zálogjognak a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmondása szükséges, a felmondás ideje - eltérő megállapodás hiányában - hat hónap." Ez a változat tehát már a felek számára lehetővé teszi a kielégítés felmondáson kívüli egyéb úton történő realizálását is, amit mindenképpen üdvözöl-hetünk.6 A módosulás nyomán lehetővé válik akár a felmondás felek általi kizárása is. Mindazonáltal úgy vélem, hogy bár ezáltal is nőtt az önálló zálogjog rugalmassága, nem ez lesz a döntő érv az önálló zálogjog alkalmazása/alkalmazhatósága kapcsán.

A harmadik bekezdés szövegezése a következőképp alakul a 2.Zn. nyomán: "Az önálló zálogjog átruházható. A zálogkötelezett az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogait és kifogásait csak az önálló zálogjog közvetlen megszerzője vagy ennek olyan jogutódja ellen érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló jogviszonyt ismerte." Az első mondat vélhetően az 1999-es módosítási tervezet hatása, ahol határozott igényként merült fel az átruházhatóság egyértelmű kimondása.7 Bár az önálló zálogjog követeléstől független voltából átruházhatósága nézetem szerint egyértelműen adódik, mégis előnyös ennek külön deklarálása is. Sokkal sarkalatosabb azonban a második mondat tartalma, mely - bár a korábbi szöveghez képest módosult ugyan - annak irányát, szándékát továbbra is megtartja. Már most előrebocsátanám, hogy e mondat további például szolgál a Jt.-ből vett módosítások körére, hiszen a '27-es szabályozás 85. §-ának csaknem szó szerinti átvétele valósult meg kizárólag stiláris változtatások útján. Én éppen azon, a korábbi munkámban már részletesebben kifejtett oknál fogva nem érzek lényegi változást a '96-os novella szövegéhez képest, mert alapvetően elutasítandónak tartom az önálló zálogjognak a főköveteléstől ilyen módon történő függővé tételét. Nézetem szerint az új Zn. kodifiká-tora nem volt konzekvens, hiszen mint azt a 269. § (1) bekezdésének vizsgálatánál láthattuk, az intézmény meghatározását letisztázva egy valóban önálló zálogjogi kategóriát teremtett meg, ám ezt a megkezdett utat -a harmadik bekezdés tanulsága szerint - nem járja végig az elvárható következetességgel.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére