Dr. Tilk Péter: A tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról[1] (Jegyző, 2012/4., 9-10. o.)

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Mötv.) 2012. április 15-től hatályosak azok a rendelkezései, melyek a közösségellenes magatartások önkormányzati rendeletben való szabályozására adnak felhatalmazást.[2]

E jogintézmény megteremtésének indoka az új szabálysértési törvény, ami szabálysértési tényállás megállapítását már csak törvényi szinten teszi lehetővé, önkormányzati rendeletben nem - az önkormányzatok május 31-ig kötelesek voltak hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.

A Jegyző és Közigazgatás 2012/1. számában dr. Vida Mária már foglalkozott a tiltott, közösségellenes magatartások kérdésével is a "Néhány szó a szabálysértésekről" című, tartalmas és gondolatébresztő írásában. Figyelemmel azonban arra, hogy a cikk megjelenése óta a Mötv. szövege e tekintetben már nem azonos a kihirdetett változattal, érdemesnek tűnik ismét, és néhány új szemponttal is kiegészítve megvizsgálni a szabályozást.

A Mötv. 51. § (4) bekezdésének eredetileg kihirdetett szövege így szólt: "[a] helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő pénzbírság (igazgatási bírság) kiszabását rendelheti el".

A 2012. évi XXXI. törvény 23. § (1) bekezdése szerint a rendelkezés végül az alábbi szöveggel lépett hatályba: "(4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat saját bevételét képezi."

Lényeges eltérés - többek között - a "kirívó jelleg" kikerülése a szövegből. Látszólag. A Mötv. - helyi jogalkotásra e tekintetben felhatalmazást adó - 143. § (4) bekezdés e) pontja ugyanis nem változott, és továbbra is arra ad felhatalmazást a képviselő-testületnek, hogy rendeletben határozza meg "a kirívóan közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait".

Az önkormányzat tehát csak akkor tilthat meg magatartást (és kapcsolhat hozzá bírságot), ha a magatartás közösségellenes, és egyúttal a közösségellenesség magas fokú, azaz kirívó. A 143. § (4) bekezdés

- 9/10 -

e) pontja alapján tehát a képviselő-testület nem kapott felhatalmazást arra, hogy a nem kirívóan, azaz "átlagos" vagy alacsony fokon közösségellenes magatartásokat szankcionálja.

Erre figyelemmel mire és miért kell ügyelni a szabályozás megalkotásakor?

Egyrészt arra, hogy fennáll a veszély: az önkormányzatok - a helyi társadalmi elvárásoknak megfelelően - egyszerűen az új elnevezés alatt a korábbi, rendeleteikben szabályozott szabálysértési tényállásokat "hozzák vissza", vagy tartják rendszerben. Ha ennek korlátok nélküli lehetővé tétele lett volna a törvényalkotó célja, akkor értelmetlen lett volna a helyi szabálysértési szabályozás tilalmazása. Ennek fényében viszont vélhetően nincs arra lehetőség, hogy bármely, korábban önkormányzati rendeletben foglalt szabálysértési tényállást tiltott - és továbbra is kirívóan - közösségellenes magatartásként újraszabályozzon az adott önkormányzat képviselő-testülete. Ha a közösségellenesség és a kirívóság bármelyike hiányzik, a rendelet adott szabálya törvénysértő, adott esetben alaptörvény-ellenes. A szabályozáshoz a Mötv. indokolása sem ad segítséget, mivel mindössze annyit mond: "[k]ülönös jelentősége miatt a képviselő-testület a közösségi együttélés demokratikus elemeinek erősítésére rendeletében szankcióval sújthatja a helyi társadalmi normákat megszegőket". Ezzel a "segítséggel" - ami egyébként pontatlan is - nem jutnak messzire az önkormányzatok. Bonyolítja a helyzetet, hogy mindkét feltétel erősen szubjektív; ilyen a "közösségellenesség", még inkább ilyen a "kirívóság". Ez viszont azt is jelenti, hogy valójában csak a "szélsőséges" szabályozás esetében lehet biztosat mondani, egyébként lehetséges, hogy megyénként eltérő lesz a kormányhivatalok gyakorlata is.

Az alapvető jogok biztosáé azonban várhatóan egységes lesz. Érdemes tudni, hogy az ombudsman 2012 májusában az AB-n megtámadta a Mötv. szabályát, így annak esetleges megsemmisítése esetén lehetségesen az önkormányzatok is újraszabályozásra kényszerülnek. Az ombudsman szerint ugyanis többek között »nem világos, hogy mely - egyébként sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek, sem pedig közigazgatási szabályszegésnek nem minősülő "közösségellenes magatartásokat" szankcionálhatnának az önkormányzatok, illetve az sem, hogy pontosan milyen eljárási garanciák mellett kerülhetne sor a felelősségre vonásra«.

Az AB döntésének megszületése után azonban - még, ha az nem is semmisíti meg a Mötv.-szabályt - az önkormányzatoknak figyelniük kell az alapvető jogok biztosának gyakorlatát, esetleg az AB-nak azokat a határozatait is, melyek önkormányzati rendeletek alaptörvény-ellenességét állapítják meg. Az ombudsman ugyanis a helyi szabályokat jogosult megtámadni az AB előtt, a kormányhivatal pedig a Kúria előtt: utóbbi törvénysértés, előbbi alaptörvény-ellenesség, azaz például alapvető jogok sérelme miatt.