Ismert tény, hogy 2012. év elején új szabálysértési törvényt alkotott a parlament, amely 2012. április 15-ével lép hatályba.
Ezzel kapcsolatban szeretnénk a jogalkalmazók figyelmét felhívni néhány fontos rendelkezésre, s azok értelmezéséhez kívánunk segítséget nyújtani az alábbi gondolatébresztő felvetéseinkkel.
Az új szabálysértési törvény, melyet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv.-nyel (Sztv.) hirdettek ki, - 2012. április 15-i hatálybalépését követően - az alábbiak szerint rendezi az eljárni jogosult és egyben köteles szabálysértési hatóságok, valamint az alkalmazandó szabálysértési jogszabályok körét.
Az Sztv. 30. §-a kimondja, hogy a szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai szerint kell lefolytatni. A 2012. április 15-e előtt elkövetettekre a régi, az ezután elkövetettekre az új szabálysértési törvény eljárási szabályait kell tehát alkalmazni.
Továbbra is él azonban az ismert szabály, mely szerint a szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. (Sztv. 4. §) A szabálysértések miatti feljelentések elbírálásakor célszerű figyelni tehát arra, hogy az adott cselekmény 2012. április 15-e előtt és után milyen "súlyosan" büntetendő, s azonos tényállás esetén az enyhébb büntetési tételt tartalmazó törvényt kell alkalmazni, illetve, ha az elbíráláskor már nem minősül a cselekmény vagy mulasztás szabálysértésnek, értelemszerűen a feljelentett, eljárás alá vont nem vonható felelősségre, ellene az eljárást meg kell szüntetni.
Az új szabálysértési törvény 2012. április 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni. (Sztv. 251. §)
Az Sztv. 2012. április 15-i hatálybalépésekor folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani.
Az Sztv. 2012. április 15-i hatálybalépése előtt elkövetett szabálysértéseket nem lehet figyelembe venni a törvény hatálybalépése után elkövetett és a visszaesés szabályai alá tartozó szabálysértések esetén.
Mindez - a fentiekben már leírtak mellett - azt jelenti, hogy 2012. április 15-e után a kormányhivatalok, mint általános szabálysértési hatóságok csakis a hatáskörükbe utalt és 2012. április 15-e után elkövetett szabálysértések elbírálására jogosítottak. Az ezt megelőzően elkövetett szabálysértéseket továbbra is - a ma még hatályos, 1999. évi LXIV. tv. alapján - a jegyzők kötelesek elbírálni. Ugyanez mondható el a 2012. április 15-e előtt már elbírált, de még végre nem hajtott szabálysértési ügyekkel kapcsolatban, azokat szintén a jegyzőknek kell "gondozniuk", azaz az elévülési időre is figyelemmel végrehajtaniuk, mégpedig a"régi szabálysértési törvény" alkalmazásával.
A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy mely szabálysértési hatóság, melyik szabálysértési törvény alapján jár(hat) el a 2012. április 15-e előtt és ezt követően indult szabálysértések elbírálásakor. Az azonban már nem egyértelmű, hogy mi a helyzet azokkal a szabálysértésekkel, amelyeket ugyan 2012. április 15-e előtt követtek el, de csak április 15-e után jelentettek fel. Nem életszerűtlen ugyanis, hogy ilyen feljelentéseket is el kell bírálni. A kérdés az, hogy melyik hatóságnak és melyik jogszabály alapján. Felmerül a kérdés, hogy végső soron megállapítható-e ilyen esetben a feljelentett szabálysértési felelőssége, ha az Sztv. 252. § (1) bekezdése csak azokra a szabálysértési eljárásokra gondol, amelyek már 2012. április 15-én folyamatban voltak, azokra viszont nem, amelyeket ugyan már elkövettek, de még nem indult meg miattuk az eljárás. Azzal, hogy a jogalkotó az Sztv. 251. § (1) bekezdésében kimondta, hogy a 2012. április 15-e után elkövetett szabálysértések elbírálására már nem a jegyző, hanem a kormányhivatal lesz jogosult, látensen - egybevetve az Sztv. 252. § (1) bekezdésének tartalmával, mely viszont a hatálybalépés napján már folyamatban lévő eljárásokról szól csak - azt sugallja, hogy ezek a cselekmények, pontosabban azok elkövetői felelősségre vonásának nem igazán lesz jogalapja. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a 2012. április 15-e előtt elkövetett, de csak ezt követően feljelentett, vagy a szabálysértési hatóság tudomására jutott szabálysértések elkövetői ellen az eljárást meg kell szüntetni.
2012. április 15-e után az általános szabálysértési hatóságok a fővárosi, megyei kormányhivatalok lesznek.
Az Sztv. által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve jár el.
- 27/28 -
Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon továbbra is a helyi bíróság jár el. (Sztv. 38. §)
A fentiek - az ún. általános hatáskörű szabálysértési hatóságok tekintetében - azt jelentik, hogy 2012. április 15-ét követően egymás mellett párhuzamosan két szabálysértési hatóság működik, a jegyző és a kormányhivatal. Csak színesíti a képet, hogy ez a kör - 2013. január 1-jétől - minden bizonnyal a kormányhivatal törzshivatalától elkülönülten működő járási hivatalok "belépésével" gyakorlatilag háromra nő abban az esetben, ha a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyeket nem "öröklik" meg a kormányhivataloktól a járási hivatalok.
(Az Sztv. indoklása szerint "Az általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett állami szerv - járási hivatal - lesz. Figyelemmel azonban arra, hogy a kistelepülések közbiztonsági helyzete halaszthatatlan intézkedéseket követel, a 2012. április 15-ei hatálybalépés és a járási hivatalok felállta között e jogkör átkerül a kormányhivatalhoz...")
Az Sztv. 254. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeltekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
